nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kéreckedik? Kéretszkedik? Kéredzkedik?

Olvasónk a magyar helyesírással küzködik – nem véletlenül. Vannak esetek, amikor a helyesnek kikiáltott írásmód nyelvtörténeti ismereteket követel ott, ahol az átlagos nyelvhasználónál aligha lehetnek meg – máshol viszont ott is figyelmen kívül hagyja ezeket, ahol meglehetnek.

Fejes László | 2014. június 5.
|  

Nóra nevű olvasónk ugyan megtalálta, hogy az általa leírni kívánt szó kéredzkediknek írandó, de nem érti, miért.

Azon tűnődtem, ezt a szót valószínűleg soha nem láttam leírva, vagy csak nagyon ritkán. Persze a dz-s változat néz ki a legjobban, de ez pl. nem jutott eszünkbe. Ezt a szót szerintem elég gyakran használja az ember iskolai kontextusban, de mégsem írjuk le. Vajon miért? Másik kérdés, miért dz-vel (vagy ne adj' Isten d+z-vel?) kell írni? Kéret, kéretőzik - ezekben t van és szerintem ezt mindig c-nek ejtjük.

Azt nem tudjuk, miért gondolja Nóra, hogy az igét írásban ritkán használjuk. Az interneten több mint 11000 találat van csak a kikéredzkedik alakra (igaz, az elsők főleg szótári adatok, de később rengeteg valódi használatra utaló elem van), a kikéreckedikre is 4500-nál, a kikéretszkedikre 450-nél több találat van. Több mint 5000 találat van az elkéredzkedik alakra (a „helytelen helyesírású” alakok száma itt alacsonyabb). Figyelembe véve, hogy ezek csak a jelen idejű, kijelentő módú, egyes szám harmadik személyű alakok, nekünk ezek a számok nem tűnnek alacsonynak. Persze lehet, hogy olvasónknak igaza van, és írásban valóban ritkábban használatos ez az ige, mint szóban. Ha így van, akkor erre a legvalószínűbb magyarázat az, hogy éppen azért, mert problémás a helyesírása. Aki szóban használja az igét, de helyesírásában bizonytalan, az írásban inkább elkerüli, másképpen fogalmaz.

Talán izgalmasabb kérdés az, hogy miért kell dz-vel írni. A megfejtés felé vihetnek az olyan párhuzamok, mint a fogódzkodik – ennek ugyanis van -kod- nélküli változata is: fogódzik. A -kod- (-ked-, -köd-) képző ebben a formájában ritkán járul igékhez, olyan példákat tudunk hozni, mint az alázkodik, alkalmazkodik, árulkodik, búcsúzkodik, csúfolkodik, egyezkedik, emelkedik, fésülködik, gondolkodik, gyalázkodik, helyezkedik, hurcolkodik, intézkedik, ismerkedik, keresztelkedik, kérkedik, költözködik, kötözködik, locsolkodik, lopódzkodik, magyarázkodik, nyújtózkodik, osztozkodik, öltözködik, őrizkedik, pofozkodik, rejtőzködik, rendezkedik, ruházkodik, szervezkedik, vetélkedik, viselkedik stb. Ha összevetjük ezen igék jelentését az alapigék jelentésével, akkor általában vagy azt találjuk, hogy a képzett ige visszaható jelentésű (azaz az ige alanya önmagával teszi, amit tesz: aki fésülködik, az magát fésüli), vagy tartós folyamatot fejez ki (aki gondolkodik, az hosszadalmasan gondol valamikre). Vannak persze olyan esetek is, amikor a kapcsolat jóval összetettebb, vagy amikor az igék mai jelentése között annyira nem találunk kapcsolatot, hogy abban is kételkedünk, hogy tényleg összefügg a két ige, és nem csak véletlen egybeesésről van-e szó (aki vetélkedik, az egyáltalán nem vetél; sajátos a viselkedik is: ugyan viseljük magunkat (így vagy úgy), de ebben az értelemben csak a maga lehet a tárgy). Máskor viszont alig érzünk különbséget az alapige és a képzett ige jelentése között: lopódz(kod)ik, öltöz(köd)ik stb.

