nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kérjük, őrizzék meg nyugalmukat!

Kísértet járja be Európát, a hamis etimológiák és a dilettáns nyelvészkedés kísértete. Na de kiket kell ilyenkor hívni?

Fejes László | 2013. december 31.
|  

Sokáig gondolkodtunk azon, milyen cikket szerkesszünk be szilveszterre. Szerettünk volna valami emlékezeteset, olyat, ami übereli a legendás szilveszteri rádiókabarét (persze tudjuk: a tavalyi jobb volt). Szerencsére olvasónk, Magdi levelével a segítségünkre sietett.

Érdekel a véleményük az alábbi, szerintem érdekes egybeesésről, ami ugyan nem közvetlen jelentés azonosság, mégis úgy látszik valamiféle létező nyelvi és feltételezhetően kulturális kapcsolat. „Angolosan” leírva a „nyugoszt(al)/ nyugodt” késztetés-eredmény párt (new-gost/ new-god) „új szellem/ új isten” jelentést kapunk angolul, ugyanakkor a „Nyugodj békében!” kifejezést temetéseken halljuk leggyakrabban.

Elképzelhető, hogy kelta eredetű a ma összetett angol szavaknak tűnő magyar késztetéspár, és némileg utal a kelták valamikori halotti kultusz hiedelmeire?

Miután jól kikacagtuk magunknak, nézzük a kellemesnek a hasznos oldalát is. Amíg az ajánlót szemlélgetjük, gondolkozzunk is el azon, hogy tulajdonképpen mi is olyan vicces Magdi felvetésében.

Olvasónk „késztetés-eredmény párról” beszél, szaknyelven inkább műveltető–mediális párról lehetne beszélni. Ám a szembenállás ebben is nyugoszt(al) – nyugszik lenne, a sz ~ d váltakozás ebből a szempontból nem játszik szerepet, ugyanazon ige különböző alakjaiban is váltakozik: nyugszik : nyugodott : nyugodj! : nyugodna : nyugodva, sőt nyugvó! Hasonló ragozási mintája van pl. az alszik és a fekszik igének is.

Nos, igen. Egyfelől a földrajzi távolság miatt eleve nem valószínű, hogy egy olyan régi szavunk, mint a nyugosztal, nyugtat, nyugszik stb. (a nyugalom már az 1195 körüli Halotti beszédben felbukkan) az angollal lenne összefüggésbe hozható, pláne a keltán keresztül. A magyarban nincsenek kelta jövevényszavak, ilyenek esetleg német, szláv vagy latin közvetítéssel kerülhettek be a magyarba. A kelta idekeverése azért is érthetetlen, mert Magdi külön-külön is értelmes elemekből felépülő angol szerkezeteket sorol fel, amelyek az angolban jöttek (ill. jöhettek volna) létre.

Semmi alapja nincs a Magdi által felvetett jelentéstani kapcsolatnak sem. A nyugszik és a hozzá kapcsolódó kifejezések ugyanis elsősorban nem a halál, hanem a pihenés fogalmához kapcsolódnak – a halálra való utalásként eufemisztikus kifejezésekben fordul elő, hasonlóan az olyanokhoz, mint az elhunyt (vö. huny ’becsukja a szemét’), eltávozott (az élők sorából), jobblétre szenderült stb. De nem meggyőző az angol fele sem, különösen a new god: ismerünk ugyan olyan kultúrákat, akik halottaikat tisztelik istenként, de ott sem jellemző, hogy a halott azonnal istenné is válna (és nem minden halott válik istenné). A new ghost sem igazán meggyőző, hiszen nem minden elhunyt lelkéből lesz kísértet – ráadásul a kísértetek éppen olyan lelkek, akik nem nyugodhatnak...

Who You gonna call?
Who You gonna call?
(Forrás: Wikimedia Commons / Zarateman)

De lássuk a felmerült kifejezések valódi eredetét! A magyar nyug- szócsalád finnugor eredetű, igaz, a magyar tő megfelelői csak kevés nyelvben mutathatóak ki, ezekben a jelenés nem problémás: ’pihen’ vagy ’szundikál’.

