nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„Komoly, összehangolt stratégiára lenne szükség”

Dumbravén: a legfiatalabb csángó település, amely egy árvíznek köszönheti létét. Magyar, olasz és román támogatásból épülő Gyermekek Háza, induló helyi vállalkozások. Egy szegedi oktató Moldvában.

Szűcs Gábor | 2016. június 8.
|  

A Moldvai Csángómagyar Oktatási Program pedagógusaival készített interjúsorozatunk negyedik részében Dumbravén (Dumbrăveni) oktatójával, Majzik Tamással beszélgettünk.

Dumbravén is Bákó megyében található, akárcsak a korábbi cikkeinkben bemutatott Magyarfalu, Pusztina és Diószeg. A legfiatalabb csángó település. Mintegy 400 fős lakosságának szinte 100%-a csángó. A faluban 2009 óta működik iskolán kívüli magyar oktatás, ám iskolája nincs, csak óvodája; ezért a gyermekek a szomszédos településre járnak iskolába. Külsőrekecsinben 2003 óta vehetnek részt hivatalos magyarórákon.

Mit lehet tudni a település létrejöttéről?

A Rekecsin patak 1991-es pusztítása után telepedtek ide az emberek a szomszédos Külsőrekecsinből. Az éjszaka érkező árvíz több áldozatot is követelt. Sok-sok ház teljesen elpusztult, voltak, akiknek mindenük odaveszett. Az árvízkárosultak a dombtetőre költöztek fel, ott kezdték el építeni a házaikat. Így hoztak létre egy új települést. Hivatalosan még Külsőrekecsin része. A faluban viszont önálló plébánia van, a templomot a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelték fel.

Majzik Tamás
Majzik Tamás
(Forrás: az oktató engedélyével)

Honnan és hogyan érkeztél Moldvába?

Szegeden születtem. Az érettségi után felvételt nyertem a váci tanítóképző főiskolára, de úgy döntöttem, hogy egy évet halasztok, és Böjte Csaba atya kisiratosi gyermekotthonában végzek önkéntes szolgálatot. A középiskola utolsó évében elhatároztam, hogy Csángóföldön fogok tanítani, de előtte mindenképpen szerettem volna tapasztalni és tanulni, ezért voltam a gyermekotthonban, és ezért végeztem el a főiskolát is. 2010-ben a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nyárióvoda-programot hirdetett, s jelentkeztem rá. Másfél hónapot Moldvában, egy Lábnyik nevű faluban töltöttem. Egy kicsit betekintést nyerhettem ebbe a világba, és ez tovább erősítette az elhatározásomat. A következő évben jelentkeztem a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programba is, ahol Hegyeli Attila foglalkozott az új tanárokkal. Az ő hihetetlen karizmája magával ragadott. 2011 őszén nagy-nagy lelkesedéssel foglaltam el az oktatási helyszínemet. Ez a lelkesedés a mai napig megmaradt, és ennek az alapját Attilának köszönhetem.

Mi volt az első benyomásod a településről és a lakosságról? Milyen nehézségekkel találtad szemben magad?

Dumbravén egy kis falu, körülbelül négyszázan élnek itt. Mindenki ismer mindenkit. Az eleje nehéz volt. Egy ilyen kis közösségbe nem egyszerű beilleszkedni. Hála Istennek nagyon jó szomszédok mellé kerültem, akik már az elejétől „gondoskodtak” rólam. Az első félév arról szólt, hogy megszólítsam a gyermekeket, kicsiket-nagyokat egyaránt. Próbáltam csoportba osztani a diákokat, és állandó órarendet kialakítani. Természetesen nyelvi problémáim is adódtak, de ezek az idővel enyhültek. A faluban nagyon jó a nyelvállapot, szépen beszélik a magyar nyelv helyi dialektusát. Úgy érzem, hogy az első tanév végére nagyjából helyére került minden. A második tanévben tovább erősödtek a dolgok. Két év eltelte után érzetem azt, hogy most már tényleg el lehet kezdeni dolgozni. Megismertem a gyerekeket, a családokat és a különböző viszonyrendszereket. Ettől a ponttól kezdve lehetett elkezdeni az oktatási program legfontosabb feladatát, a közösségépítést.

Dumbravéni diákok
Dumbravéni diákok
(Forrás: az oktató engedélyével)

A csángó szülők általában hogyan viszonyulnak a magyar iskolához? Megközelítőleg hány csángó gyermek él itt, és ebből körülbelül hányan járnak a helyi magyar iskolába?

