nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Meghalt Whitney: oda az angol nyelv
Mit csinált könnyekkel a szemében?

Izgalmas nyelvtani hiba csúszott a Whitney Houston temetéséről szóló beszámolóba. Az angol nyelv vesztét is kiálthatnánk, de nem tesszük, inkább utánajártunk az ügynek.

nyest.hu | 2012. február 20.
|  

A Daily Mirror február 19-én riportot közölt a nemrégiben elhunyt Whitney Houston temetéséről. A beszámolóba azonban egy apró nyelvtani hiba csúszott, ami szerencsére se nem kínos, se nem rontja az esemény méltóságát, sőt még az angol nyelvet sem, azonban nyelvi szempontból mégis érdekes. Íme a mondat:

The funeral service included a eulogy by Kevin Costner, who starred with Whitney in her hit film The Bodyguard, and a performance by Alicia Keys, who sung with tears in her eyes.

A hibát nem fogjuk tudni magyarul hitelesen visszaadni, így először lefordítjuk a mondatot magyarra, majd elmagyarázzuk, mi is vele a probléma:

A temetés szervezői felkérték a Whintey-vel a Több mint testőrben szereplő Kevin Costnert, hogy megemlékező beszédet tartson, illetve felkérték Alicia Keyst is egy produkcióra, aki könnyes szemmel énekelt.

A magyarul nehezen visszaadható (de angolul sem könnyen észrevehető) probléma az utolsó tagmondatban az ’énekelt’ ige alakjával kapcsolatos. Aki ismeri az angol nyelv nyelvtanát, az észreveheti, hogy a sang (’énekelt’) alak helyett a sung (kb. ’megénekelt’) szerepel. És ez nem egy helyesírási probléma, hiszen mind a két alak létezik, mind a kettő múlt idejű, csak épp az utóbbi ebben a mondatban nem használható, csak a másik. De lássuk, miért fordulhatott elő a tévesztés?

Az angol sing (’énekel’) ige rendhagyó; az ilyen igéknek három alakját kell megjegyezni, mivel a tőből nem lehet kitalálni, hogy hogyan kell létrehozni a múlt idejű alakjait: sing, sang, sung. Az első az alapalak, ez a jelen idejű alak, illetve ebből képezhető az igenévi alak is, az úgynevezett gerund (singing). A második a sima múlt idejű alak. A harmadik alak pedig a befejezett igeidők képzéséhez szükséges (have sung kb. ’elénekeltem’). Az újság beszámolójában tehát a második és a harmadik alak keveredett össze. Hogyan fordulhatott ez elő egy anyanyelvi beszélővel?

A jelenség azt igazolja, hogy az angol rendhagyó igék rendszere olyannyira bonyolult és nehezen megjegyezhető, hogy még egy professzionális anyanyelvi beszélő, egy újságíró vagy szerkesztő sem képes azonosítani a megfelelő múlt idejű igealakot egy teljesen hétköznapi, gyakori ige esetében. De mi számít bonyolultnak, és mi terheli meg annyira az angol beszélők memóriáját?

Whitney Houston (1963–2012)
Whitney Houston (1963–2012)
(Forrás: Wikimeda Commons / asterix611 / CC-BY SA 2.0)

Az angol igéknek legfeljebb öt különböző alakjuk lehet. A take (’vesz’) ige esetében mind az öt alak különbözik: a puszta jelen idő: take; az egyes szám harmadik személyű jelen idejű alak: takes; a sima múlt idő: took; a múlt idejű befejezett alak (vagy harmadik alak): taken; és az igenévi (gerund) alak: taking.

Ugyanakkor ez nem ennyire bonyolult, hiszen a puszta jelen idő minden esetben azonos az infinitívuszi vagy szótári alakkal (a take esetében to take), valamint a harmadik személyű egyes számú jelen idejű alak létrehozásakor mindig a ehhez az alakhoz járul -(e)s toldalék. A gerund alakot mindig úgy hozzuk létre, hogy hogy az alapalakhoz az -ing toldalékot kapcsoljuk. Szóval ez gyerekjáték. Ami legtöbbször a nehézséget okozza, az a kétféle múlt idő rendhagyó formája. Többféle mintázat figyelhető meg ezeknek a rendhagyó alakoknak a képzésében, és ez nemcsak a nyelvtanulókat, de néha még az anyanyelvi beszélőket is megtéveszti. Az alábbi táblázatban láthatók a különböző minták:

SZÓTÁRI ALAK JELEN SIMA MÚLT HARMADIK ALAK
hit (’megüt’) hit hit hit
sit (’ül’) sit sat sat
right (’igazat ad’) right righted righted
light (’meggyújt’) light lit lit
fight (’harcol’) fight fought fought
lie (’fekszik’) lie lay lain
lay (’lefektet’) lay laid laid
get (’kap’) get got got / gotten
let (’enged’) let let let
make (’csinál’) make made made
take (’vesz’) take took taken
bring (’hoz’) bring brought brought
ping (’fütyül’) ping pinged pinged
sing (’énekel’) sing sang sung

(A táblázat első oszlopában adtuk meg a szótári alakot és a magyar jelentést. Ennek megadása az ilyen alapigéknél, amelyek nagyon sokféle dolgot jelenthetnek, nem könnyű, ezért csak egyetlen alapvetőnek vélt jelentést írtunk.)

A táblázat bonyolult mintázatait áttekintve tehát nem az itt a kérdés, hogy hogyan ronthatja el ezeket az alakokat egy újságíró, hanem az, hogy hogyan tudja ezeket mégis jól megtanulni egy nyelvtanuló, és az esetek többségében hogyan tudja helyesen használni őket.

Forrás

Sing, sang, sung

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
23 iohannes 2012. február 22. 12:29

"Dehogynem. Az érvelés akkor is megállja a helyét, ha ebben az esetben"

Dehogyis. Egy konkrét esetet magyarázni egy ettől független jelenséggel eléggé nem állja meg a helyét. A ritka rendhagyó formák kikopása esetén egyébként is a gyakoribb 'sang' állna a kevésbé gyakori 'sung' helyén, itt meg pont fordítva van. Ha a nyest arról szeretne cikkezni, hogy hogyan tűnnek fel simple past alakok a past participle helyén, akkor azt egy adekvát példával kellene bemutatni. Itt azonban még csak nem is az történt, hogy egy jelenségre rossz példát találtak, hanem egy példához találtak rossz magyarázatot. Legalábbis az "utánajártunk az ügynek" szófordulat ilyen irányú gondolatmenetet sejtet.

Önöknek, mint sajtónak, csupán az volt a feladatuk, hogy, amennyiben nem saját kútfőből dolgoznak, értelmes cikket ültessenek át magyarra, hogy az érdeklődő magyar olvasók figyelmét igényes sajtóanyagra hívják fel. Azt, hogy ez nem így történt, azzal lehet még tetézni, hogy az olvasót, aki rámutat az érvelési hibára, elküldik a gyenge forráshoz vitatkozni. A Pennsylvania Egyetem Kognitív Tudomány Kutatóintézetét nem kerestem fel, nem kívántam a munkáikat olvasni, nincs velük szemben támasztott igényem. A nyesttől azonban azt várom, hogy ha már ott van az a 't' a mozaikszóban, akkor igényesen és a dolgokat végiggondolva válogasson a nyelvészeti témájú sajtóban.

22 Pesta 2012. február 22. 09:31

Néhányan elsiklottatok afölött, hogy a forrás, a Daily Mirror egy brit újság... Már csak emiatt se kritizálhatja a cikk az amerikai nyelvhasználatot.

21 Fejes László (nyest.hu) 2012. február 22. 08:57

@iohannes: „A közvetlen és közvetett okok érve azért nem állja meg a helyét, mert ha az ötös hozzászólás megoldása volt a valódi közvetlen ok” Dehogynem. Az érvelés akkor is megállja a helyét, ha ebben az esetben véletlenül történt elírás, hiszen a változás létét nem ez az egyetlen szöveg, hanem számos angol nyelvváltozat mutatja.

Sajnálom, ha nem elégedett cikkeinkkel, de láthatja, ki a forrásunk, és hol lehet vele megvitatni a kérdést. Nekünk, mint sajtónak, csupán az volt a feladatunk, hogy felhívjuk rá az Ön figyelmét. Sok szerencsét a vitához. :)

20 iohannes 2012. február 22. 01:10

Nước mắm ngon quá:

A spekulatív jelzővel semmiképpen sem szerettem volna kisebbíteni az ötlet értékét. Valóban, én is tapasztaltam a problémát, nekem is sok gépelt hibám ebből fakad. Annyit akartam jelezni vele, hogy hacsak nem jut a birtokunkba a fájl egy korábban mentett piszkozata, nincs sok remény, hogy falszifikálható ez az állítás. De ez nem jelent mulasztást, legtöbbször így van ez ezen a tudományterületen...