Az angol new ([nú] vagy [njú]) az óangol niwe, germán *newjaz indoeurópai *newo- ’új’ szóra vezethető vissza. Bár szláv és latin megfelelőjében is o van, láthatjuk, hogy eredetileg elöl képzett (iskolai terminussal: magas hangrendű) magánhangzót tartalmaz. (Okkal feltételezhető, hogy a magánhangzó után álló w hatására alakultak ki a kerekített, veláris változatok.) Ráadásul első hangja [n], nem pedig [ny]: csak az angol bizonyos változataiban [nj].

A ghost a germán *ghoizdoz, indoeurópai *gheis- tőből származik, ennek eredeti jelentése ’izgatott, zaklatott, rémült’ – tehát minden, csak nem ’nyugodt’. A germánban a lélek vagy tudat lelkesedni, izgatottá válni vagy dühöngeni képes aspektusát jelölte

Csöppet sem nyugodt
Csöppet sem nyugodt
(Forrás: Wikimedia Commons / Captain Hubert C. Provand, Countrylife)

A god a germán *guthanon át az indoeurópai *ghut- tőből származik, eredeti jelentése kb. ’megszólított, hívott’. Az istent tehát pontosan arról nevezték el, hogy hozzá fordulnak, kérnek tőle, zaklatják – nem hagyják nyugton.

Mit is kívánhatnánk tehát olvasóinknak az elkövetkezendő esztendőre, ha nem nyugalmat?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 tenegri 2014. január 3. 23:57

@Miki: " Emlékeztetett egy magyar nyelvész szóelemzésére, aki szerint a Komárom szó a szláv kokot, azaz kakas szóból vezethető le."

Ez valóban fura lenne. Ezért is inkább a szláv komar 'szúnyog' szóból eredeztetik.

"Szeretném figyelmeztetni az ilyen nyelvészeket, hogy a kokot szó faszt jelent, nem kakast."

Hát igen. És vajon miért ez a jelentése? Igen, pont azért, amiért mondjuk az angol cock-nak is. A szláv kokot eredeti jelentése 'kakas', ahogy több szláv nyelvben ma is az, pl. a horvátban és a szerbben ugyanezen alakban, de kohút formában még a szlovákban is (meg a csehben, a lengyelben és a szorbban is megvan). Tök jó, hogy véleményt alkotsz, de vicces, amikor figyelmetlenséggel és az utánanézés elmulasztásával vádolsz valakit, miközben te magad tökéletesen figyelmen kívül hagysz adatokat, s a legkisebb erőfeszítést sem teszed, hogy utánajárj, nincs-e valami ami ellentmondana a csípőből ellőtt kritikádnak.

10 Miki 2014. január 3. 23:14

Huhhh, ijesztő volt ezt olvasni. Emlékeztetett egy magyar nyelvész szóelemzésére, aki szerint a Komárom szó a szláv kokot, azaz kakas szóból vezethető le. Szeretném figyelmeztetni az ilyen nyelvészeket, hogy a kokot szó faszt jelent, nem kakast.

Az egész okfejtés azon alapul, hogy elfogadjuk a jelenlegi status quo-t, ami szerint volt Nagymorva birodalom és a szlávok voltak itt előbb. Hogy van-e a magyar nyelvnek közvetlen angol-kelta kapcsolata én nem tudom. A kelták mindenesetre állítólag errefelé is éltek. A kérdés az, hogy a sok magyar Árpáddal jött-e be, vagy már itt volt. Ha valaki tudja a választ, akkor kérem, adjon nekem nagymorva érét. Jól mutatna a gyűjteményemben.

Bocsi, de a tudományt másként képzelem el, tényeken és nem megalapozatlan elméleteken nyugvó hatalmi kinyilatkoztatást.

9 baloch 2014. január 3. 23:05

"Egyfelől a földrajzi távolság miatt eleve nem valószínű, hogy ... az angollal lenne összefüggésbe hozható, pláne a keltán keresztül."

