nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A nyelv sötét oldala 1.
Fekete és szép

Mióta nevezik a sötét bőrű embereket feketének, és mi köze mindennek Mózes feleségéhez? Régen fontosabb volt a származás, mint a bőrszín, ezért a mai magyar Biblia-fordításokat szerzőik a kor megváltozott követelményeihez igazították...

Takács Boglárka | 2011. augusztus 2.
|  

A nyugati kultúrákban sok olyan elnevezés létezik, ami afrikai származású, sötét bőrszínű embereket jelöl. Az eleinte többé-kevésbé semleges jelentéstartalmú szavak azonban rendre pejoratívvá váltak, így újakat kellett keresni helyettük. Ellentétes irányú folyamatok is elindultak: egyes közösségek szándékosan a sértővé vált kifejezéseket használták – és használják ma is –, hogy ezzel visszaszerezzék őket saját maguk számára. De miért annyira érdekes mindez?

Afro-kolumbiai gyerekek
Afro-kolumbiai gyerekek
(Forrás: Wikimedia commons / Alejandra Quintero Sinisterra / CC BY 2.0 Ge)

Maga az eseménysorozat univerzális jellegű: megfigyelhető szinte bármilyen hátrányos helyzetű kisebbség esetében, habár nem feltétlenül ugyanennyire jól dokumentálva. Az angolszász országokban élő leszbikusok a közelmúltban a korábban rendkívül sértő dyke-nak kezdték nevezni magukat, magyar zsidó fiatalok az eredetileg antiszemita Judapest néven indítottak közösségi blogot, és így tovább – mindenki sok hasonló példát tud mondani.

Éppen ezért érdemes megnéznünk azt az esetet, amiről a legtöbbet beszéltek és írtak mind maguk az érintettek, mind kívülállók, amelyet a legintenzívebben kutattak. Hogyan vált sértővé előbb a nigger, majd a néger? Baj-e, ha valaki színes, és hogyan változik a színesség megítélése jelenleg is? Mindenhol feketéknek hívják-e a sötét bőrű embereket? Sorozatunkban utánajárunk!

Afrikai származású brit hírességek
Afrikai származású brit hírességek
(Forrás: Wikimedia Commons / Dfvbdfgbdcbfbgfbfg / CC BY-SA 3.0)

Vissza a gyökerekhez?

A modern izraeli héberben a kusi súlyos sértés, körülbelül az angol niggerrel van egy szinten. Ez a szóhasználat azonban csak a huszadik század második felében alakult ki.

A nyugati kultúrák számára hivatkozási alapul szolgáló ókori szövegekben inkább az etnikai hovatartozást vagy a földrajzi lakóhelyet hangsúlyozták a szerzők, és kevésbé a bőrszínt. Most terjedelmi okokból csak egy példát fogunk röviden áttekinteni: a Biblia esetét. A Bibliában a sötét bőrszínű embereket kusitáknak nevezték (kusiim, egyes száma kusi vagy nőnemben kusit), mert Kus vidékén éltek. Kus Izraeltől délre helyezkedett el, Afrikában. Pontos helye nem ismert, a Szeptuaginta görög fordítás következetesen Etiópiának nevezi. Mások a mai Szudán területén található núbiai királysággal azonosítják, mert ezt a birodalmat lakói Kasnak nevezték.

Núbiai piramisok. A két sima felszínű épület rekonstrukció.
Núbiai piramisok. A két sima felszínű épület rekonstrukció.
(Forrás: Wikimedia Commons / Wufei07)

Mózes egyik felesége is kusita volt, habár a próféta családi viszonyait meglehetősen nehéz feltérképezni. Azt tudjuk, hogy az egyik feleségét Cipórának hívták, de nem biztos, hogy Cipórá volt kusita származású; már csak azért sem, mert Cipórá Jitró midiánita főpap lánya volt. Az elbeszélés szerint Mirjám, Mózes testvére hangosan ellenezte a kusita nővel fenntartott kapcsolatot, és ezért az Úr megbüntette. Mirjám megbetegedett és bőre hófehér lett, csak Mózes közbenjárására gyógyult meg (4Móz 12). A Mindenható szemlátomást nem idegenkedett az ironikus húzásoktól!

Az Egyiptom hercege című népszerű rajzfilmben Cipórá a sémi többségtől eltérően afrikai külsejű. Ez nem véletlen, a készítők mindennek alaposan utánanéztek. Cipórá mind a videó elején, mind a végén Mózes jobbján, tehát a kép bal oldalán látható:

Napbarnította kedves

A ’fekete’ jelentésű héber szót – sáchor, nőnemben schorá – a Bibliában nem feltétlenül az afrikai származásra használták. Nagyon híres az Énekek énekében a „fekete vagyok és szép” – schorá áni vnává – kezdetű szakasz, viszont gyakran „fekete vagyok, de szép”-nek fordítják: a magyar bibliakiadások többségében is így szerepel. Valószínűleg itt a kontextusból vonták le a fordítók ezt a következtetést, ugyanis a szöveg a következőképp folytatódik:

„Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei. Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem”. (1:5-6)

A lebarnult bőr a szabadban végzett fizikai munkával társult, a fizikai munka pedig alacsony presztízsű volt. Attól vált az elbeszélő feketévé, hogy lesült, mert a szőlőben kellett dolgoznia. Ma általában nem erre gondolunk, ha azt mondjuk, hogy valaki fekete!

