nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kanadai csúszka

Kanadában sok a jég és a hó, szeretnek is csúszkálni. Minket viszont ezúttal a kanadai magánhangzók csúszkálása izgat, egy cikk alapján erről számolunk be.

Szigetvári Péter | 2015. november 4.
|  

Többször volt már szó az angol magánhangzó-csúszkáról, sőt láttuk azt is, hogy az amerikai angol magánhangzók is csúsznak. Meglepő lenne, ha épp a Kanadában beszélt angol változat lenne ettől mentes. Talán mondanunk sem kell, hogy nem az. A CBC News ezzel kapcsolatos cikkét ismertetjük.

Egy kanadait semmi se akadályozhat a csúszkálásban
Egy kanadait semmi se akadályozhat a csúszkálásban
(Forrás: Wikimedia Commons / Connormah / GNU-FDL 1.2)

A cikk egy általános hírportálon jelent meg, tehát a nyesthez hasonlóan helyesírás-alapú átírást használ. Természetesen nem a magyar helyesírásra alapoz, hanem az angolra, annak is a Kanadában elterjedt változatára.

Körbe jár

Lássuk, milyen változásokról van szó. A milk ’tej’ ejtése melk, a dress ’ruha’ szóé pedig drass – állítja a cikk. Ilyen szavak az angolban nincsenek, de azért ki tudjuk találni, hogy mi a kiejtésük, mert van elk [elk] ’vapiti’ és van grass [grȧsz] ’fű’ (amelyben az [ȧ] egy nagyon nyílt, [á]-szerű [e]-nek a jele). A milk magánhangzója azonban nem esik egybe az elkével, hiszen az – a dressével együtt – közben megváltozott, és az lett, ami a grassé volt. Mindeközben persze a grass magánhangzója is ment tovább.

Vapititej, azaz elk milk, vagyis [álk melk]
Vapititej, azaz elk milk, vagyis [álk melk]
(Forrás: Wikimedia Commons / Norbert Kaiser / GNU-FDL 1.2)

A hangoknak az ilyen egymást húzó vagy toló elmozdulását nevezzük csúszkának. Nézzük meg mindezt a Jones-féle magánhangzó-táblán.

Mindenki csússzon eggyel odébb!
Mindenki csússzon eggyel odébb!
(Forrás: Szigetvári Péter)

Segítségül adjuk jobb oldalon a táblát a rajta található nyolc ponthoz odaírva a magánhangzók magyar megfelelőit. A hosszúságuk itt nem számít, tehát az [é]–[e], [á]–[a], [ó]–[o] párok összehasonlításakor csak a minőségükre figyelünk. Az egyes kanadai magánhangzókat és a mozgásukat különböző színekkel jelöltük. Egy, a cikkben nem említett további magánhangzó-elcsúszást is mutatunk, hogy lássuk, minden mindennel összefügg. A boot korábbi [ú]-ja a legtöbb angol változatban erősen halad afelé, hogy hátulképzettből elölképzetté (mélyből magassá) váljon, legalábbis az eleje: [üu]. A dawn magánhangzójának zártabbá válásáról ugyan nem szól a cikk, de joggal tételezhetjük fel, hogy ez is folyik, a standard angliai kiejtésben ugyanis a fentiek mellett ezt az elcsúszást is tapasztaljuk. Így tehát elmondhatjuk, hogy a kanadai angol magánhangzók a Jones-féle magánhangzó-táblán (ahol az elölképzett magánhangzók a bal oldalon vannak), jelenleg az óra járásával ellenkező irányban mozognak körbe.

Leiterkedünk: hogy jön ide ez a kép?
Leiterkedünk: hogy jön ide ez a kép?
(Forrás: Wikimedia Commons / David Monniaux / GNU-FDL 1.2)

Nincs új a nap alatt

Az ügy kapcsán megszólaltatott Paul De Decker elmondja, amit ilyenkor a nyelvészek el szoktak mondani: a nyelv már csak olyan, hogy folyamatosan változik. Ennek az az oka, hogy a fiatalok mások akarnak lenni, mint a szüleik vagy nagyszüleik, és ezt többek között azzal tudják kifejezni, hogy máshogy beszélnek. Mint sok más nyelvi változásban, itt is a nők viszik a prímet.