Egy sor olyan eset van, amikor úgy tűnik, hogy képzésről van szó, de az alapigéből elveszett egy hang: akasztkodik, cipelkedik, epedkedik, kutatkodik stb. Máskor ezt csak a helyesírás sugallja: kétellkedik, restellkedik. A helyesírás ennél furcsábbakat is mutat: a küszködik nyilván a küzdhöz kapcsolódik, így küzködik lenne a következetes írásmódja. Néhány esetben viszont úgy tűnik, mintha egy önállóan nem használatos igéhez járulna a képző: bujál-kodik, eről-ködik, gazdál-kodik, gyengél-kedik stb. De vannak olyan esetek is, amikor magánhangzó kerül a képző elé: baszakodik, mosakodik, vélekedik, verekedik stb.

Mindebből nyilvánvaló, hogy úgy tűnik, valóban van egy -kod-/-ked-/-köd- elem, még ha a viselkedése igen furcsa is. Elképzelhető tehát, hogy valóban ez járul egy tőhöz, a kéredzik igéhez. És lám, a Helyesírási kéziszótárban szerepel is ilyen alak, a Magyar értelmező kéziszótár szerint pedig ennek a népies formának a jelentése megegyezik a kéredzkedikével. Így aztán az írásmód indokolt – más kérdés, hogy a mai magyar nyelvhasználó mindezt honnan találhatná ki. A neten ugyan van vagy ezer találat a kéredzikre, ám ezek vagy szótári előfordulások, vagy régi szövegekben bukkannak fel, vagy a kérdezik félregépelt megjelenései. Egyébként vannak a kéredzkediknél meredekebb esetek is: a méredzkedik vagy szedelődzködik elképzelt alapigéi, a ?méredzik és a ?szedelődzik még a szótárakban sem fordulnak elő (bár a neten ezekre is akad szórványos adat).

Az olvasónk által felvetett kéretszkedik akkor lenne lehetséges megoldás, ha lenne -(a/e)tsz- képző. Az ugyanis minden magyar anyanyelvű számára érezhető, hogy a kéredzkedik és a kér között van jelentésbeli kapcsolat. Csakhogy ilyen képző nincs, pontosabban kizárólag a hallatszik szóban sejthető. Ez azonban nem valódi képzés, hanem a látszik mintájára jött létre (a korábbi hallszik helyett) – abban pedig a t nem képző, hanem a tő része. (Az olvasónk által példaként hozott kéret alak sem vonható ide, mivel arra sincs példa, hogy az -sz- képző az -at-/-et-/-tat-/-tet- képzőhöz kapcsolódna.)

Kéreckedők
Kéreckedők
(Forrás: Wikimedia Commons)

A kéreckedik már sokkal meggyőzőbb lehetőség, hiszen ahol a szóelemzés már problémás (például nem mutatható ki a tő), ott a helyesírás is él ezzel a lehetőséggel, amint azt a küszködik példáján láthattuk. Valójában persze nem az lenne a megoldás, hogy a kéreckediket tegyük kötelezővé, a kéredzkediket pedig hibássá, hanem az, hogy mind a kettő helyes legyen, mivel mind a kettő indokolt. Hasonlóképpen a küszködiket sem kellene feltétlenül helytelenné tenni azért, mert a küzdhöz kapcsolódik, csupán meg kellene engedni a küzködik írásmódot is. A megértést ez nem zavarná, az írás pedig egyszerűbb lenne. A helyesírásnak pedig a kommunikációt kellene szolgálnia, nem pedig azt akadályoznia.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
19 mederi 2019. április 16. 12:12

Kiegészítés:

Talán azért nem mondjuk "kéresszkedik" -nek, mert több olyan "főnévből képzett" igénk van, amelyek hangzása hasonló:

terpesz/ terpeszkedik

támasz/ támaszkodik

fohász/ fohászkodik.. ? Hmm.. :)

18 mederi 2019. április 16. 12:05

A téma kapcsán, hogy hogyan kéne írni a kéreckedik (ahogyan mondjuk) igét (ami jelenleg hibás írásmódnak minősül), arra jutottam, hogy a "helyes" írásmód szerintem "kéresztkedik" volna, mivel a

"-kedik" ismétlést jelent az ige végén, és a személy aki cselekszik, ettől nem változik.

