-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Egyesült Államokban sokáig csak a fekete embereket hívták színesbőrűnek, az ázsiaiakat vagy az indiánokat egyáltalán nem. Idővel az elnevezés ki is ment a divatból – csak hogy aztán napjainkra kissé megváltozott formában újra visszatérjen! Mi a helyzet más angol nyelvű országokban?
Mint azt korábban megírtuk, a negro és a nigger szavak Amerikában a 19. század végére egyre vállalhatatlanabbá váltak. De ezek mellett létezett egy egészen más kifejezés is: a magyarra körülbelül ’színes’-ként fordítható colored. Ezt elsősorban feketékre vagy esetleg még indiánokra használták, más színesbőrű csoportokra – például ázsiai bevándorlókra – csak igen ritkán.
Csak külön harcolhattak
A colored kifejezés első írásos említései a tizenkilencedik században tűnnek fel. A negro, sőt a nigger helyett egyre inkább ez lett az állami hatóságok által előnyben részesített elnevezés. A fogalom eleinte a hadseregben nyert tért: először az amerikai polgárháború során jöttek létre az északi oldalon colored alakulatok, majd a szövetségi hadseregben is létrehoztak hasonló szegregált egységeket. Ezeket a javarészt fehér tisztek által vezetett alakulatokat az indiánok ellen is bevetették, akik bölénykatonáknak (buffalo soldiers) nevezték a fekete harcosokat – az elnevezés pontos eredete már nem rekonstruálható, a népi etimológiák szerint a fekete emberek bölénygyapjúra hasonlító hajára, illetve a harcosok bölényre emlékeztető elszántságára, szívósságára utal.
A hadseregben csak a második világháború után szűnt meg a bőrszín szerinti elkülönítés: ekkor több colored alakulatot feloszlattak, mások vegyes legénységgel máig léteznek. Más területeken tovább fennállt az intézményesített szegregáció, a tömegközlekedésben például még az ötvenes évek második felében is sok helyen léteztek színesbőrű ülőhelyek és várótermek. Montgomeryben egy fekete nő, Rosa Parks nem volt hajlandó a buszon a színesbőrű helyre ülni, ezért letartóztatták és megbüntették. Az ügy nagy port kavart fel, és sikeres bojkotthoz vezetett: az utazóközönség háromnegyedét kitévő fekete lakosság nem szállt fel a járművekre, a busztársaság pedig hatalmas veszteséget halmozott fel. Végül 1956-ban betiltották az elkülönítést.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az indiánokat néhol a színesbőrűekhez sorolták, néhol pedig nem; az előbbi volt a gyakoribb. Az indiánok ahogy csak tehették, küzdöttek a színesbőrű besorolás ellen, mert ez az élet szinte minden területén hátrányt jelentett.
A jelentős cseroki indián lakossággal rendelkező Robeson megyében az indiánokat a fehérektől és a színesektől (azaz a feketéktől) egyaránt elkülönítették: háromféle iskola volt, háromféle nyilvános ivókút, sőt a fehér polgármester a vasútállomáson is három várótermet akart építtetni, de leszóltak neki fentről, hogy ne költekezzen ennyire.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kiment a divatból
A colored Amerikában jelenleg hasonló szerepet tölt be, mint Magyarországon az izraelita. Kimondottan szitokszóként nem igazán alkalmazható, nem mondják például azt, hogy „te mocskos színes” – erre a célra a niggert használják inkább. De a szó igencsak elavult és rossz emlékű, így mára már legfeljebb történelmi elnevezésekben szerepel.
A zsidókat ekkoriban ritkán tartották színesbőrűnek, habár a fehér lincseléseknek olykor ők is áldozatául estek. Ők inkább azért álltak a polgárjogi mozgalmak mellé, mert a fekete lakosság elnyomása arra emlékeztette őket, amit Európában a saját bőrükön tapasztaltak.