Rendszeresen 75 gyermek jár hozzám a délutáni foglalkozásokra. Ennek körülbelül a fele a külsőrekecsini magyarórákon is részt vesz. Ebben a tanévben hét csoporttal foglalkozom. Óvodásoktól kezdve a középiskolásokig járnak a magyar foglalkozásokra. Hat csoporttal heti háromszor találkozom, a két középiskolás csoporttal pedig péntekenként. Egy nyolcadikos fiú Csíkszeredába készül magyar középiskolába, vele külön is foglalkozom. Az óvodások 12 óra körül jönnek, a többi csoport pedig folyamatosan érkezik délután. Az utolsó órák 18 órától kezdődnek.

Mennyire ismerik a gyerekek a csángó közösségek történelmét? Mit tudnak Magyarországról?

Ezekről a dolgokról túlnyomórészt az oktatási programon keresztül hallanak a gyermekek. Fontos, hogy megismerjék a történelmüket és a hagyományaikat, tisztában legyenek a gyökereikkel. Az elmúlt években többször is eljutottunk a gyermekekkel Magyarországra táborok keretében. Ezek mindig nagy élmények számukra, és így természetesen Magyarországot is megismerik egy kicsit.

A magyar iskola honnan kap anyagi, szakmai vagy egyéb támogatást? A településen vagy azon kívül milyen segítségre, esetleg kinek a segítségére számíthatsz?

A dumbravéni oktatási helyszínt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége működteti. Mindig az volt a célom, hogy minél többet nyújtsunk a gyermekeknek, a közösségnek. Ezt a célkitűzést karolta fel Vanczer Zsuzsi, aki egy turistacsoporttal érkezett elsőként a faluba. Önkéntes falugazdának jelentkezett, szívügye lett Dumbravén. Komoly terveink vannak. Elkezdtük építeni a Dumbravéni Gyermekek Házát. Jelenleg egy kis bérelt ingatlanban folyik az oktatás, amely már kinőtte magát. Ezért lenne szükség erre a közösségi házra. Itt zajlana a magyar oktatás, itt lenne az állami óvoda, valamint egy orvosi rendelő és egy tanári szolgálati lakás is helyet kapna benne. Tervezünk vendégszobákat is, illetve a moldvai csángók tárgyi értékeit bemutató kiállítást is. A földterület megvan, az építkezés elkezdődött. Ez a ház tényleg a falué, a közösségé lenne.

A Moldvai Értékekért és Közösségekért Alapítvány fő célkitűzése, hogy Dumbravén nyelvi, kulturális és közösségi értékeit támogassa: a Dumbravéni Gyermekek Házának felépítésével és működtetésével, a helyi magyar nyelvoktatás feltételeinek anyagi és természetbeni támogatásával, gyermekek táboroztatásának szervezésével, illetve a táboroztatás anyagi és természetbeni támogatásával, továbbá a helyi közösség Magyarországgal történő együttműködésének elősegítésével.

Zsuzsi minden követ megmozgat, hogy ez az álom megvalósuljon. Rajta keresztül Olaszországból és Bukarestből is támogatják az ügyet. Ez egy csángómagyar–magyar–román–olasz összefogás. Zsuzsi egyik olaszországi üzletfele, Silvano Bianchi karolta fel a ház építését, aki már korábban is segített nekünk. Most ő az építkezés egyik fő támogatója. Rajta keresztül egy romániai cég, a Romstal is a projekt mellé állt, főleg az egyik bukaresti főmunkatársa. Ők már többször is ellátogattak Dumbravénbe, június elején ismét jönnek. Megfogta őket a falu, a gyerekek, a közösség, illetve a cél. Magyarországról is több helyről érkezett támogatás, illetve felajánlás. Például valaki egy komplett fa játszótér építésére tett ígéretet. A kivitelezéssel egy falubeli vállalkozót bíztunk meg. Ő dumbravénieket, illetve környékbelieket alkalmaz a munkálatok során. Ez külön öröm számunkra, mert így helybeliek jutnak munkához. Ez rendkívül fontos szempont. Bízunk benne, hogy még találunk támogatókat a Dumbravéni Gyermekek Házának felépítéséhez. Annak örülök a legjobban, hogy egy kis közösség is fejlődik a dumbravéni gyermekeket támogatók körében. A faluban épül egy ház, Magyarországon pedig egy közösség. A terveinknek próbálunk szervezeti kereteket is biztosítani, ezért egy magyarországi és egy romániai szervezetet is létrehoztunk: ez a Moldvai Értékekért és Közösségekért Alapítvány és a Dumbravénért Egyesület.

