-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
az új helyesírási szabályzat
Az új helyesírási szabályzat eltörli a kommunista örökséget, de tartózkodik a túl radikális megoldásoktól. Nem lesz rovásírás, de a reform hozzájárul a rezsicsökkentéshez.
Visszamenőleges hatállyal vezetik be az új helyesírási szabályzatot – jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága. Az új szabályzat preambuluma leszögezi, hogy nem ismerik el az 1954-es rákosista, illetve az 1984-es kádárista helyesírást, és az 1922-es helyesírást tekinti kiindulópontnak. Az 1954 és 2013 között megjelent írások ezennel érvényüket vesztik, a könyvtárak anyagait bezúzzák. A magánháztartások a következő fűtési szezon végéig haladékot kapnak, hogy eltüzelhessék az eltörölt helyesírású műveket, ezzel is csökkentve a rezsikiadásokat.
Felmerült az a lehetőség is, hogy elvessék a Nyugat által ránk erőszakolt latin betűket, és a helyesírást a rovásírásra alapozzák. Ezt az ötletet több nehézség miatt elvetettek. Az egyik legfőbb indok, hogy rovásírásos helyesírási szabályzat nem maradt fenn, így nem lett volna mihez visszatérni. A jelenlegi szabályzatot a rovásírásra alkalmazni nem lehet, mivel nem értelmezhető a 226. f) pont:
Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli, ennek elválasztásakor mind a sor végén, mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, szity-tya; Boty-tyán, Hosz-szú, Ily-lyés;
stb. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal, ész-szerű, galy-lyak, húszszor, köny-nyes, megy-gyel; arany-nyal, Kodály-lyal, Nagy-gyal; stb.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint Keszler Borbála, a bizottság elnöke a nyestnek elmondta, bizottság tagjai közül többen azt is kifogásolták, hogy a kettős betűk megszüntetésével mindig azonos módon kapcsolódnának egymáshoz az azonos hangok, függetlenül attól, hogy toldalékolásról vagy szóösszetételről van szó, és ettől sérülne a helyesírás értelemtükröző jellege. A tervezet ellen tiltakozott Hoffmann Rózsa közoktatásért felelő államtitkár is, aki szerint a kisbetűk és nagybetűk használatára vonatkozó tananyag kiesése pótolhatatlan űrt okozna a tantervben. „A gyerekeknek így rengeteg idejük szabadulna fel, ami óhatatlanul fegyelmezési problémákhoz vezetne” – figyelmeztetett az államtitkár.
Mint szemfüles olvasóink bizonyára már észrevették, cikkünk természetesen csak áprilisi tréfa: valójában Keszler Borbála senkinek sem nyilatkozik a tervezett változásokról.