Ami a következetlen használatot illeti, ez is egy lehetséges magyarázat, habár ha a jelenség annyira általános, amennyire itt a kommentekből sejthető, akkor ez is kevéssé informatív.

Fejes László:

A közvetlen és közvetett okok érve azért nem állja meg a helyét, mert ha az ötös hozzászólás megoldása volt a valódi közvetlen ok, akkor a cikkben javasolt közvetett oknak (a ragozási minta sokféleségének) ehhez vajmi kevés köze van. Ebben az esetben ugyanis szintén ugyanaz történt volna akkor is, ha teljesen szabályos a rendszer. Egy hipotetikus hit-*hat-*hut, bring-*brang-*brung, stb. teljesen szabályos rendszerben a beiktatott ’who’ után ugyanúgy az ottmaradt past participle (*hut/*brung/stb.) szerepelne az oda illő egyszerű múlt idő (*hat/*brang/stb.) helyett, jóllehet a fogalmazónk agya ebben az esetben nem lenne túlterhelve az angol nyelv "brutális" morfológiájával... :-)

Nem hiszem, hogy a Nyelv és Tudomány olvasói egy peer-reviewed, statisztikai adatokkal és hivatkozásokkal teletömött kutatási beszámolót várnak, amelynek hiányában „melegebb éghajlatra küldik” a szerkesztőket. Viszont egy hivatkozás valamilyen kutatásra, vagy egy egyszerű, ötletes magyarázat, amely valószínűsége alátámasztható mondjuk példákkal is, már érdemessé tehetnek egy cikket arra, hogy közöljék. Mivel a cikk szerinti közvetett ok nem állja meg a helyét bizonyos, nagyon is valószínű közvetlen okok mellett, ez az olvasói igényekkel való takarózás mindenképp rossz mentegetőzés. Tulajdonképpen a facebookon és itt is megtalálható kommentek némelyike értelmezhető melegebb éghajlatra küldésnek, de legalábbis - ilyen vagy olyan okból kifolyólag - a konklúzióval való elégedetlenség kifejezésének.

19 Nước mắm ngon quá! 2012. február 21. 23:29

@Sigmoid: A videó nem rossz, tanultam két új szót (haughty, sod), de aki érteni is akarja, inkább ne nézze az animációt, csak hallgassa, másfél perc után beleszédültem.

18 Fejes László (nyest.hu) 2012. február 21. 23:23

@Sigmoid: Igazán nem vagyok a tekintélyérvek híve, de a forrásunk: en.wikipedia.org/wiki/Geoffrey_K._Pullum

Nem értem, miért nem lehet elfogadni, hogy ami szokásos lehet a nyelvhasználat széles rétegeiben, az esetleg teljesen szokatlan, sőt, a nyelvhasználók szerint akár elfodhatatlan (horribile dictu: hiba) a sajtónyelvben.

Csak mint a szövegértelmezés iránt mélyen érdeklődő embert, nagyon érdekelne, a szöveg mely részét lehet úgy értelmezni, hogy az amerikaiak nem tudnak angolul. (Ha lehet, idézetet kérnék.)

17 Sigmoid 2012. február 21. 23:13

@Molnár Cecília: Hát többféleképp lehetett értelmezni. Ami alakot már a szótár is megad, azt nehéz hibának vagy tévesztésnek minősíteni.

Minden esetre a belinkelt videó kétségtelenül megállja a helyét a forrással kapcsolatban is. :)

16 Molnár Cecília 2012. február 21. 23:06

@Sigmoid: A cikkben épp annak ellenkezője szerepel, hogy az amerikaiak nem tudnak angolul.

A hibát nem mi vettük észre, ld. a forrást.

15 Sigmoid 2012. február 21. 23:00

Ráadásul, hogy a hübriszt négyzetre emeljük, született egy ÚJABB cikk, arról, hogy az amerikaiak MIÉRT NEM TUDNAK ANGOLUL. Vazz.

A következő már tényleg az lesz, hogy a magyar nyelv a földcsakra sajátfrekvenciáján rezeg, és mitokondriális úton vezethető vissza Noéig a genetikailag kódolt magyar nyelvtan és szókincs.

Ideje kihúzni a fejünket a biliből. Tele van a nyest a "hibás" magyar nyelvhasználat kritizálását kritizáló, szerves nyelvváltozásról meg mifenéről szóló cikkekkel, és most azt elemezzük, hogy miért tudják az amerikaiak ROSSZUL a saját nyelvüket.

