-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az uzsora különös formája, az úgynevezett boltocskázás jelent meg a Hajdú-Bihar megyei Polgáron, ahol néhány család – kihasználva a többiek nyomorát – élelmiszerrel kezdett „üzletelni”, a rászorulóknak azonban az „ingyen, felírásra” kapott kenyér, tej és más alapvető élelmiszerek árát jelentős felárral kell visszafizetniük a hó végén, ha megjön a nyugdíj, vagy a segély – írta szerdán a Hajdú-Bihari Napló.
A lap szerint Ferenczi István, a település serrifje tud a problémáról, és most olyan információkat gyűjt, amelyek megalapozzák a rendőrségi feljelentést az ügyben.
A „boltocskák” tulajdonosai sokszor zálogot kérnek, például személyi igazolványt, bankkártyát, így a segélyosztáskor az sem ritka, hogy az uzsorás maga veszi le a kártyáról a szerinte neki járó összeget - mondta a lapnak Ferenczi István, aki három olyan családról tud a városban, akik „boltocskázásból” élnek - írta a lap, amely megjegyzi, hogy valószínűleg nem Polgár az egyetlen település, ahol alkalmazzák ezt a módszert.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az MTI híre nyelvi szemszögből nézve több szempontból is érdekes. Először is, új szavak születésére hívja fel a figyelmet: ezek a boltocska és a boltocskázás. Ezek természetesen korábban is lehetséges szóalalakok voltak a magyarban, bizonyára használták őket (a boltocska többször is előfordul a neten ’kis bolt’ jelentésben, a boltocskázikra csak egy adatot találtunk, itt feltehetően a ’kis boltokat járja, vásárolgat’ – ragozott alakjait nem ismeri fel a Google, de több is van belőle, az ezzel való játszadozást olvasóinkra bízzuk), de transzparens, átlátszó jelentésben. Az új jelentés azonban nem található ki: míg korábban bizonyára egy szótár sem vette volna fel őket önálló címszóként, az új jelentésben felvételük megfontolandó.
A másik érdekesség a serrif. Mivel Magyarországon hivatalosan ilyen poszt nincs, csak találgatni lehet, kicsoda Ferenczi István. Körzeti megbízott? A polgárőrség vezetője? Helyi tekintély, akit mindenki döntőbírónak ismer el?
De érdekes a szó írásmódja is. Az angolban a szót sheriffnek kell írni, a Magyar helyesírási szótár szerint pedig seriffnek. Az MTI (vagy a Hajdú-Bihari Napló) hírében feltehetően sajtóhiba következtében van két r, de csak egy f, ez önmagában nem lenne említésre érdemes. Annál érdekesebb kérdés, hogy a helyesírási szótár szerint a magyarban miért kell két f-et írni. A magyarban ez egyértelműen a hosszú ejtésre utalna, de sem az angolban, sem a magyarban nem ejtjük hosszan. A magyarban a hosszú f egyébként is rendkívül ritka, főként hangutánzó illetve ilyen eredetű szavakban fordul elő (puffan, püffed). Vajon miért tartották fontosnak a helyesírás szabályzói az eredeti írott szóalak ezen elemének megőrzését?