No, ezt sem kellett volna leírni. Ezek alapján az uelgi régészeti leleteknek mégannyi köze sincs hozzánk, mert még messzebb vannak?

A kelták eredetmondája többszörös honfoglalásról árulkodik (mint a mienk, legalábbis amit a Tarih-i Üngürüsz-ben leírtak). Az angolok számára is volt szarmata, alán és szaxon vérfrissítés, ez természetesen a nyelvükben is megjelent (az alánok a sztyeppéről származtak oda, lásd Nart-mondák és Arthur legendakör párhuzamai). A finnugrista állásponthoz képest az ellensúlyt Tomory Zsuzsa írta le:

www.magtudin.org/Arthur%20hung.htm

---

A mai magyar népesség szinte mindegyike rendelkezik angol genetikai párhuzammal, akár hisszük, akár nem. Apai kromoszóma szintjén a magyar R1b, R1a, N1c, J2, E1b stb Y-DNS haplocsoportú mintaadóknál megjelennek az angol-skót-ír távoli "rokonok", a valószínűtlenül nagy-nagy távolság ellenére is.

8 baloch 2014. január 3. 22:43

"A magyar nyug- szócsalád finnugor eredetű, igaz, a magyar tő megfelelői csak kevés nyelvben mutathatóak ki, ezekben a jelenés nem problémás: ’pihen’ vagy ’szundikál’."

Az angol "night" szó szemantikailag összekapcsolódik a magyar "nyugat"-tal, miközben a német "Nacht" közbeékelődik, és a szláv nocs is sorakozik.

A Nap nyugaton nyugszik, s ekkor érkezik el a "night" napszak, amikor is pihenünk, szundikálunk. Hangalakjában a night-nyugat hasonlóság nekem máris feltűnt.

Elméletileg tehát nem szabad kizárni, hogy a hasonlóság nem véletlen.

A cikkíró számára az ilyen, értelmi kapcsolattal is rendelkező hasonlóságok cáfolása izgalmasabb feladat lenne, de ha létező hangalaki-jelentésbeli kapcsolatokat nem kíván bizonyítékokkal cáfolni, úgy még jobb, mert akkor egyetértünk.

7 stanley 2014. január 3. 21:28

Az semmi. Vannak más hasonlóságok is. Pl. house > ház. wall > fal... De mondatot is tudok, ami 90%-ban ugyanúgy van angolul, mint magyarul, és ugyanazt is jelenti. The abbot eats in monastery. > Az apát eszik a monostorban...

6 Kara-kán 2014. január 3. 19:13

@mederi: „Erdélyben a "szoba" és a "kályha" szó létező, míg a csángóknál a "szoba" kályha jelentésű, a "szoba" neve "kamra". Nyilvánvalóan félreértésből eredő szóátvitel egy technikailag kevésbé fejlett területre. (Pl. "Begyujtottam a szobába." Nyilván nem a szobára, hanem az ott lévő kályhára vonatkozik.) ”

Nincs ott semmilyen kucifántos szóátvitel, egyszerűen a román megfelelőt használják.

www.dex.ro/sob%C4%83

5 mederi 2014. január 3. 16:45

A szótövek jelentésüket tekintve változékonyak is lehetnek szó összetételekben, azt gondolom..

Példák a jelentés változásokra:

pl.1:

-rém, rémes (ez az alap jelentés: "félelemkeltő alak", "ijesztő")

-úgy rémlik ("úgy tűnik, hogy../ úgy emlékszem")

-rém(esen) ronda (ez szleng, és a "rém(esen)" itt "nagyon-.." jelentésű)..

pl.2:

-nyűg(ös) (ez az alap jelentés: pl. "sírós, kialvatlan kisgyerek")

-lenyűgöz ("csodálatra késztet")..

A 2-es példa esetén, ha olyan nyelven ejtenénk ki, amiben nincs

"ű" hang (pl. valamelyik szláv nyelven), éppen "nyúg" lenne a "nyűg" szó(tő) és "*lenyúgoz" lenne a "lenyűgöz" kiejtése (a "lenyugvó" Nap éppen ilyen)..

