Stabilizálódott a moldvai csángó gyerekeknek tartott magyar nyelvoktatási program, de nemzetstratégiai kérdés lenne egy bákói módszertani központ létrehozása – vélekedett Burus-Siklódi Botond, a lebonyolítással megbízott Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke a program átvétele óta eltelt egy évet értékelve. A szakmai szervezet vezetőjével az erdélyi Krónika című lap hétfői számában közölt interjút.

Az RMPSZ a magyar kormány felkérésére egy éve vette át a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségétől (MCSMSZ) a program vezetését. Az RMPSZ elnöke szerint a részt vevő gyerekek számát tekintve nem sérült, sőt bővült a moldvai csángó oktatási program: jelenleg 26 helyszínen van magyar nyelvoktatás 43 oktatóval iskolai körülmények között, illetve szabadidős tevékenységként. Az iskolákban mintegy 1100 gyereket tanítanak, összesen pedig 2190-re tehető a programban részt vevő gyerekek száma.     

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Beszámolt arról, hogy létrejött a megegyezés az RMPSZ és a program korábbi működtetője, a MCSMSZ között. Hat oktatási helyszín – amelyet a keresztszülők pénzéből vásároltak – a csángó szövetség tulajdonát képezi: január 21-én szerződést írtak alá az MCSMSZ-szel arról, hogy az RMPSZ fizeti ezek fenntartási költségeit, illetve az oktatási program működtetésével kapcsolatos költségeket.

„Azt a stabilitást elértük, hogy sem a fizetésben, sem az egyéb juttatások biztosításában elmaradásunk nem volt, naprakészen kapták az oktatók a juttatásokat, és szakmai szinten is igyekszünk segíteni” – mutatott rá Burus-Siklódi Botond. Hozzátette: látják, hogy a munkát nem Csíkszeredából kellene irányítani, ezért lobbiznak egy bákói módszertani központ létrehozása érdekében, amelynek megalapítása meglátásuk szerint nemzetstratégiai kérdés. Komolyabb szakmai munka is beindult, és ebben partnerek a Hargita és Bákó megyei tanfelügyelőség és a román oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi főosztálya is – mutatott rá a pedagógusszövetség vezetője a Krónikának adott interjúban.