-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Arany János Fiatal Kutatói Díjjal tüntették ki Budapesten Márku Anitát, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát, aki egy évtizede kutatja a határon túli magyar nyelvváltozatok jellegzetességeit. Fiatal kora ellenére a díjazottnak komoly szakmai múltja van a nyelvváltozatok és a kétnyelvűség vizsgálata területén.
Márku Anita 1981-ben született Mezőváriban. Érettségit a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban tett. A Rákóczi Főiskolán már diákként bekapcsolódott a Limes Társadalomkutató Műhely munkájába, később az ugyanott létrejött Hodinka Antal Intézetben dolgozott fiatal kutatóként. Magiszteri diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte társadalmi kommunikáció szakirányon 2007-ben, majd egyéni kutatásait doktoranduszként folytatta a veszprémi Pannon Egyetemen. Doktori disszertációját 2011 decemberében védte meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Értékként tekintenek a nyelvjárásokra
Fő kutatási területe a Kárpátalján sokakat érintő és igencsak időszerű kétnyelvűség-problematika. A Hodinka Antal Intézet profiljába olyan szociolingvisztikai kutatások tartoznak, amelyek a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát, nyelvjogi helyzetét, nyelvi érintkezésből fakadó sajátosságait vizsgálják. Az ő témája – a kárpátaljai magyarok nyelvválasztási és kódváltási kommunikációs stratégiáinak vizsgálata – is illeszkedik a sorba.
Megítélése szerint a kárpátaljai magyarok alapnyelvváltozata sajátos kontaktusváltozat, amely kicsit más, mint az anyaországi magyar vagy a magyar tannyelvű iskolákban oktatott nyelvváltozat.
„Mindenképpen fontos, hogy empirikus kutatásokkal feltárjuk, leírjuk a helyiek által beszélt nyelvváltozat vagy nyelvváltozatok sajátosságait, majd a kutatások eredményeit a közösség javára fordítsuk” – hangsúlyozta.
Az eddig elvégzett munka hozadékának nevezte, hogy a Rákóczi Főiskola magyar tanszékén dolgozó kollégái – az alapkutatások eredményeiből kiindulva – olyan magyar nyelvtankönyveket írnak, amelyek nem a nyelvi diszkrimináció újratermelődését segítik elő, hanem a nyelvi változatosság, a kétnyelvűség pozitívumait közvetítik, értékként tekintenek a nyelvjárásokra. Nem kiirtandó, hanem természetes jelenségként értékelik például a szókölcsönzéseket, továbbá helyzetgyakorlatok révén mutatják be, hogy mikor lehet a kódváltás sikeres kommunikációs stratégia két kárpátaljai magyar ember beszélgetésében.
Az internetes kommunikáció is érdekli
Eddig megjelent publikációiról a kárpátaljai kutató elmondta, hogy már a szakdolgozatát is az említett témában írta 2003-ban a Pécsi Tudományegyetemen, amikor ungvári egyetemisták és beregszászi főiskolások nyelvválasztási szokásairól és kódváltási stratégiáiról készített felmérést.
„Ennek átdolgozott változata könyv alakban is napvilágot látott 2008-ban Érvényes történetek címmel” – fűzte hozzá Márku Anita, aki több, a Hodinka Intézet gondozásában megjelent kötet szerkesztője és társszerzője.
Mostani kitüntetésével kapcsolatban kiemelte, úgy érzi, hogy ezt a díjat nem egyedül kapta, mert szerinte ezzel a Hodinka Intézet és – az egész Kárpát-medencére kiterjedő – Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársainak tevékenységét is elismerik, hiszen vizsgálatai és publikációi oda is kapcsolódnak.
„A Rákóczi Főiskolának is nagy elismerés ez, mert talán ez a díj bizonyítja, hogy van értelme a tudományos utánpótlás nevelésének” – hangsúlyozta. Megelőlegezett bizalomnak tartja az Arany János Fiatal Kutatói Díjat, amely jelzi, hogy „talán jó irányba tettem meg az első lépéseket”. Tudományos terveiről szólva elmondta, hogy a Hodinka Intézetben végzett munkája mellett az internetes kommunikáció is érdekli. Azt szeretné vizsgálni, hogy a kétnyelvű jelenségek miként jelennek meg a közösségi oldalakon.