nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Székelyes csángó dialektusban
„Ti romának vagytak”

„Sokat szenvedtünk annak idején, mikor megindultunk az iskolába, és egy szót se tudtunk románul. A tanítók a paraszt hülyéből nem vettek ki. Mindenfélének neveztek minket, csak arra nem gondoltak, hogy normál gyermekek vagyunk, akiknek nem volt soha lehetősigük románul beszélni senkivel, mert a tanítókan kivül nem járt egy román se a falunkba.”

Szűcs Gábor | 2016. június 22.
|  

A Moldvai Csángómagyar Oktatási Program pedagógusaival készített interjúsorozatunk hatodik részében Somoska (Somușca) oktatójával, Benke Paulinával beszélgettünk. Paulina somoskai születésű, ezért nyelvhasználata kiváló példája a székelyes csángó dialektusnak. A többi között azért dolgozik, hogy még sokáig fennmaradhasson a magyar nyelv e változata.

Somoska is Bákó megyében található, akárcsak a korábbi cikkeinkben bemutatott Magyarfalu, Pusztina, Diószeg, Dumbravén és Szitás. A mintegy 1500 lelkes településen egyetlen román él. Bár korábban is előfordult egy-egy háznál magyartanítás, 2002 óta működik hivatalosan magyar tannyelvű oktatás a településen.

Honnan és hogyan érkeztél Moldvába? Milyen nehézségekkel találtad szemben magad?

Itt születtem, és itt élek mái naponn is, és örvendem, hogy ebben a faluban élek.

Mire hogy én idevaló vagyak, nem vóltak gondjaim a lakósságval. De akkor az elején, 2000-ben, mikor beindítattuk a magyar iskolát, elég sok nehézségen, keserűségen mentünk át. A pap, a román tanárak, a hivatal, mindenki ellenünk vólt. Legtöbb nehézségünk az akkori paptól jött, minden vasárnap kiprédikált a misén. Most nincsenek ilyen gondok, hála Istennek, de mindig oda kell vigyázni sok mindenhez, ha úgy akorunk, hogy jól menjen a munkánk. Kell alkalmazkadni a miséhez, az iskoláhaz, ünnepekhez, a falusi néphez.

Gondolom, akkor nyelvi nehézségek sincsenek.

Nyelvi nehézségek vannak, de én nem nevezném nehézségnek. A kicsikék, óvadásak nem tudnak beszélni magyarul, kell velük törődni sokáig. Mondanám, hogy 2-3 esztendő után kezdenek beszélgetni magyarul, mert az a hetente négy óra nem elég, hogy hamar megtanuljanak beszélni. A családokba a kicsikvel nem nagyon beszélnek magyarul. Azakban a családakban, ahol van nagyszülő, ott lehet érezni, látni a gyermek viselkedésén, beszédjén, hogy jobban beszélnek, értenek a gyermekek magyarul.

Benke Paulina
Benke Paulina
(Forrás: az oktató engedélyével)

A szülők általában hogyan viszonyulnak a magyar iskolához? Megközelítőleg hány gyermek él itt, és ebből körülbelül hányan járnak a helyi magyar iskolába?

A szülőkvel jól értekezünk. Eljönnek a gyűlésekre, vannak szülők, akik hazzák a kicsike gyermekeket az órákra, mert nem merik elengedni magukra. Van, akit jobban érdekel a program, van, akit nem annyira, de ezzel nincs gond. Itt a falunkba van 180 gyermek, óvadástól kezdve nyolcadik osztályig. Hazzánk jár 80 gyermek, de csak 37-en vannak beiratkazva hivatalasan az iskolai magyarórákra Ezek között vannak a nagyok is, a 9–12. osztályosak. Ez nem egy nagy szám, de nem is kicsi. Én örvendem, hogy ennyien vannak..