Mind egyformák?

Mikor és miért vált hangsúlyosabbá a bőrszín? A bőrszín, a lakóhely és az etnikai hovatartozás ha nem is esett teljesen egybe, de gyakran együtt járt. Az ókori héberek például tudták, hogy a kusiták náluk sötétebb bőrűek, ez nem igényelt külön magyarázatot. Amikor Jeremiás (Jirmijáhu) próféta feltette a szónoki kérdést: „Megváltoztathatja-e bőrét a kusita, vagy a párduc a foltjait?” (Jer 13:23), eredeti közönsége tudta, hogy az említett népcsoport tagjai jellegzetes bőrszínűek. (A magyar fordításokat a magyar olvasóközönséghez igazították: mind a református Károli-Biblia, mint a katolikus Szent István Társulat Biblia szerecsent említ, csak a zsidó IMIT fordítás hozza a kusitát.)

A helyzet csak jóval később, a tizenötödik századtól kezdődő gyarmatosítás időszakában változott. A rabszolgakereskedelem miatt egyszerre nagy tömegben kerültek afrikai emberek más vidékekre. Elrablóik már nem konkrét népek tagjaiként tekintettek rájuk, hanem egységes sokadalomként: nem számított, ki honnan jött és milyen nyelven beszélt.

Ismert pszichológiai jelenség, hogy azoknak a csoportoknak a tagjait, amelyekhez nem tartozunk, sokkal egyformábbnak látjuk. Kísérletekkel kimutatták, hogy ez a torzítás enyhébb formában még akkor is megjelenhet, hogyha a kutatók véletlenszerűen osztják az embereket jól elkülöníthető csoportokba, például ha kétféle színű pólót adnak rájuk.

Valószínűleg először a tizenötödik-tizenhatodik századi portugál és spanyol kereskedők, majd gyarmatosítók használták a ’fekete’ jelentésű negro szót összefoglalóan az afrikaiakra; az angol nyelvbe is innen került. Ekkor még nem volt a szónak negatív jelentéstartalma, habár azért született meg, mert használóit nem érdekelték az afrikai népek közötti különbségek. Ma számunkra egyértelműnek tűnhet, hogy épp feketének nevezték őket, habár a fekete emberek tényleges bőrszíne sötétbarna. Így akár barnáknak is hívhatták volna őket, hiszen a gyarmatosítók nyelvei megkülönböztették a fekete és barna színt.

Tényleg nem minden nyelven hívták és hívják az afrikai származásúakat feketéknek – írül a megnevezésük fear gorm vagy duine gorm, ami szó szerint ’kék ember’-t vagy ’kék személy’-t jelent! A nagyon sötét bőrű emberek testszíne valóban lehet kékes-lilás árnyalatú, de emellett az interneten több népi etimológiával is találkoztunk. Az egyik szerint a ’fekete ember’ írül hagyományosan az ördög szinonímája, és ezért már foglalt volt, amikor az írek afrikaiakkal találkoztak. A másik elterjedt magyarázat szerint az Észak-Afrikából érkezett kereskedők kék ruhájára és fejkendőjére vonatkozott a kifejezés.

A berber népek körében gyakori viselet az indigóval sötétkékre festett ruha.
A berber népek körében gyakori viselet az indigóval sötétkékre festett ruha.
(Forrás: Wikimedia commons / magharebia / CC-BY 2.0)

A fekete szín a nyugati kultúrákban gyakran negatív képzetekhez kapcsolódik: gondoljunk csak a feketegazdaságra vagy a fekete mágiára! Az, hogy az Afrikából behurcolt embereket feketéknek nevezték, már önmagában elősegíthette a negatív sztereotípiák terjedését. Mégis a negro és a belőle leszármazott nigger eleinte nem volt pejoratív jelentésű, mint azt sorozatunk következő részében látni fogjuk...

További olvasnivaló

Moses Black Wife – alapos összefoglalás angol nyelven arról, hogyan értelmezték a különböző zsidó kommentátorok Mirjám és Mózes vitáját. Míg egyes kommentátorok kimondottan feketeellenes nézeteket vallottak, mások épp az ellenkező nézetet képviselték, miszerint az afrikai származású emberek szebbek, mint a zsidók!

Nigger

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
17 El Vaquero 2016. július 23. 20:36

@Pesta: itt a United Gypsy(king)domban feltétlenül sértő a cigány (Gypsy) elnevezés az indiaiakra, pakisztániakra. Első kézből tudom mondani neked, mostanában rendszeresen beállítanak az angolok a sarokba Gipsy Kingezésért, nem szeretik a rasszista megnyilvánulásokat, mert nem polkorrekt, nem tartják megengedhetőnek ezt a sértő hangnemet. Szoktam így haverkodni ilyen pakisztáni therörpista arcokkal, egyszer majd kinyírnak. EU-ból való kilépés után még többen fognak közülük ide jönni.