Ha a

"kéredszkedik" volna helyes írásmód, hasonló a "fogódzik/ fogódzkozik", nem tudnám honnan kerül a szóba az "sz"..

Ha csak nem a "kérődzik/ kérődzködik" szópárból indulnék ki.. :)

Bár, ki tudja.. :)

Ha a

"kéretszkedik" volna helyes írásmód, a "kéret-" egy harmadik fél bevonását feltételezné a kérő és a kért közé (őt inspirálná az "sz(t)" -vel, hogy szóljon az érdekében).

-Ha abból indulnánk ki, hogy az

ő "*kéreszt/ő *kéred(t)"

(őzős szóhasználattal "*köröszt/ *köröd(t)"

--->ma "köröz/ körötte van"), szerintem a szituáció közelében lennénk.. :)

A "-kedik" az ismételgetése a "körözésnek", vagyis úgy bontanám le a "folyamatot,, hogy:

kér/ kéreszt----> kéresztkedik mint "helyes" írásmód, aminek a kimondás után "kéreckedik" a hangzása..

17 bm 2018. március 16. 03:11

[és egy offtopik komment – vagy "oftopik", ha esetleg "a szóelemzés már problémás" e szónál is :-) –, melyben az én egyéni megrökönyödésemet osztom meg, szubjektíve, már-már nyuszika és medve fűnyírójának esetét súrolva, mert annyira felhúztam magam.. ( = "felhúzakodtam"?...) ]

"Persze lehet, hogy olvasónknak igaza van, és írásban valóban ritkábban használatos ez az ige, mint szóban."

Remek, akkor igazán fontos volt előtte "kezdőrúgásként" Nórát kvázi hülyének beállítani – vagy minimum olyannak, aki érthetetlen, követhetetlen dolgokat állít – ("Azt nem tudjuk, miért gondolja Nóra"), majd ezt hosszasan alátámasztani(??) semmitmondó gugliszámokkal...

A hülyének beállítás fontos eszköze, a szakmai tekintélyt mutató T/1 ("nem tudjuk"): ez az "ártatlan" kis toldalékocska nekem azt sugallja: 'mi, szakszerű és tudományos nyelvészek jól meghánytuk-vetettük a dolgot, konzultáltunk keresztbe-kasul, de egyszerűen nem tudunk rájönni, hogy hogyan gondolkodik a kedves levélíró... pedig mi aztán igazán tudhatnánk, hiszen a nyelvből élünk, a nyelvhasználók – és egyszersmind a levélírók – gondolatait fejtjük meg szakmányban, de Nóra különleges, kibogozhatatlan logikája még rajtunk is kifogott... Gondolhatja a kedves olvasó, hogy most sem bennünk van a hiba, de azért mindjárt alá is támasztom tudományosnak ható számokkal is...'

Tudom, "védhető": miért lenne hülyének beállítás, ha azt írjuk, hogy nem tudjuk, hiszen csak azt írtuk, hogy nem tudjuk... (de hát ami "védhető", arról már ezzel a szóval is elmondtam, hogy van mi ellen...)

No, annyi haszna azért van a 4 évvel ezelőtti guglilinkeknek, hogy legalább az látszik belőle, hogy nemcsak önmagukban érnek keveset, hanem "időben és térben" összehasonlítva más eredményekkel pláne alig-alig valamit...:

www.google.hu/search?q=%22kik%C3%A9redzkedik%22

FL 11000+ találata most, nálam (az általam használt Chrome-ban) 5590,

de Chrome-inkognitóablakban, ill. más böngészőkben és más gépen: 1290)

www.google.hu/search?q=%22kik%C3%A9reckedik%22

FL 4500+ találata most, nálam (az általam használt Chrome-ban) 93,

de Chrome-inkognitóablakban, ill. más böngészőkben és más gépen: ~370)

www.google.hu/search?q=%22kik%C3%A9retszkedik%22

FL 450+ találata most, nálam (az általam használt Chrome-ban) 31,

de Chrome-inkognitóablakban, ill. más böngészőkben és más gépen: 189)

www.google.hu/search?q=%22elk%C3%A9redzkedik%22

FL 5000+ találata most, nálam (az általam használt Chrome-ban) 2030,

de Chrome-inkognitóablakban, ill. más böngészőkben és más gépen: 2030)

Persze nem gondolom, hogy a nyelvhasználati szokások, vagy az internet tartalma változott volna ennyit, valószínűsítem, hogy a változások/eltérések fő oka a gugli algoritmusainak változásában keresendő.