A nagyokval minden este találkazunk a mise után. Éneket, táncot, kézművességet tanulunk, vagy bármit, ami a hagyományunkhaz tartazik. A kicsikvel négy nap a hétben, hétfőtől csütörtökig vagyunk együtt. Hazamennek a román iskolából 12 órakor, és 13.30-kor jönnek magyarórára. 13.30–14.30-ig vannak az óvadásak és 1–2. osztályosak, 14.30–16-00-ig vannak a 3–4. osztályosak. Sokszar összevigyülnek a csaportak, mert a nagyok hazzák a kicsike testvéreiket, a kicsik nem akornak menni haza a testvéreik nélkül, úgyhogy azt csinálunk, amit bírunk. Itt nem lehet tartani egy szigarú órarendet. Mindig alkalmazkodni kell valamihez.

Mennyire ismerik a gyerekek a csángó közösségek történelmét? Mit tudnak Magyarországról?

Sajnos az igazi csángó történelmet nem ismerik. Az iskolába nem lehet ilyesmikről beszélni, ott nagyon tudják erősíteni azt, hogy „Ti romának vagytak”. Mi még mondjuk, hogyha romának vagyunk, akkor a nagyszüleink miért nem tudnak alául, románul? Az iskolai román tanárak erősebbek, mint mi, jobban meggyőzik a gyermekeket mindenről. Erről az identitásról elég sokat lehetne beszélni, ez egy komplex dolog.

Magyarországról tudnak sokan. A nagyok jártak táborakba, fesztiválakra. Örökké elvisszük őköt híres szép helyekre. Tudják, hogy ott jobban lehet élni, jobbak az iskolák. A kicsik nagyon vágynak arrafelé, mert mindig mesélünk nekik Magyarföldről.

Hány évet/osztályt járnak a magyar iskolába a magyar gyerekek? Mit jelent a gyakorlatban, ha elvégzik az iskolát? Kapnak róla bizonyítványt? Ha igen, a román állam ezt elismeri?

Erre a kérdésre nem könnyű a válosz. Van ulyon gyermek, aki óvadástól kezdi, és végigjárja, de van ulyon is, aki elmarad valami miott. Általában nyolcadik osztályig járnak hivatalasan, azután is jönnek, de csak az iskolán kívüli órákra. Vannak ulyonak is, akik tavább mennek Csikszeredába. Most három gyermekünk van ott, ők szerencsések, mert több lehetőségük van az életben, csak ők most ennek nem veszik számát, mert gyermekek. Én úgy tudam, hogy a román állam elismeri a bizonyítványt.

Milyen arányban tanulnak tovább a gyerekek? Tartod a kapcsolatot a végzett gyerekekkel?

Mindegyik gyermek tavább menen tanulni, de inkább Bákóba mennek. Az idén nincs ulyon gyermekünk, aki Csikszeredába menne, sajnos. Aki Bákóba jár az iskolába, hazzánk is jár az iskolán kívüli órákra. Minden este a mise után vannak magyar foglalkazásak. Nemcsak táncolunk, énekelünk, hanem sokat is beszélgetünk mindenről, ami a fiatalak mindennapi problémáiról szól.

A szülők általában milyen körülményeket tudnak biztosítani a gyerekeknek? Melyek a legjellemzőbb foglalkozások?

A szülők megadják a gyermekeknek azt, ami szükséges. Somoska nem egy nagyon gazdag falu, nincsenek gazdag családak. A férfiak többnyire építkezésben dolgaznak, az asszanyok mezei munkát végeznek. Sajnos vannak ulyon gyermekek, akik abbahogyták az iskolát, mert nem volt pénz az ingázásra. Úgyhogy az is nagy dolog, ha ki tudják fizetni a buszjegyet. És mikor két vagy háram testvér ingázik, ott biza vannak gondok.

A szülők, a gyerekek mennyire ismerik a keresztszülői programot? Van-e gyermek a helyi iskolában, aki részt vesz a programban?

A gyermekek ismerik a keresztszülői programat, és a szülők is. Mostanába van 22 aktív keresztszülőnk. Sakot segít egy gyermeknek, ha van keresztszülője. Azan kívül, hogy ajándékat kap a gyermek, még bizalmat is kap, és fellelkesedést a tanuláshaz.