Véleményem szerint, a kizárólagosság elve a nyelvek rokonítását illetően, bekorlátozza a valóságosnak látszó (szerintem az is) további rokonítási lehetőségeket...:)

A "növeszt/ *növedt, növött",

a "nyuvaszt/ nyuvadt" és

a "nyugoszt/ nyugodt" késztetés eredmény párok talán

a "n(y)ő(l)-ve/ nyúl-va" szavakra vezethetők vissza, ami magyarázná a "nova" és "nuvo" szavakkal való (látszólagos?) kapcsolatot is (ha az "-l" ebben az esetnen E3 sz. ragnak tekinthető, a szótő "nő/ nú". A "nő"/ "nől" esetében a labilitás tetten is érhető a mai napig..)..

(A napkelte és a napnyugta ugyanúgy az árnyék hosszának változását eredményezi, csak ellenkező irányba. Talán nem véletlenül mondják a "másvilágra tértekre", hogy elhagyta ezt az "árnyék világot".. A görögök (és gondolom a többi ókorban hasonló civilizációkban élők is) onnét tudták, hogy valóságos élővel beszélnek, hogy van árnyékuk. Ha nem volt a partnernek árnyéka, hitük szerint isten volt az illető, ezért jó volt vigyázni vele..)

4 Miklós 2014. január 3. 16:42

@baloch: Arról nem is beszélve hogy a Nagy Britanniai kelták egy része magát a szkítáktól eredetezteti, és valóban léteznek genetikai kapcsolatok a KM-i népesség és a kelta népesség között.

3 baloch 2014. január 3. 14:52

"A magyarban nincsenek kelta jövevényszavak"

Ezt meg honnan a csudából veszi a kedves cikkíró? Ha már egyszer a kelta jövevényszavak a latin nyelvben is kimutathatóak, és a kelta szavakkal rokon magyar szavak egy részét "finnugor" gyökerűnek titulálja többek közt a nyest is, akkor valami közös gyökér van, fölösleges hárítgatni, hiszen közvetetten már ki is mondta maga a cikkíró is korábban (nem vigyázott a szájára, ezért időnként eddig is tetten lehetett érni). Érdekesnek tartom a finnugrizmus eme meghasonlottságát, és röghöz-kötöttségét. Lassan-lassan emiatt válik szakmaiatlanná, és ezáltal válik áltudománnyá, amit sajnálok, hiszen mint a Hunor-Magor eredetmondának, ennek is van valóságmagva.

Hadd ne kelljen felsorolnom a kelta örökségnek tekinthető hosszú listát bizonyíték gyanánt, máskor, máshol sokan írtak már róla.

2 mederi 2013. december 31. 10:58

Jav.: Az első "szerintem" szó törölve az utolsó mondatnál..:)

1 mederi 2013. december 31. 10:56

Szerintem a kelta hagyományok nyelvi lenyomata elvileg lehetséges, hiszen éltek a Kárpát-medencében (Hallstadti kultura):

hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Hallstatt_LaTene.png

Az, hogy ilyen angol szóösszetétel nincs, talán még inkább lehetővé teszi a módosult jelentést..

Egy közeli példa a jelentésmódosulásra:

Erdélyben a "szoba" és a "kályha" szó létező, míg a csángóknál a "szoba" kályha jelentésű, a "szoba" neve "kamra". Nyilvánvalóan félreértésből eredő szóátvitel egy technikailag kevésbé fejlett területre. (Pl. "Begyujtottam a szobába." Nyilván nem a szobára, hanem az ott lévő kályhára vonatkozik.) Gondolom ha hasonló félreértések önálló szavaknál lehetségesek, összetett szavaknál még inkább..:)

A "nyug" mint szótő szerintem nem nagyon meggyőző, mert

pl. a "nyug(od(t))-alom" szó "nyug" része is a "nyugodt"-ból rövidült le szerintem..:)

Információ
X