nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egy nagy hatású, erősen vitatott, sokszor félreértett elmélet 1.
Ki volt Basil Bernstein?

2014. november 1-jén lett volna 90 éves Basil Bernstein, a szociolingvisztika egyik legjelentősebb és legvitatottabb kutatásának szellemi atyja. Ennek apropójából új, hiánypótló cikksorozatot indítunk. Egy olyan elméletet mutatunk be, amely a korábbi tézisekkel szakítva a nyelvben keresi azt a tényezőt, ami az egyes társadalmi csoportokhoz tartozó gyermekek iskolai hátrányáért, annak folyamatos újratermelődéséért felelős.

Jánk István | 2014. november 27.
|  

Az elmúlt hónapokban sokat foglalkoztunk a nyelvi alapú diszkriminációval és annak iskolai megjelenésével, okaival, hatásaival. A szakavatott olvasó teljes joggal furcsállhatta, hogy Basil Bernstein angol szociológus neve egyszer sem került elő. Az ok, amiért ez így alakult, az, hogy Bernstein hatása annyira jelentős, elmélete pedig annyira összetett, hogy méltánytalan lett volna, ha csupán említésszinten szólunk róla. Éppen ezért egy egész cikksorozaton keresztül eredünk a társadalmi státusz és a nyelvhasználat közötti összefüggések, illetve a korlátozott és a kidolgozott nyelvi kódok nyomába. Ám mielőtt mindezeket megtennénk, ismerkedjünk meg a nagy hatású szociolingvisztika elmélet kiötlőjével, magával Bernsteinnel. Már csak azért is, mert a magyar nyelvű oldalak között keresgélve Bernstein – hol félreértelmezett, hol kissé pontatlanul leírt – elméletén kívül szinte semmilyen információ nem találhatunk az angol tudósról.

A tudományos pálya előtti időszak

Basil Bernstein 1924. november 1-jén született emigráns zsidó családban London East End nevű városrészében. A felhőtlen gyerekkor egészen a második világháború kitöréséig tartott. Ekkor a kiskorú Bernstein önkéntes szolgálatot vállalt a Brit Királyi Légierő tüzér-bombázó egységénél, melyet Afrikába vezényeltek. A háború után visszatért Londonba, és szülővárosában, Stepheney-ben kezdett el dolgozni. Munkáját ismert helyi fiúklubokban végezte, amelyek kilenc és 18 év közötti bevándorló zsidó családok hátrányos helyzetű gyerekekeivel foglalkoztak. Az itt töltött idő alatt fontos tapasztalatokra tett szert a jó pár évvel későbbi, nyelvi kódokkal kapcsolatos elméletére vonatkozóan.

Basil Bernstein (1924–2000)
Basil Bernstein (1924–2000)
(Forrás: historylearningsite.co.uk)

Egyetemi éveit 1947-ben a London School of Economics and Political Science (a Londoni Egyetem Közgazdaságtan és Politikai Tudományok Iskolája) nevű oktatási intézményben kezdte társadalmi tanulmányok szakon. Ám ezt nem folytatta sokáig: egyik tanára ösztönzésére nagyjából egy hónap után átjelentkezett szociológiára. Mivel családja nem tudta anyagilag támogatni őt, különböző fizikai munkákat vállalt, bolti eladóként dolgozott, és a rossz anyagi helyzete miatt többnyire a barátainál aludt. Ám a nehéz életkörülmények némi pozitív hozadékkal is jártak, hiszen a hátrányos helyzetről nemcsak tanulmányokban olvashatott, hanem saját bőrén érezhette, környezetében tapasztalhatta.

1954 és 1960 között postai kézbesítőket, dokkmunkásokat és sofőröket tanított London Shoreditch nevű városrészében. Tantárgyai igen széles skálán mozogtak, a matematikától kezdve egészen a testnevelésig. Egyes osztályoknak kénytelen volt bonyolult motormechanikai ismeretekről, motorjavításról és -szerelésről vagy közúti biztonságról szóló órákat is tartani. Mindezt úgy, hogy ő maga nem tudott vezetni, de ez az apróság mindvégig rejtve maradt tanítványai előtt...

Tudományos pályája

Mielőtt felvették a doktori képzésre, Bernstein 1960-ban az University College London kutatóasszisztensévé vált. Két évvel később az Institute of Education, vagyis a „neveléstudományi intézet” munkatársa lett, ahol elkezdte virágzó pályafutását. Először adjunktusnak, majd docensnek nevezték ki, 1967-ben pedig a tanszék és a szociológiai kutatócsoport vezetőjévé vált. Ekkor vágott bele nagy hatású és széles körben vitatott munkájába.