A szakember azt is elmondja, hogy ez a változás nem tájjellegű, azaz ugyanúgy jellemzi a keleti és a nyugati partot, Halifaxtól Vancouverig. Viszont nemcsak életkor (inkább a fiatalokra jellemző, az idősebbekre kevésbé) és nem (a nők előrébb járnak, mint a férfiak) szerint tér el a gyakorisága, hanem lakhely szerint is: a nagyvárosok lakóira jellemzőbb, mint a kisebb településen élőkre. Ez is érthető, gondoljunk csak bele, minden újítás gyorsabban terjed ott, ahol sok ember él együtt, többféle emberrel lehet találkozni és gyakrabban. Összefoglalóan tehát elmondhatjuk, mint a legtöbb mai nyelvi változásnak, úgy a mai kanadai magánhangzó-elcsúszásnak is a fiatal, nagyvárosi nők az úttörői, őket követik a férfiak, a kisebb települések lakói, majd az idősebbek is. Annak, hogy az idősebbek is áttérnek az újabb nyelvi változatokra, nem az a fő oka, hogy átveszik a fiatalabbaktól, hanem az, hogy a korábbi, az újabb változatot beszélő fiatalok idővel megöregszenek.

Végül azt említi meg a cikk, hogy a Kanadához ezer szálon kötődő Egyesült Államokban is megfigyelhetjük a magánhangzók odébbcsúszását, de itt ellenkező irányba. Erre egy példát ad: a popnak írt, ’szétpattan’ (vö. popcorn) jelentésű szó a középangolban még [pop] volt – azért írjuk így –, de később a magánhangzója kinyílt, [pap] lett. Angliában – és mint láttuk Kanadában – a folyamat visszafordult, a szó magánhangzója ismét az [o]-hoz közelít. Az Egyesült Államokban viszont ment tovább, a [pap]-ból [páp] lett, és cikkünk szerint akár már nagyon nyílt [e]-vel is ejthető. A fiatal amerikaiak közül viszont sokan ugyanarra csúsznak a többi magánhangzójukkal, mint kanadai és angliai társaik, ahogy korábban Abigail Breslintől hallottuk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
47 El Vaquero 2015. december 28. 13:31

@El Vaquero: ahogy túrom a netet, arra jövök rá, hogy ezt a kanadai/kaliforniai csúszkás, nyílt, lax magánhangzókat megnyújtó és raisingelő akcentust sokan Valley Girl / surfer dude beszédnek tekintik. Tényleg ez az lenne? Állítólag ilyen van Keanu Reevesnek is, de az interjúit hallgatva szerintem nem áll meg.

 

A The Californians című paródiasorozatban ezt a csúszkás kiejtést állítják pellengérre, úgy beszélnek, mintha a csúszkában a hangok átvették volna az eredeti hangok helyét, azaz helyet cseréltek volna ténylegesen, illetve pár Valley Girl / surfer dude sztereotípiára is rájátszanak. A legjobb rész, mikor a kanapéról kommentálják a tévéműsort, kár, hogy az nem találom, helyette ezt a részt teszem be illusztrációnak, még ha nem is a legjobb rész ebből a szempontból:

www.youtube.com/watch?v=pGK06TzP6F4

46 El Vaquero 2015. december 6. 14:59

Példa a nem teljes kanadai csúszkára (a kettőshangzókat és az æ-t nem frontingolja)

youtu.be/Pa-88Nt1aTs

A fószer helyére tesz jó néhány sztereotípiát. A Toronto ejtéséről, és a Z=zee-sésről már én is írtam a nyesten kommentben.