Milyen kulturális-művészeti, hagyományőrző vagy egyéb programokra van lehetőség a településen?

Itt a falunkba nincs sok kulturális lehetőség. A kultúrháznál alakítattak egy úgymondva „hagyományőrző csopartatˮ. Azak mindenfélét csinálnak ott, de csak a hagyományunkat nem ápolják. Azért, mert román tanárak vannak, és azt tanítanak, amit akornak, nem amit kéne. De ők nem is tudnának tanítani, amit kéne, mert nem ide tartaznak. A polgármesteri hivatalnak így megfelel.

Somoskai diákok
Somoskai diákok
(Forrás: az oktató engedélyével)

Milyen a kapcsolatod a helyi polgármesterrel, a pappal, illetve más csángók lakta településekkel, az ottani tanítókkal?

Jóban vagyunk mindenkivel most. Addig, amíg nem kérünk tőlük semmit, minden jól van. A mostani papunk is emberi módan viselkedik. A polgármesterrel semmiképen nem vagyunk. Közelednek a helyi válosztásak. Reméljük, hogy jön egy normális polgármester. A szomszéd falvakval jól vagyunk, a kollégákval szervezünk közös programakat, és amennyire tudunk, segítsük egymást.

A szülők jellemzően milyen nyelven beszélnek a gyerekekkel?

A szülők románul beszélnek a gyermekekvel. Muszáj, mert a kicsikék románul kezdik az óvadát, és ha nem tudnak románul, akkor ez nagy baj lesz. Én megértem őköt, mert mi sokat szenvedtünk annak idején, mikor megindultunk az iskolába, és egy szót se tudtunk románul. A tanítók a paraszt hülyéből nem vettek ki. Mindenfélének neveztek minket, csak arra nem gondoltak, hogy normál gyermekek vagyunk, akiknek nem volt soha lehetősigük románul beszélni senkivel, mert a tanítókan kivül nem járt egy román se a falunkba.

Hogy látod, van esély a nyelvcsere/nyelvváltás folyamatának megállítására, vagy a magyar nyelvű oktatás csupán késleltetheti ezt a folyamatot?

Nyelvváltásra nincs semmi esély, nem is álmadunk erre. Mi annak kell örvendjünk, s azt reméljük, hogy még maradnak fiatalak a faluba, és lesznek gyermekek, akik eljönnek a magyarórákra. A fiatalak mennek el más országakba, és a gyermeküköt nemhogy magyarul tanítsák, hanem még románul is elig, ha tudnak. Inkább angolt, alaszt, németet és mindenféle más nyelvet tanulnak. Azért hála Istennek vannak még óvadásaink, akik örömessen járnak az órákra, és vannak mámókák, apókák, akik még szépen beszélnek magyarul, akik elig tudnak pár szavat románul, és amíg ők vannak közöttünk, addig nem bírjuk mondani, hogy hiába dolgozunk.

Milyen személyes terveid vannak, illetve a helyi oktatással, közösségépítéssel, iskolaépülettel kapcsolatban milyen elképzeléseid vannak? Van-e közös terv az egyes csángó települések közösségével vagy magyar tanítóival való együttműködésre?

Terveink vannak, nem sok, de vannak. Hogy mit tudunk megvalósítani, azt méglássuk. Szeretnénk egy épületet, ahol többen elférjünk, gyermekek, szülők együtt. Jó lenne abban az épületben egy kis múzeumat csináljunk, mert erőssen sok anyagam van összegyűjtve, s sajnálam, hogy nincs ahova kirakni.

Buda moldvai település Bákó megyében, közigazgatásilag Klézse (Cleja) községhez tartozik.

Álmunkban van, hogy egy kilenc személyes mikrobuszt vegyünk, mert erre mindig szükségünk van. Szaktunk közös programakat szervezni a kollegákval együtt, a klézseiekvel, budaiakval, lészpediekvel… Nagyon szeretném, hogy ezt tavábbra is meg tudjuk csinálni. Van 23 aktiv keresztszülőnk de szeretném, ha még jélenkeznének, mert a gyermekek várják nagyon.

Információ
X