Ez is erősíti, hogy a Guglival való igazolásnak a legelfogadhatóbb módja – persze ez sem tökéletes, de így még lehet valami kis értelme –, ha ott, rögtön, ugyanolyan "laboratóriumi körülmények" között csinál az ember mellé kontrollcsoprotokat is (jelen esetben más igékre is generál találati számokat), ezzel kiejtve a mérési hibák nagy részét. Ellenkező esetben nem sokra lehet menni a számokkal – hiszen utólag, vagy ugyanabban az időpontban máshol – más számokat kapunk. Így önmagában legfeljebb olyan kérdések eldöntésére jó, hogy pl. "létezik, mert láthatóan használják"... de hogy viszonylag ritkán vagy gyakran van használva (a többi igéhez képest), arról nemigen tudunk meg semmit ezekből a csupasz számokból.

Ui.: technikai baki: a kéretszkedik mögött kéreckedik-es link van.

16 aphelion 2018. március 15. 16:49

@bm: Én is úgy khültem rajta hogy szinte beleké-khültem! Reme-khül űzi a mesterséget a kolléga 🤣

15 bm 2018. március 15. 13:41

(ehh, az előbb már a gombra is úgy kattintottam rá, hogy közben magamban úgy olvastam: "KHüldés"...)

14 bm 2018. március 15. 13:40

@mederi: ez mi volt?... :-D mindig azt hiszem, hogy nem tudtok már meglepetést okozni, és aztán dehogynem.

ez egy rejtvény, amelybe nekem kell beletenni a hiányzó láncszemeket? (pl. hogy mit jelentett a az ősi "*khül"? mi van a hűl-lel?, egyáltalán, hogy kerül ide az a "h"? (a 'hidegebb éghajlatra küldés' kedvéért? nem baj, hogy küldeni melegebbre szokás?...)

...és aztán jönne Krizsa (mi van vele?... ritkán járok erre, úgy látom, hogy két éve nem írt...), és megmondaná, hogy a K.L/K.(S)Z gyökhöz tartozik a kolbász, a kalap és a kelepelés; a kéz, a kasztrálás és kazamata is...

[a többiektől bocsánat, hogy egy pillanatra komolyan vettem, de annyira KHüLöNöS dolgokat írt, hogy nem tudtam ellenállni.. :-) ]

13 mederi 2018. március 15. 09:52

@bm: 12

Erre a kérdésre van feltételezésem..

A mai küszködik/ küzd szavak szótöve (a kályhától elindulva) talán "*khül" lehet, ami szétvált kül- és hűl szavakra..

Megint a késztetés pár vesszőparipám::

*k(h)ülsz(te)/ k(h)üld(te)-->a "h" kikopott..

Talán "megöl(te)" vagy "hidegebb vidékre küldte" jelentéssel..

A szótővégi "l" labilis, vagy megmaradt, vagy nem, az idők során keletkezett torzulások sem elképzelhetetlenek..

"*külszt-ködik-->az "l" és "t" kiesik=>küs(s)zködik/ k(h)üld..

Talán olyan jelentése lehetett korábban a "küszködik"-nek, hogy az illető maga is szenvedett, aki "elküldte" a másikat, hiszen a másik védekezett nyilván, és halállal is végződhetett a küzdelem (*küsztelem-->küzdelem) akármelyikük számára.

12 bm 2018. március 15. 03:38

"a küszködik nyilván a küzdhöz kapcsolódik, így küzködik lenne a következetes írásmódja. "

....

"hiszen ahol a szóelemzés már problémás (például nem mutatható ki a tő), ott a helyesírás is él ezzel a lehetőséggel, amint azt a küszködik példáján láthattuk"

na most akkor problémás az a szóelemzés?, kimutatható a tő, vagy nem?...

(szerintem ki, ezért én meg is lepődtem nemrég, amikor kiderült számomra, hogy sz-szel írandó... tehát – szerintem – a küszködik erre a kimutathatatlan tőre pont NEM jó példa...)

