nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Könyörgöm, vizsgáljuk meg!

Bármilyen kiváló egy hipotézis, hiába, ha nem tudjuk visszaigazolni? Vagy hiába nem tudunk visszaigazolni egy hipotézist, attól még lehet kiváló?

Kálmán László | 2015. április 29.
|  

Nemrégen a Klubrádió Szószátyár című műsorában volt szó arról, hogy a könyörgöm alak mitől terjedhetett el, annak ellenére, hogy a könyörög nem ikes ige. Nekem az volt a sejtésem (igazolni persze nem tudom), hogy a Valahol Európában című filmből származó szállóige hatásával állunk szemben. A filmben a gyerekszínész Harkányi Endre hajtogatta: „Könyörgöm, akasszuk fel!”

Erzsébet nevű olvasónknak erről a műsorról eszébe jutott egy másik lehetséges magyarázat is:

A könyörgök – könyörgöm problémához kapcsolódóan szeretnék megjegyzést fűzni ill. kérdezni. Nem lehetséges ön szerint, hogy a könyörgöm forma mondattani analógia (ld. Kérem, hogy...; Mondom, hogy...; Javaslom, hogy...; Ajánlom, hogy... + az alárendelt mondatban kötőmódot használunk) miatt terjedt el? A felsorolt példákban persze tranzitív igék szerepelnek, a könyörög pedig nem az, de szerintem esetleg lehetséges, hogy inkább ezek a mondatszerkezetek hatottak a könyörgöm forma elterjedésére (ld. Könyörgöm/Könyörgök, hogy indulj már el!). Tehát a problémának talán nem az ikes ragozáshoz van köze.

Szívemnek nagyon kedves magyarázat lenne az, amit Erzsébet javasol, hiszen én is úgy gondolom, hogy az analógia a nyelv fő szervező ereje: a megnyilatkozásaink azért érthetőek, mert korábbi megnyilatkozások mintájára alkotjuk meg őket, és a nyelvi rendszer a visszatérő hasonlóságok rendszere. És a hasonlóságra törekvés olyan erős tendencia, hogy sokszor olyan esetekben is hat, amikor nem játszik közvetlenül szerepet abban, hogy mások számára érthető legyen, amit mondunk. Itt is ilyen esetről lenne ezek szerint szó.

Én másképpen fogalmaznám meg Erzsébet gondolatát, mint ő. Szerintem (ha igaza van) alaktani analógiáról van szó: a könyörög igének ez az alakja „alkalmazkodik”, hasonul más hasonló igék ugyanilyen alakjához, amelyek -m-re végződnek. A mondattanhoz ennek csak annyi köze van, hogy nyilván olyan igék lehetnek a legjobb minták, amelyek hasonló szerepet töltenek be a mondatban, mint a könyörgök. De a lényegben egyetértünk.

Erzsébet ötletének az a lényege, hogy az -m végződés ezeknél az igealakoknál valójában nem (mindig) az ikes ragozás következménye, hanem abból fakad, hogy a hogy kötőszóval bevezetett tagmondat, mint a tárgy szerepét betöltő bővítmény mindig határozottnak számít, vagyis határozott ragozást követel meg: nem *Megígérek, hogy jó leszek, hanem Megígérem, hogy jó leszek. És az analógia sokszor ilyen „vak”, csak formai hasonlóságon alapul. Igaz, hogy a könyörgök hogyos bővítménye nem tárgyi jellegű (nem *azt könyörgöm, hanem azért könyörgök), és ezért nem is követel meg határozott egyeztetést, de az analógiás hatást ez nem érdekli, hatást gyakorolhat rengeteg hasonló szerkezet tárgyas jellege.

„Könyörgöm, akasszuk fel!”
„Könyörgöm, akasszuk fel!”

Most már csak az a kérdés, hogyan lehetne igazolni Erzsébet feltevését. Ez bizony nagyon nehéz feladat, talán lehetetlen is, mint az oksági összefüggések bizonyítása általában. Inkább csak valószínűsíteni lehetne, hogy igaz lehet, mégpedig úgy, ha hasonló jelenséget tapasztalnánk más igék esetében is. Ha megvizsgálnánk több olyan igét, mint a könyörög, amelyik nem ikes, hogy kötőszós mellékmondat lehet a bővítménye, de azzal nem alkothat tárgyas kapcsolatot, és ezeknél az igéknél is megjelenne, legalább néha, az -m végződés az egyes szám első személyben, az nagyon jó érv lenne Erzsébet feltételezése mellett. Csak az a baj, hogy ilyen igét, legalábbis viszonylag gyakorit, nem nagyon találunk, én legalábbis nem találtam. Érdemes lenne tovább kutakodni, addig Erzsébet feltevése egyelőre feltevés marad. De a jeles érdemjegyet már magáért a hipotézisért is beírnám Erzsébetnek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 rotafak 2016. május 31. 21:13

Bár ez a cikk nem most volt, gondolom talán még azért valakit érdekelhet, hogy találtam egy népdalt Külső-Somogyból, amiben szerepel az a bizonyos könyörgöm, sőt még nyöszörgöm is.

www.youtube.com/watch?v=_2FNtGYJs_U

Ez pedig tulajdonképpen ugyanaz, csak itt meg lehet egy kicsit többet is tudni a bácsiról, aki énekli:

youtu.be/mjtg3FaZxt8?t=147

13 Daegraed 2015. május 6. 11:35
12 mederi 2015. május 1. 20:02

@don B: 10

Szerintem is vannak olyan eredmény igék, amik lehetnek tárgyasak is..