Kedves cikkíró, olvass egy kis Nyestet és meglátod hogy miért képtelenség amit írsz.

Különben meg:

www.youtube.com/watch?v=J7E-aoXLZGY

14 Sigmoid 2012. február 21. 22:52

@IdegenNyelvŐr: Hiába, a magyar élete végéig nyelvtannáci nyelvvédő marad, még ha amúgy tudatosan ellenzi is a nyelvvédést.

Ha a sárga, gengszteres angolkönyben az volt, hogy sing-sang-sung, akkor a Daily Mirror újságírója, lektora és szedője egyaránt rosszul tudja. :D

13 Nước mắm ngon quá! 2012. február 21. 11:51

@iohannes:

Relativizálom a saját álláspontom, mielőtt perdöntővé válna. Valóban spekulatív, de reális jelenség, nyilván más is tapasztalta a fogalmazási/mondatszerkesztési gyakorlatának átalakulását a papíralapú írásról a digitális formára való áttérése során.

Ettől függetlenül lehet szó olyan hibáról is, ami magyarázható az "egyszerű jelen" és a "harmadik alak" erős ragozásának következetlen, de elterjedt használatával. Más germán nyelvek esetében (dán, izlandi, stb.) esetében nem tudom van-e ilyen párhuzamos jelenség. (a sing izlandi megfelelőjének összevethető alakja: syngja, sang, sungin/sungið, a dánban: synge, sang, sunget). Ezek az alakok kevésbé téveszthetők össze (ahogy a német singen, sang, gesungen is), így valószínűleg az angol egyedi jelenségéről lehet szó.

12 IdegenNyelvŐr 2012. február 21. 11:40

Én sem érzem ezt hibának, első olvasásra nekem fel sem tűnt, oly' annyira szokványos ez a nyelvhasználat. A Merriam-Webster szótár például mindkét alakot megadja:

www.merriam-webster.com/dictionary/sing

Kicsit olyan, mint nálunk a 'törölköző' meg a 'törülköző', vagy esetleg a 'kifolyt' meg a 'kifolyott'.

Hogy mi okozza a sang-sung váltást? Talán az amerikai angolra amúgy is jellemző egységesítési hajlam. Minek három igealak, ha kettővel is ki lehet ugyanazt, félreértések nélkül fejezni? A szabályos igéknél is bőven elég a két alak (pl. work-worked), de még a kétalakú, akár mintaként is szolgálható (és a fenti táblázatból hiányzó) spin-spun típusú rendhagyóknál is.

11 Fejes László (nyest.hu) 2012. február 21. 11:38

@iohannes: Érdemes elválasztani a közvetlen okot a közvetettől. A közvetlen okot nem fogjuk tudni pontosan megmondani, mert nem voltunk ott. Az ötös hozzászólás valóban szellemes megoldást vet fel, de ha cikkünkben ezzel magyaráztuk volna a jelenséget, olvasóink joggal küldhetnének el minket melegebb éghajlatra, hiszen ezt aligha tudnánk bizonyítani. Amit viszont mi írtunk, akkor is megállja a helyét, ha ebben az esetben véletlenül tényleg elírásról van szó.

10 Sigmoid 2012. február 21. 11:08

Ezt "hibának" nevezni erős túlzás. Eltérés az oxfordi brit irodalmi nyelvtől.

Az amerikai angolban az igealakokat gyakran használják "rendhagyó" módon, ott ez a nyelvnek már mondhatni része.

9 iohannes 2012. február 21. 10:59

Kedves Fejes László,

Azt az állítást, hogy a cikk "pontosan elszámol azzal, hogy mi okozhatta az igealakok keverését," nem erősíti meg az a befejezés, hogy "bármi is legyen az oka."

A kognitív nyelvészet korában az Ön magyarázata (többféle past participle-képzési minta szinkron megléte) körülbelül olyan pontos és informatív, mintha azt mondaná, hogy az emberi faj úgy fejlődött ki, hogy sok évmilliónyi evolúció tette lehetővé.

Egy valóban pontos válasz olyan mint az ötös hozzászólás: még ha spekulatív is, legalább ad egy példát, amellyel illusztrálja a lehetséges folyamatot, és amely bemutatja, miért is épp ez a két alak keveredett össze, és nem másik kettő. Nem csak annyit mond, hogy hát mert nehéz az angol... :-)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X