-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mióta nevezik a sötét bőrű embereket feketének, és mi köze mindennek Mózes feleségéhez? Régen fontosabb volt a származás, mint a bőrszín, ezért a mai magyar Biblia-fordításokat szerzőik a kor megváltozott követelményeihez igazították...
A nyugati kultúrákban sok olyan elnevezés létezik, ami afrikai származású, sötét bőrszínű embereket jelöl. Az eleinte többé-kevésbé semleges jelentéstartalmú szavak azonban rendre pejoratívvá váltak, így újakat kellett keresni helyettük. Ellentétes irányú folyamatok is elindultak: egyes közösségek szándékosan a sértővé vált kifejezéseket használták – és használják ma is –, hogy ezzel visszaszerezzék őket saját maguk számára. De miért annyira érdekes mindez?
Maga az eseménysorozat univerzális jellegű: megfigyelhető szinte bármilyen hátrányos helyzetű kisebbség esetében, habár nem feltétlenül ugyanennyire jól dokumentálva. Az angolszász országokban élő leszbikusok a közelmúltban a korábban rendkívül sértő dyke-nak kezdték nevezni magukat, magyar zsidó fiatalok az eredetileg antiszemita Judapest néven indítottak közösségi blogot, és így tovább – mindenki sok hasonló példát tud mondani.
Éppen ezért érdemes megnéznünk azt az esetet, amiről a legtöbbet beszéltek és írtak mind maguk az érintettek, mind kívülállók, amelyet a legintenzívebben kutattak. Hogyan vált sértővé előbb a nigger, majd a néger? Baj-e, ha valaki színes, és hogyan változik a színesség megítélése jelenleg is? Mindenhol feketéknek hívják-e a sötét bőrű embereket? Sorozatunkban utánajárunk!
Vissza a gyökerekhez?
A modern izraeli héberben a kusi súlyos sértés, körülbelül az angol niggerrel van egy szinten. Ez a szóhasználat azonban csak a huszadik század második felében alakult ki.
A nyugati kultúrák számára hivatkozási alapul szolgáló ókori szövegekben inkább az etnikai hovatartozást vagy a földrajzi lakóhelyet hangsúlyozták a szerzők, és kevésbé a bőrszínt. Most terjedelmi okokból csak egy példát fogunk röviden áttekinteni: a Biblia esetét. A Bibliában a sötét bőrszínű embereket kusitáknak nevezték (kusiim, egyes száma kusi vagy nőnemben kusit), mert Kus vidékén éltek. Kus Izraeltől délre helyezkedett el, Afrikában. Pontos helye nem ismert, a Szeptuaginta görög fordítás következetesen Etiópiának nevezi. Mások a mai Szudán területén található núbiai királysággal azonosítják, mert ezt a birodalmat lakói Kasnak nevezték.
![Núbiai piramisok. A két sima felszínű épület rekonstrukció.](/media/nubiai-piramisok-a-ket-sima-felszinu-epulet-rekonstrukcio.png)
(Forrás: Wikimedia Commons / Wufei07)
Mózes egyik felesége is kusita volt, habár a próféta családi viszonyait meglehetősen nehéz feltérképezni. Azt tudjuk, hogy az egyik feleségét Cipórának hívták, de nem biztos, hogy Cipórá volt kusita származású; már csak azért sem, mert Cipórá Jitró midiánita főpap lánya volt. Az elbeszélés szerint Mirjám, Mózes testvére hangosan ellenezte a kusita nővel fenntartott kapcsolatot, és ezért az Úr megbüntette. Mirjám megbetegedett és bőre hófehér lett, csak Mózes közbenjárására gyógyult meg (4Móz 12). A Mindenható szemlátomást nem idegenkedett az ironikus húzásoktól!
Az Egyiptom hercege című népszerű rajzfilmben Cipórá a sémi többségtől eltérően afrikai külsejű. Ez nem véletlen, a készítők mindennek alaposan utánanéztek. Cipórá mind a videó elején, mind a végén Mózes jobbján, tehát a kép bal oldalán látható:
Napbarnította kedves
A ’fekete’ jelentésű héber szót – sáchor, nőnemben schorá – a Bibliában nem feltétlenül az afrikai származásra használták. Nagyon híres az Énekek énekében a „fekete vagyok és szép” – schorá áni v’nává – kezdetű szakasz, viszont gyakran „fekete vagyok, de szép”-nek fordítják: a magyar bibliakiadások többségében is így szerepel. Valószínűleg itt a kontextusból vonták le a fordítók ezt a következtetést, ugyanis a szöveg a következőképp folytatódik:
„Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei. Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem”. (1:5-6)
A lebarnult bőr a szabadban végzett fizikai munkával társult, a fizikai munka pedig alacsony presztízsű volt. Attól vált az elbeszélő feketévé, hogy lesült, mert a szőlőben kellett dolgoznia. Ma általában nem erre gondolunk, ha azt mondjuk, hogy valaki fekete!