A leghíresebb szervezet, aminek a nevében a mai napig ott a colored szó, a National Association for the Advancement of Colored People (NAACP), azaz a Nemzeti Társaság a Színesbőrű Emberek Előrejutásáért. A NAACP-t 1909-ben alapították amerikai feketék és zsidók arra a célra, hogy védje a fekete lakosság jogait. A fentebb említett Rosa Parks is a helyi NAACP titkára volt Montgomeryben. A NAACP tevékenysége szerteágazó: a kimondottan jogi jellegű segítség mellett ösztöndíjakat is biztosít, lobbizik a törvényhozásban, egészségügyi programokat támogat, sőt legújabban arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás a színesbőrű embereket jobban sújtja.
Dél-Afrikában máshogy van
Mára a colored szó a legtöbb angol nyelvű országban hasonlóan negatív jelentéstartalmúvá vált, mint Amerikában. Ez alól kivételt képeznek egyes dél-afrikai államok: a Dél-Afrikai Köztársaság, Namíbia, Zimbabwe, Botswana és Szváziföld. Ezekben az országokban az embereket három nagy csoportba osztják: fehérek, feketék és színesek (= brit helyesírással coloured). Azokat sorolják be a színesek közé, akiknek a felmenői között fehér és fekete emberek egyaránt találhatóak; ez az elnevezés maga nem sértő.
Az vidékenként változó, hogy a színesek pontosan milyen etnikai összetételűek: például Dél-Afrika keleti partvidékén elsősorban brit és zulu származásúak, a szintén Dél-Afrikában található Griquaföldön pedig khoiszan („busman”) és búr felmenőkkel rendelkeznek. A történelem során a színesekre gyakran mind a feketéktől, mind a fehérektől eltérő előírások vonatkoztak, például a Dél-Afrikai Köztársaságban az 1950-es években – a feketéktől eltérően – szavazhattak, de csak fehér képviselőkre.
Színes jövő
A colored helyett újabban terjedőben van a person (többes számban people vagy persons) of color megnevezés, gyakran PoC-ként rövidítik. A PoC kifejezés nem pejoratív és önmegnevezésként is gyakran használatos. Mindenki lehet PoC, aki nem fehér; a colored szóval ellentétben ezt a kifejezést nem csak feketékre használják. Gondolnánk, hogy akkor egyszerűen a non-white, azaz ’nem fehér’ szóösszetételt is lehetne használni. Igen ám, csakhogy a person of color pozitívabb csengésű, nem a tagadásra épül, hanem alternatívát is felmutat. Így annak ellenére, hogy továbbra is a fehér az alapértelmezés, és aki nem fehér, az színes, mégis egyre többen használják a PoC kifejezést akár önmegnevezésként is. Kérdésünkre beszélők úgy magyarázták, hogy ez összefogja a különböző etnikai csoportokat, amelyeknek gyakran közösek az érdekeik. Ráadásul a világ bármely részén élő nem fehér emberek lehetnek persons of color. Habár a tekintetben ingadozást találtunk az amerikai beszélők között, hogy az Egyesült Államokon kívül pontosan ki is lehet person of color: például az arabok van, aki szerint ide számítanak, mások szerint nem.
Az elmúlt évben épp ezek miatt az ingadozások miatt született meg az interneten a szintén a színekre utaló chromatic person/people, azaz ’kromatikus személy/ek’ elnevezés. Ide be lehet sorolni azokat az embereket is, akikkel kapcsolatban nehéz azt mondani, hogy színesbőrűek lennének, de az amerikai fehér többséghez sem tartoznak. Ez a kifejezés egyre terjedőben van, de még nem sok helyen használják, az interneten kívül pedig gyakorlatilag ismeretlen; meglátjuk, mennyire fog bevetté válni.
Bob Marley klasszikus slágere a bölénykatonákról
További olvasnivaló
Hátrányos megkülönböztetés Észak-Karolinában (az indiánokról, angolul)
Rosa Parks élete dióhéjban (videó, angolul)