Ez pedig a teljes kanadai csúszkára példa, szöszi mucika keményen csapatja orrvérzésig, elmegy teljesen kaliforniainak is, őróla beszélt az előbbi manusz:

youtu.be/YXYsg6JkhmU

Figyeljük meg, hogy mennyire hosszúra túlnyújtja az [æː] és [ɑː] hangokat (utóbiban kevés kerekítés is van), az accent, tag, on, caught, all stb. szavakban, nazálisok előtt ae-raising (ɛə-szerű ejtés) is van, pl. a Canada, and szavakban. Ezeket vakerolós is pont így csinálja, ez szabadalmaztatott, jogvédett vakerszövegelés, majd jól beperelem. Hálásak a brit kiscsibék is, mikor ilyeneket nyomatok az arcukba :D Bár én néhány szónak más kiejtését preferálom, syrup (sir-rel kezdődik), data (day-el kezdődik), coupon (nincs benne j), new (nincs benne j), sure (shire) stb., de ezek csekélységek. A pop meg igenis soda, megüzenem majd neki, legközelebb a brit fizzy/soft drink helyett is elsütöm, hadd élvezzék angolkáék a törődést, ezzel még nem szivattam őket, persze hogy nem múlik, ami eddig késett, nem havi baj.

Aki pedig ezzel teljesen azonos kaliforniai csúszkát szeretne hallani, az megteheti, ha a Closer (A főnök) című sorozatba belenéz eredeti nyelven. Ebből nem tudok hangmintát betenni, mert jogvédés miatt csak néhány nagyon rövid klipp van fent a YT-on. Persze mikor néhány angol kérdezi, hogy honnan szedem ezt a sok amerikai ökörséget, csak adom a hülyét, hogy hát őszintén fogalmam sincs :D

45 El Vaquero 2015. december 6. 13:47

Mit össze nem szívok ezzel az /ʌ/-frontinggal. Nem csak hogy sötét l környezetében csúszik vissza [ɐ]-ról [ʌʷ]-ra, de r/w környezetében is, és egy csomó msh.-óhoz hasonul, nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnt.

44 El Vaquero 2015. november 19. 21:54

/uː/ [ɨʷɯʷ] a helyes jelölés az elsőre. Nincs ju-s hangzása, az csak akkor lenne, ha a második felét teljesen kerekíteném.

43 El Vaquero 2015. november 19. 21:42

Persze sötét l környezetében ezek nem játszanak, mert az ɫ lehetetlenné teszi.

42 El Vaquero 2015. november 19. 21:40

@El Vaquero: megléptem ezt az utolsó két frontingot is. /uː/ [ɪ̈ ʷɯʷ] és /ʌ/ [ɐ]. Az elsőt nem is kellett meglépni, már úgy ejtettem, csak nem tudtam róla.

41 Sultanus Constantinus 2015. november 9. 19:18

Akit érdekel a vonatkozó szakirodalom is, általánosságban az [ɛ], [ɔ] újlatin diftongizációjáról itt olvashat:

books.google.hu/books?id=oSzzpvHCLT0C&lp...#v=onepage&q&f=false

Illetve konkrétan a spanyol viselkedéséről itt:

books.google.hu/books?id=oSzzpvHCLT0C&lp...#v=onepage&q&f=false

40 Sultanus Constantinus 2015. november 9. 18:41

@Fejes László (nyest.hu): A szakirodalom szerint a fejlődési sor: [ɔ] > [oɔ] > [wɔ] > [wɛ]. Az egyik elmélet szerint egyszerűen arról van szó, hogy az [o]-ból induló nyíló diftongust írásban az "ue" képezte le, és ennek hatására kezdtek később [we]-t ejteni a választékos beszédben. Erre olyan jelek is mutatnak, hogy az óspanyolban (olykor még egyazon szövegen belül is) ingadozik az ue~o írásmód (pl. como~cuemo).