Az épülő Dumbravéni Gyermekek Háza
Az épülő Dumbravéni Gyermekek Háza
(Forrás: az oktató engedélyével)

Hány évet/osztályt járnak a magyar iskolába a magyar gyerekek? Mit jelent a gyakorlatban, ha elvégzik az iskolát?

Alapvetően nyolcadik osztályig vesznek részt a magyar foglalkozásokon a gyermekek. Viszont a középiskolásokról sem szabad megfeledkezni, azokról a gyerekekről, akik Bákóban tanulnak tovább. Dumbravénben nekik is van magyarórájuk.

Milyen arányban tanulnak tovább a gyerekek? Tartod a kapcsolatot a végzett gyerekekkel?

Jelenleg egy fiatal tanul magyar iskolában Dumbarvénből. Ő a csíkszeredai Csángó Továbbtanulók Közösségének tagja. Szeptembertől egy diák szeretne magyarul tovább tanulni. Ők (is) jelentik a jövőt a moldvai csángó közösségek számára.

A szülők általában milyen körülményeket tudnak biztosítani a gyerekeknek? Melyek a legjellemzőbb foglalkozások? Többségében mit és hol dolgoznak?

Dumbravén egy életerős, fiatal falu. Az asszonyok többnyire a mezei munkákat végzik, a férfiak közül sokan építkezéseken dolgoznak. A faluban többen saját vállalkozásba kezdtek. Például építkezési vállalkozók vannak a faluban, illetve olyanok is, amelyek raklapkereskedéssel foglalkoznak. Persze nagy számban dolgoznak külföldön is. Jelenleg ez a helyzet, ezt el kell fogadni, alkalmazkodni kell hozzá, de keresni kell az alternatívákat is.

A szülők, a gyerekek mennyire ismerik a keresztszülői programot? Van-e gyermek a helyi iskolában, aki részt vesz a programban?

Sok gyermeknek van keresztszülője, de még mindig soknak nincs. Nagyon szép kapcsolatok alakult ki így. Több keresztszülő ellátogatott már a faluba, felkereste a patronáltját. Minden évben megszervezzük a keresztszülős tábort is, amikor a gyermekek ellátogathatnak egy hétre a keresztszüleikhez Magyarországra. Dumbravénhez lelkes keresztszülők tartoznak. Nagyon-nagyon hálás vagyok nekik. A keresztszülők magyarországi mozgatórugója Vanczer Zsuzsi.

Fiúk hagyományos viseletben
Fiúk hagyományos viseletben
(Forrás: az oktató engedélyével)

Milyen kulturális-művészeti, hagyományőrző vagy egyéb programokra van lehetőség a településen?

Egy falubeli asszony tanítja a gyermekeket a moldvai csángó táncokra. Rendkívül fontos a hagyományőrzés. Nemcsak a nyelvtanításra, hanem a kultúra ápolására is nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ezért táncházakat is szoktunk szervezni. Ebben a tanévben a Magyar Népmese Színház is tartott előadást a faluban, illetve fafaragó napok is lesznek júniusban. Ha keresztszülők jönnek a faluba, sokszor készülnek programokkal a gyermekeknek. Fontos, hogy eseményekkel töltsük meg a tanévet és a vakációkat.

Milyen a kapcsolatod a helyi polgármesterrel, a pappal, illetve más csángók lakta településekkel, az ottani tanítókkal?

Dumbravén a rekecsini községközponthoz tartozik. A rekecsini polgármesterrel jó viszonyt sikerült kialakítani. A Dumbravéni Gyermekek Házának építése kapcsán nagyok sokat segít nekünk. A romániai tervek elkészítésének a költéségét teljes egészében ő állta, és az engedélyeztetési eljárásban is segít. A célunk közös: a falu fejlesztése. A római katolikus vallás határozza meg itt az életet, a mindennapok ritmusát.

A szülők jellemzően milyen nyelven beszélnek a gyerekekkel?

A szülők többnyire románul szólnak a gyermekeikhez, főleg a kisebbekhez. Viszont a szülők egymás közt magyarul beszélnek, így már a legkisebb koruktól találkoznak a gyermekek a magyar nyelvvel.

Hogy látod, van esély a nyelvcsere/nyelvváltás folyamatának megállítására, vagy a magyar nyelvű oktatás csupán késleltetheti ezt a folyamatot?

A nyelvcsere, nyelvváltás megállítása nagyon összetett dolog, amelynek csak egy szelete a magyar nyelvű oktatás. Komoly, összehangolt stratégiára lenne szükség. A mi feladatunk, hogy lelkiismeretesen dolgozzunk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X