Mind egyformák?
Mikor és miért vált hangsúlyosabbá a bőrszín? A bőrszín, a lakóhely és az etnikai hovatartozás ha nem is esett teljesen egybe, de gyakran együtt járt. Az ókori héberek például tudták, hogy a kusiták náluk sötétebb bőrűek, ez nem igényelt külön magyarázatot. Amikor Jeremiás (Jirmijáhu) próféta feltette a szónoki kérdést: „Megváltoztathatja-e bőrét a kusita, vagy a párduc a foltjait?” (Jer 13:23), eredeti közönsége tudta, hogy az említett népcsoport tagjai jellegzetes bőrszínűek. (A magyar fordításokat a magyar olvasóközönséghez igazították: mind a református Károli-Biblia, mint a katolikus Szent István Társulat Biblia szerecsent említ, csak a zsidó IMIT fordítás hozza a kusitát.)
A helyzet csak jóval később, a tizenötödik századtól kezdődő gyarmatosítás időszakában változott. A rabszolgakereskedelem miatt egyszerre nagy tömegben kerültek afrikai emberek más vidékekre. Elrablóik már nem konkrét népek tagjaiként tekintettek rájuk, hanem egységes sokadalomként: nem számított, ki honnan jött és milyen nyelven beszélt.
Ismert pszichológiai jelenség, hogy azoknak a csoportoknak a tagjait, amelyekhez nem tartozunk, sokkal egyformábbnak látjuk. Kísérletekkel kimutatták, hogy ez a torzítás enyhébb formában még akkor is megjelenhet, hogyha a kutatók véletlenszerűen osztják az embereket jól elkülöníthető csoportokba, például ha kétféle színű pólót adnak rájuk.
Valószínűleg először a tizenötödik-tizenhatodik századi portugál és spanyol kereskedők, majd gyarmatosítók használták a ’fekete’ jelentésű negro szót összefoglalóan az afrikaiakra; az angol nyelvbe is innen került. Ekkor még nem volt a szónak negatív jelentéstartalma, habár azért született meg, mert használóit nem érdekelték az afrikai népek közötti különbségek. Ma számunkra egyértelműnek tűnhet, hogy épp feketének nevezték őket, habár a fekete emberek tényleges bőrszíne sötétbarna. Így akár barnáknak is hívhatták volna őket, hiszen a gyarmatosítók nyelvei megkülönböztették a fekete és barna színt.
Tényleg nem minden nyelven hívták és hívják az afrikai származásúakat feketéknek – írül a megnevezésük fear gorm vagy duine gorm, ami szó szerint ’kék ember’-t vagy ’kék személy’-t jelent! A nagyon sötét bőrű emberek testszíne valóban lehet kékes-lilás árnyalatú, de emellett az interneten több népi etimológiával is találkoztunk. Az egyik szerint a ’fekete ember’ írül hagyományosan az ördög szinonímája, és ezért már foglalt volt, amikor az írek afrikaiakkal találkoztak. A másik elterjedt magyarázat szerint az Észak-Afrikából érkezett kereskedők kék ruhájára és fejkendőjére vonatkozott a kifejezés.
![A berber népek körében gyakori viselet az indigóval sötétkékre festett ruha.](/media/a-berber-nepek-koreben-gyakori-viselet-az-indigoval-sotetkekre-festett-ruha.png)
(Forrás: Wikimedia commons / magharebia / CC-BY 2.0)
A fekete szín a nyugati kultúrákban gyakran negatív képzetekhez kapcsolódik: gondoljunk csak a feketegazdaságra vagy a fekete mágiára! Az, hogy az Afrikából behurcolt embereket feketéknek nevezték, már önmagában elősegíthette a negatív sztereotípiák terjedését. Mégis a negro és a belőle leszármazott nigger eleinte nem volt pejoratív jelentésű, mint azt sorozatunk következő részében látni fogjuk...
További olvasnivaló
Moses’ Black Wife – alapos összefoglalás angol nyelven arról, hogyan értelmezték a különböző zsidó kommentátorok Mirjám és Mózes vitáját. Míg egyes kommentátorok kimondottan feketeellenes nézeteket vallottak, mások épp az ellenkező nézetet képviselték, miszerint az afrikai származású emberek szebbek, mint a zsidók!