Egyébként gyors (azaz inkább normális tempójú) beszédből igazából ki sem hallod, hogy mi a vége a diftongusnak ([ɛ], [ɔ], esetleg [a]), ha nincs a szemed előtt az "ue" írásmód; pl. hallgasd meg itt: hu.forvo.com/word/fuerte/#es

(Részletesen itt írtam róla: www.elmexicano.hu/2013/08/hogyan-valt-az...-kettoshangzova.html )

"Ami az okcitánt illeti, ott az ŏcto > ueit azt mutatja, hogy a [cs] nem jött létre. Akkor meg részletesen meg kellene magyarázni, hogy miért nem."

Szerintem azért nem, mert az -[o] meggátolta a [t] további palatalizációját, szemben a noctem-vel.

39 LvT 2015. november 9. 17:28

@Fejes László (nyest.hu): >> Ebben az esetben azért vitatható, hogy az [i] valóban az [a] folytatójának tekinthető-e: tarthatjuk akár a [λ], akár a [λa] folytatójának is <<

A [λ] folytatójának nem, de lehet olyan analízis, amely szerint a [λa] folytatója lesz. A felszínen azonban ekkor is az /a/ változott /i/-vé.

Mindenesetre a latin <lepores> ’nyulak’ → vulg. <*lepori> → meglenoromán <ľepuri> [λepurʲ] → román <iepuri> [i̯epurʲ] esetén látjuk, hogy az [l] palatális mgh. előtt [λ]-n keresztül félhangzós [i̯] lesz. A szótagképző státuszát vesztett [i̯] pedig msh. után eltűnik a msh.-t palatalizálva, vö. a [rʲ] szóvég fejlődését. Így mégiscsak úgy vélem, hogy az [λ] a [gʲ]-ben folytatódik, nem az [i]-ben.

38 LvT 2015. november 9. 17:10

@Sultanus Constantinus: >> Nekem már az [ej] > [oj] is nagyon furcsa. Inkább az [e] megnyílását lehetne várni ilyen esetben. <<

Nem a megoldás igényével, de felvetném, hogy az /e/ nyílását akadályozhatta, hogy az ófranciában volt /ai̯/ is, vö. <plein> ≠ <plain>. Ugyanakkor a zárt /ọ/ → /eu̯/ létrehozott diftongust, ahol az elemek nyílási foka közt nem volt végletes a távolság (nem az /au̯/ állt vissza), viszont labializáltság szempontjából eltértek. Az /oi̯/ ennek a párjaként is a rendszerbe illeszkedhetett. Harmadrészt nem volt /*ii̯/, de volt /ui̯/ (vö. <nuit>), így a részleges /ai̯/ : /ei̯/ sorozat helyett egy teljes /ai̯/ : /oi̯/ : /ui̯/ jöhetett létre.

37 Fejes László (nyest.hu) 2015. november 9. 16:40

@Sultanus Constantinus: „Alig van köztük hallható különbség.” Hát lehet, hogy az én fülem túl jó, de igen nagy különbség van köztük.

Egyébként én csak a te adataidat látom, és ebből két lehetőség van:

a) vagy a bŏnum > bueno, cŏrnu > cuerno, nŏvem > nueve, cŏrnu > cuerno, pŏs(i)tum > puesto változásokban is volt [oj] fok (tehát bŏnum > > b[oj]n(um/o) > bueno stb.), ekkor viszont nem akadályozott meg semmit, hanem tovább változott (és ekkor csak a t akadályozhatta meg, ahogy leírtam);

b) vagy nem volt közbenső [oj] fok, de akkor meg végképp nem akadályozott meg semmit.

Ill.

c) az [ŏt] > [ojt] változás hamarabb végbement, mint az általános [ŏ]> [we], ekkor viszont megint nem akadályozhatott meg semmit.

Ami az okcitánt illeti, ott az ŏcto > ueit azt mutatja, hogy a [cs] nem jött létre. Akkor meg részletesen meg kellene magyarázni, hogy miért nem. Vagy az egyik, vagy a másik rendhagyó lesz.