11 mederi 2014. június 20. 09:39

@hun:

Köszönöm, nem is gondoltam, hogy a Czuczor-Fogarasiban még élő szó volt az "ellenkedik"..:)

"A pártok mindig ellenkeznek, de azért nem

midig ellenkednek, vagyis nem mindig ingerlik, gyűlölik

egymást" (idézet szótáruk második kötetéből)..

Gondolom és remélem, hogy nem csak pártokra igaz..

A felhozott példa is azt mutatja, hogy a késztetés eredmény szó kapcsolat sokszor mennyire "törékeny".

Ma már szerintem nincs forgalomban az "ellenkedik" szavunk...

10 hun 2014. június 19. 19:12

ellenkedik éppen van

mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/2kotet_1.pdf

a viaskodik meg vív, veselkedik és viadal, vívás, viaskodás.

egyrészt igaz az, h van ez a 'késztetés-eredmény' ( 'készít(-kezik) - készül(-kedik)' ), de van ahol nincs, csak egy alak (mert a nem-visszaható alak már a ragtalan ige (?) perel - pereskedik, győz - győzedelmeskedik, les - leselkedik, kéret - kéretszkedik) vagy egyáltalán nincs nem-visszaható (kapaszkodik).

9 mederi 2014. június 19. 10:08

@hun:

A "gondolkozik", vagy a "gondolkodik" labilitása szerintem jó példa arra, hogy a késztetés-eredmény szókapcsolat bizonyos esetekben ide-oda billeg.

pl.

-"*leselkezik" nincs, de van "leselkedik"---- a késztetés oldalon

a "-kez-ik" mint segéd ige jelenik meg "kez-d leselkedni".

//fordítva:

"ellenkezik" van, de "*ellenkedik" nincs---az eredmény oldal helyére más szó illik, pl. "viaskodik", aminek viszont nincs késztetés oldala (*viaskozik)..

-Ha a "kéretszkedik" (kimondva kéreckedik) változatot gondolnánk "megfelelőnek", akkor, szerintem a "tsz" változaton érdemes elgondolkozni..

Hasonló képződmény szerintem, mint az:

ő apa-szt/ ő apa-d(t) ---- te apa-dsz ami kimondva: (d=t apatsz--) apacc.

A hosszú "cc" ha azt mondanánk:

"*apacckodik" kiejtené az egyik "c"-t, és akkor már ott is lennénk az eredeti kérdésnél, a "kéreckedik" "c"-jénél, ami valójában nem a "tsz"-ből, hanem "dsz"-ből jön..

8 Krizsa 2014. június 8. 20:43

Nem olyan bonyolult, csak azt kell tudni, hogy a C=TSz és a Cs=TS (bár néha az is TSz).

A C - nem az összetett hang - csak a betű, eléggé új a nyelvekben.

Kéreckedik (kéret-szkedik = kéreti magát, visszaható ige).

A kekeckedik nem analóg példa, mert az: kukacoskodik. A kukac etimológiája bonyolultabb, nálam nem megoldott. Felteszem, hogy üregből kibúvót jelent, onnan kukkant.

7 nudniq 2014. június 8. 14:58

Kekedzkedés...

6 hun 2014. június 7. 14:06

ómagyar példák: ragazkodik csalárdkodol gondolkodnia csodálkodnék mukalkodik munkalkodonk kapazkodék nyalakodnia viaskodjunk bankodik zakadoznak fohazkodik bujalkodoknak bozzonkodas alamisnalkodjal fajtalankodnak teszi őtet kevelkednie ellenkedések menekedel mivelkedekkel mivelkedetid leselkedik kedvelkedik kereskednek kevelkedel vetekednem véteködött vitézkedés hizelkedeseert zegyenkedik gyenerkedel incselkedjel dicsekedem

5 hun 2014. június 7. 14:01

"arra sincs példa, hogy az -sz- képző az -at-/-et-/-tat-/-tet- képzőhöz kapcsolódna"

a-zik kapcsolódik hozzá

a -d visszaható rag: ezért nem epe-d-kedik, ezért nem küz-d-ködik, ezért fogódzkodik és fogódzik

kikéredzkedik: önmagát kéreti ki

méredzkedik: önmagát méregeti

a vetélkedik az vetekedik, tehát a szótő nem a vetél, hanem a vet

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X