(Bár a "könyörget" szó nem használatos, mégis a "könyörög" formailag eredmény igének látszik..)

Pl.

Van tárgyas formája is az eredmény igének:

támaszt (késztetés)/ támad (eredmény)

támadok (valamit, valakit, mindent) és (meg)támadom (azt, aki megbánt),

de

Pl.

Ebben az esetben nincs..

repeszt (késztetés)/ reped (eredmény),

fatörzset repesztek, de nincs *"(meg)repedem"..

11 Sultanus Constantinus 2015. április 29. 13:57

@kalman: Lehet, hogy én értettem félre, de nekem épp az jön le a cikkből, hogy az ilyenfajta analógiánál nem számít, hogy tárgyas-e vagy tárgyatlan.

10 don B 2015. április 29. 13:42

@kalman: Oké, legyen vicces, de én azon morfondírozok, valahányszor előjön, hogy a "könyörög nem ikes", hogy az miért nem merül fel, hogy tárgyas? Mikor első datált előfordulásakor a Jókai-kódexben tárgyasan van ragozva, és nekem az olyanok jól hangzanak, hogy könyörgöm az urat, megsatöbbi. Vagyis miért ne lehetne a könyörgöm "saját jogon" az, ami?

9 kalman 2015. április 29. 13:30

@don B: Vicces, hogy elvétve találsz a "könyörög"-nek tárgyas előfordulását, csak azt nem értem, hogy ezt miért gondolod (az Erzsébetétől) független magyarázatnak, hiszen az is lehet ugyanilyen analógiás jellegű. Nehéz olyan hangadásként, illetve mondásként értelmezhető igét találni, amit ilyen használatában ne lehetne tárgyas szerkezetbe rakni. Pl. "azt siránkozta, hogy vigyük már odébb a kutyákat".

8 kalman 2015. április 29. 13:28

@Sultanus Constantinus: Nem értem a felvetést, a "köszön" ugyanúgy tárgyas, mint a cikkben említett "igér" és társai.

7 don B 2015. április 29. 11:08

ahogy piszkálok utána, egyre biztosabb vagyok benne, hogy de bizony, a könyörög tud tárgyas lenni, és a könyörgöm-nek semmi köze az ikes ragozáshoz, ugyanaz a tranzitív alak, mint a kérem:

de az orosz ugyanezt könyörgi magának

mindennapi kenyerüket könyörgik ki a kőből

trónusomhoz oson, levest hoz, féltérden könyörgi kegyemet.

az Esdeklés a remény vígaszát könyörgi

6 Janika 2015. április 29. 10:50

" a könyörgöm alak mitől terjedhetett el, annak ellenére, hogy a könyörög nem ikes ige"

Arra esetleg nincs adat, hogy valaha ikes ragozású volt?

egy vallási szöveget találtam, ami esetleg gyanúra adhat okot

"K:08b Azon üle Boldogságos Szépszüzmárja felfogott kezivel, / könyve hullatval. / Értünk könyörögik."

tanczosvilmos.files.wordpress.com/2011/0...aikus-imak-kepei.pdf

5 Sultanus Constantinus 2015. április 29. 10:08

@KissMarci86: Az analógiánál nem számít, hogy micsoda, ahogy a szerző is említi, sokszor csak "vak, formai hasonlóságon" alapszik, azaz képes felülírni a nyelvtani "logikát" is.

4 don B 2015. április 29. 10:08

nem inkább az van, hogy tud az tárgyas lenni, mint a kér? Bécsi K. 1416: ez igékkel könyörgeti vala...

3 KissMarci86 2015. április 29. 09:50

@Sultanus Constantinus: Biztos, hogy a "köszönöm" jó példa? Nekem az egyszerű tárgyas ragozásnak tűnik. A "köszön" igéből: "Köszönök (valakinek)"/"Köszönöm (azt)".

2 mederi 2015. április 29. 09:19

Helyesen:

"Most kikönyörgöm tőletek azt, hogy felakasszuk ." (ez lehet egy gonosz, torz gondolat..)

A végeredmény szerintem:

Egy torzult lélek torzult mondata amely "kibuggyant" a fiúból, és amit joggal tekinthetünk rendezői "művészi fogásnak"...:)

1 Sultanus Constantinus 2015. április 29. 08:48

Még egy ötlet: esetleg a "köszönöm" mintájára? (Sőt, szerintem még az elhasonulás is besegíthetett, mert a [k], [g], [k] egymásutánja eléggé erőltetett hangzású.)

Információ
X