Sőt, az egyik angol szerint a Gypsyt nem lehet használni az indiaira, pakisztánira, mivel sokan itt Angliában a lakókocsizó fehér íreket (lásd Brad Pitt a Blöffben, vagy eredeti címe a Snatch) hívják Gypsynek, míg az indiaikat, stb. Asiannek, persze ez változó, ki mit ért alatta.

16 Pesta 2016. július 23. 17:07

@siposdr:

érdekelne, hogy konkrétan a négerekre mondták-e vagy csak általában minden sötétbőrűre. Angliában csak az indiait, pakisztánit hívjuk cigánynak. Nem feltétlenül sértően, mert arra vannak más szavak. Pl. ha azt mondjuk, hogy „vettem cigányburgert", akkor az azt jelenti, hogy a jelzett gyorséttermi terméket a helyi kebabosnál vettük. :)

15 deakt 2014. november 27. 13:42

@siposdr: ami már csak azért is furcsa,ha így lett volna, mert a háromkirályok közül egy "szerecsen" volt ...

14 Avatar 2012. március 13. 16:50

Ha kicsit elmélyedünk a magyarság történetében akkor ott is találkozhatunk a fekete magyarokkal és fehér magyarokkal. 1008-ban István királyunk is hadakozott velük.

Persze valószínűtlen, hogy a fekete magyarok fekete Afrikából származóak lettek volna, de csak találgatások vannak arról, hogy mitől voltak ők feketék (pl fekete ruházatúak, fekete hajúak, barnább árnyalatú bőrük volt, pogányok voltak, stb.)

13 siposdr 2011. augusztus 3. 11:28

Én egyszer régebben egy szemelvényben arról olvastam, hogy a XIX-XX század forduló környékén Amerikába kitántorgott hazánkfiai nem tudták, hogyan nevezzék új lakóhelyük sötét bőrű embereit. Ugyanis korábban még sohasem láttak "afro-amerikait", így aztán szavuk sem volt rá. Ezért az egyszerűség kedvéért cigánynak hívták őket.

12 bibi 2011. augusztus 3. 11:14

@Fejes László (nyest.hu): Köszönöm. Nem tudok minden írást elolvasni, és a régebbi írások böngészgetése - legalább is nekem - elég nehézkesen megy. Kellene valami kizárólag időrendi alapon kereshető cím- vagy téma-mutató.

11 Fejes László (nyest.hu) 2011. augusztus 2. 22:26
10 bibi 2011. augusztus 2. 17:07

És hát, nem szeretem ha a bevett (magyar) elnevezéseket mindenféle érzékenykedéssel felül akarja valaki írni. Nekem a 'néger' természetes elnevezés, sértő szándék nélkül használom. Amióta érzem a nyomást, hogy ne használjam, annál inkább használom. A 'nigger' eredeti hangulatát nem ismerem, de a mindenféle (ponyva, stb) irodalom hozzám már mint sértő elnevezést juttatta el, nem használom egyáltalán.

Mondjuk, nincs is hol.

A magyar 'negró' pedig cukorka, használata adott esetben szerintem is lehet kedveskedő - de néger barátnőm még nem volt, tehát nem próbáltam ki.

9 bibi 2011. augusztus 2. 16:59

Hát köszönöm a linket "Jirmijáhu" könyvéhez, aminek alapján azután megtaláltam az egész zsidó szempontú magyar nyelvű Bibliát, és a Zsidó lexikont is - amiről szintén nem volt tudomásom.

Akinek ezek a helyek ismeretlenek (mint voltak eddig nekem):

zsido.com/konyvtar/biblia

mek.niif.hu/04000/04093/html/

8 Epau 2011. augusztus 2. 16:48

@El Mexicano: Értem a kritikát, de ez véleményem szerint nem tartozik a "durva" kategóriába. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy efféle helyzetekben nagyon tapintatosnak kell lenni, mint pl. az olyan népcsoportoknál, amelyek nem szeretik, ha a saját nevükön szólítják.

7 El Mexicano 2011. augusztus 2. 16:36

@Epau: Csak én nem másokat gúnyoltam ki a viccelődésemmel, ahogy a "kolléga" teszi. Egyszer elmegy, de utána már unalmas...

6 petic 2011. augusztus 2. 16:28

A spanyolhoz hasonlóan a brazíliai portugálban is van kedveskedő használata a negro-ból származó nego/neginho megszólításoknak. Sőt, ezek még általános névmásként is használhatók, mint pl. a franciában az on.

5 elhe taifin 2011. augusztus 2. 16:16

@Epau: Szerintem is vicces :)

4 Epau 2011. augusztus 2. 16:02

@El Mexicano: Szerintem pedig jó vicc. Amikor arról volt szó, hogy háttal lehet-e kezdeni mondatot, akkor Te is humorizáltál (Hátizsákkal megyek.) Szóval nincs ezzel semmi probléma.

3 El Mexicano 2011. augusztus 2. 15:11

@Angry Bird: Ha azt gondolod, hogy vicces vagy, tévedsz.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X