36 Sultanus Constantinus 2015. november 9. 15:22

@Fejes László (nyest.hu): Nézd meg: dle.rae.es/?w=uech&m=33&o=h

Összesen 9 találat van a "uech" karaktersorra, ezek közül 7 nem vehető figyelembe, mert a "que" csoportban szerepel, amiben az "u" nem hangzik. A maradék kettő közül a duecho már nem használt (ma ducho), a másik meg nyelvjárási.

Ugyanez a helyzet [wej]-jel: dle.rae.es/?w=uei&m=33&o=h

A 4 találat közül 2 a quei- [kej], a "bueitre" ma "buitre" (< vulture) 'keselyű', a "vaqueiro" pedig tájszólási (vaquero).

35 Sultanus Constantinus 2015. november 9. 15:07

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem inkább arról van szó, hogy a [ue] és [oi] diftongusok annyira hasonlóan hangzottak, mintha csak egyazon hang(csoport) változatai lennének, oly módon, hogy valamiért [t] előtt csak [oi] lehetett, [ue] nem (a spanyolban). Próbáld meg kiejteni gyorsan a [nojt] és [nwet] hangsorokat egymás után. Alig van köztük hallható különbség. Valamiért a spanyol elutasítja a [wejt] > [wecs] hangsort (hirtelen nem is jut eszembe olyan szó, amelyben ilyen szerepelne).

"Ezzel szemben az okcitánban a palatalizáció nem ment végbe, így a folyamat t előtt is úgy ment végbe, mint máshol."

Dehogynem: nŏctem > nuech [nwecs], csak az okcitánban lehetséges volt a [wej] hangsor, a spanyolban nem.

Van egy kivétel, a buey [bwey] (< bŏvem) 'ökör', de ez tényleg kivétel, mert szabályosan *bueve lenne; vlszeg. a [β] kiesett, majd záródott a szó végi [e] (*bueve > *buee > buey).

34 Fejes László (nyest.hu) 2015. november 9. 14:39

@szigetva: Ja, igen, de már megint több lépésben...

@Sultanus Constantinus: „Vö. spanyol "muy" [muj]~[mwi], cuidar (< lat. cogitare) [kwi'dar]~[kuj'dar]. (Tehát feltehetően az ilyen változásnak az az oka, hogy eleve ingadozik, hogy a két elem közül melyik a félhangzó.)” De itt csak az ingadozik, hogy melyik elem a félhangzó.

„ a spanyolban éppen az [oj] akadályozta meg, hogy az ŏ-ból [we] legyen” Ha jól értelmezem a példákat, itt az [oj] nem akadályozott meg semmit, sőt maga is [we]-vé vált. Ami akadályozott, az az volt, hogy a [j] áttolódott az őt követő mássalhangzóba palatalizációként, amikor ez lehetséges volt. Tehát itt inkább a t akadályozta meg az [oj] > [we] változást azáltal, hogy elhappolta a j-t, nem?

Ezzel szemben az okcitánban a palatalizáció nem ment végbe, így a folyamat t előtt is úgy ment végbe, mint máshol.

33 Sultanus Constantinus 2015. november 9. 12:20

@Fejes László (nyest.hu): "Nekem az [oj] > [we] a furcsább, felcserélődik a nyílásváltozás iránya és a labializáció helye, lényegében csak veláris-palatális irány marad meg."

Vö. spanyol "muy" [muj]~[mwi], cuidar (< lat. cogitare) [kwi'dar]~[kuj'dar]. (Tehát feltehetően az ilyen változásnak az az oka, hogy eleve ingadozik, hogy a két elem közül melyik a félhangzó.)

Továbbá a spanyolban éppen az [oj] akadályozta meg, hogy az ŏ-ból [we] legyen, ami jól tettenérthető pl. a nŏctem > *[nojte] (> [nottye]) > noche, ŏcto > *[ojto] (> *[ottyo]) > ocho (vö. bŏnum > bueno, cŏrnu > cuerno, nŏvem > nueve, cŏrnu > cuerno, pŏs(i)tum > puesto stb. alakokban). De az okcitánban ez sem volt akadály: nŏctem > nuech, ŏcto > ueit.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X