University College London
University College London
(Forrás: Wikimedia Commons / LordHarris / GNU-FDL 1.2)

Bernstein legfontosabb munkái ebből az időszakból:

  • Class, Codes and Control
  • Theoretical Studies Towards a Sociology of Language
  • Applied Studies Towards a Sociology Of Language
  • Towards a Theory of Educational Transmissions

A szociológiai kutatócsoport vezetőjeként a társadalmi akadályok, hátrányok és a tanulás kapcsolatával, illetve az ezzel összefüggő kommunikációs különbségek társadalmi rétegzettséget elősegítő és újratermelő szerepével foglalkozott. 1971-től kezdődően sorra jelentek meg munkái a témakörrel kapcsolatban (l. keretes anyagunkat). Munkássága nyomán számos tudományos elismerésre tett szert, és nem utolsó sorban igen nagy hatással volt jó pár ország oktatási gyakorlatára és reformjára.

Törekvésének újdonsága elsősorban abban állt, hogy két, viszonylag új tudományterületet, a szociológiát és a nyelvészetet egy közös modell keretében használta fel. A társadalmi helyzet és a nyelv összefüggéseit vizsgálta az oktatás szempontjából. A londoni külvárosi gyermekek sorsa érdekelte, és arra próbált választ adni, hogy miként lehetne ezeknek a gyerekeknek az iskolai és nyelvi fejlődését elősegíteni. Kiinduló tézise az volt, hogy más nyelvi kódot használnak a különböző társadalmi osztályokba tartozók, ám az iskola ezt nem veszi figyelembe, így az úgynevezett korlátozott nyelvi kódot használó tanulókat hátrányos helyzetbe hozza. Hogy az ezen a területen végzett munkássága mennyire sokrétű és jelentős, azt jól mutatja az angol antropológus, Dame Mary Douglas feljegyzése:

Először 1965-ben találkoztam Basil Bernsteinnel, közvetlenül azután, hogy átadtam a kiadónak a Purity And Danger című könyvem kéziratát. A Penguin Survey Of The Social Sciences című könyvben megjelent rövid cikke, [az] A socio-linguistic approach to social learning egyszerűen felvillanyozó hatással volt rám. Ugyan nem értettem teljes egészében, mégis lelkes izgalom fogott el újszerű megközelítését olvasva.

Itt volt egy nagyszerű gondolkodó, aki az akkori társadalom legmélyebb kulturális problémáival küzdött, de az elméletének megvalósulását egy későbbi, modernebb ipari társadalomban látta. Az ötvenes években a tudomány különböző ágainak figyelme már kezdett a szociális dimenzió felé irányulni, de ne felejtsük el: ekkor még a szociolingvisztika meglehetősen fiatal tudomány volt, épp ezért a régebbi diszciplínák úgy kezelték az innen származó tudáselemeket, mintha azok csupán díszítő kellékei lennének a főbb tudományoknak.

Dame Mary Douglas
Dame Mary Douglas
(Forrás: Wikipédia)

Maga Bernstein is érzékelte annak problémáját, hogy a meglévő tudományok kirekesztő módon viselkednek az úgynevezett interdiszciplináris tudományokkal szemben. A nyelvészetben, a pszichológiában és más tudományokban a „szocio” rész eleve adottnak számított, így a szociológiának sem kellett újraértelmeznie önmagát. „Az emberek beszélnek, de a szociológia hallgat erről” – hirdette.

Annak ellenére, hogy Basil Bernstein munkájának jelentősége a szociolingvisztikában, a szociológiában és a pedagógiában megkérdőjelezhetetlen, idehaza nem lelt túl nagy visszhangra. Csupán néhány kutató – Réger Zita és Pléh Csaba – használta föl részben elméletét.

Basil Bernstein 76 éves korában, 2000. szeptember 24-én hunyt el gégerákban. Nyelvi kódokkal kapcsolatos elmélete a mai napig vitatott, ám az kétségtelen, hogy egy rendkívül fontos kutatási területet nyitott meg, amikor a gyerekek által használt nyelvi változatokat kezdte vizsgálni. Ahhoz sem fér kétség, hogy a legtöbb nyelvész másképp közelíti meg a problémakört, azonban a problémák kezelésében semmivel sem sikeresebbek, mint Bernstein volt.

Felhasznált irodalom

Charap, John M. (2000): Basil Bernstein

Ronald Wardhaugh (1995): Szociolingvisztika. Osiris–Századvég, Budapest.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 El Vaquero 2014. november 30. 13:06

Einstein nem egészen jó párhuzam, mert ott a teljesen magyaros és az eredeti kiejtés nem tér el sokban, sőt, a magyarok szerencséjére szinte egybeesik az osztrákos kiejtéssel. Plusz szegénynek a neve örökre albert ejnstejn lesz nálunk, sose lesz már belőle álbert ájnstájn. Angolosan Éjnsztájnnal azért ne hívjuk, mert ha Katmanduban telepedett volna le, akkor végképp annyi lenne nekünk. Esetleg Kövi Albert. Mindegy csak nehogy szegény leonárd, akarom írni lenörd sorsára jusson ő is.

4 szigetva 2014. november 30. 09:46

@El Vaquero: Na de pl. Einsteinről mi legyen ott? [ejnstejn], ahogy a magyarok/osztrákok mondják? Vagy [ájnstájn], ahogy sok német? Vagy [ájnsztájn], hiszen élete végén Amerikában így mondtak?

3 El Vaquero 2014. november 30. 09:38

Gyerekek, én ezért mondom, ha kűffődi személyről ismeretterjesztünk, legyen már ott a kiejtés, mielőtt elkeresztelik Bernstejnnek meg minden másnak. Igazából még én sem tudom, hogy hogyan kéne ejteni, az egyik JúThúb videóban Bezöl Bőrnsztájnt hallottam, de elvileg lehet Bőrnsztín is, meg Beszöl, Béjszöl stb.. Ha nem is IPÁ-val, de valamilyen formában oda lehetne rittyentni. Előre is tankolok veri macskát, ahogy a kínai mondaná.

 

P. S.: a cikkben persze van egy olyan idézet, miszerint „találkoztam Basil Bernsteinnel”, ez a -sztínes verziót erősítené, de lehet sajnos a bernstejnezés lenyomata is.

2 Jánk István 2014. november 28. 12:06

Kedves tkis!

Hogy Bernstein mennyire kapott nagy visszhangot Magyarországon – akár nyelvészek, akár szociológusok körében – az eléggé relatív. Ha Durkheim, Weber, Dahrendorf vagy Habermas személyével vetjük össze, akkor úgy gondolom, hogy tartható ez a kijelentés. Például a Bevezetés a szociológiába (Andorka) c. munkát nézzük, azt tapasztaljuk, hogy Bernstein elméletéről csupán egy rövid bekezdés szól, ill. egy hivatkozott tanulmány kerül említésre.

Tökéletesen igaza van abban, hogy Pap Mária nevét vétek volt kihagyni. Hamarosan pótoljuk.

Bevallom, Bíró Zoltán munkáját nem ismertem eddig, de köszönöm az információt.

Sajnos Bernstein munkásságának minden szegmensét nem érinthetjük, viszont az elmélet kritikáiról (többek között Lawtonéról) mindenképp lesz szó a későbbiekben.

Üdvözlettel:

Jánk István

1 tkis 2014. november 27. 16:18

Bernstein tudományos pályájához tegyük hozzá (bár remélhetőleg lesz erről szó a folytatásban), hogy ugyan 1954 és 1960 között valóban tanárként dolgozott, de ekkor már publikált is. 1958-ban a British Journal of Sociology-ban az észlelés néhány szociológiai meghatározójáról, 1959-ben pedig a publikus nyelvről jelent meg tanulmánya. 1960-ban már Language and social class címen publikál egy tanulmányt stb. Kutatói pályája és később is képviselt nyelvszociológiai (és nem szociolingvisztikai) elmélete nem az 1960-as évek végén kezdődik tehát, azaz nem csak a szociológiai kutatócsoport vezetőjeként kezd foglalkozni a témával, és nem csak 1971-től kezdődően jelennek meg sorra munkái a témakörrel kapcsolatban. Denis Lawton magyarul 1974-ben, de angolul 1968-ban kiadott könyve (Társadalmi osztály, nyelv és oktatás) már tartalmaz egy fejezetet, amiben Bernstein munkásságát bírálja. (A bírálatok sora Bernsteinnel kapcsolatban nem véletlen, nyelvészetileg erősen kétes a szociológus Bernstein legtöbb kijelentése, de szociológiai világképe se túl tág, se a nyugat-európai, se a szocialista blokkhoz tartozó kutatók javarészt csak a brit társadalomra igaznak találták kijelentéseit.)

Azt se okvetlenül lehet elfogadni a fenti írásból, hogy " idehaza nem lelt túl nagy visszhangra". Magyarországon Bernstein elméletének (minden zavarosságával, pontatlanságával együtt) igenis jelentős hatása volt, de mivel inkább (oktatás)szociológiai elméletről beszélhetünk, mint nyelvészetiről, természetesen a szociológiában és a pedagógiában lehet inkább a követőivel vagy munkásságának ismerőivel találkozni. Mivel Bernstein kutatásainak nem nyelvészeti célja volt, nem csoda, ha a magyar nyelvészek kevésbé jeleskedtek nézetei terjesztésében.

De azért Bernstein hazai hatásával kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a nyelvészek közül azért Réger Zitán és Pléh Csabán kívül voltak még mások is a témában érintettek, és ha már csak egy-két nevet említünk, Pap Máriát nagyon-nagyon nem szabad kifelejteni a névsorból. (Nem véletlen, hogy Pap Mária volt, aki Bernstein elméletének remek kritikai elemzését adta az ÁNyT. 14-ben, és Bernstein írásait sorra ő fordította magyarra.)

És még végül: mint Bíró Zoltán Beszéd és környezet c. könyve mutatja még (már) a romániai magyar nyelvhasználat vizsgálata során is születek bernsteini ihletettségű kutatások.

Információ
X