-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy kis hangtani részletben veszünk el, de közben röhöghetünk Avril Lavigne-on és nyomozhatunk kanadai angol anyanyelvűek után. Ez utóbbi, eláruljuk, sikertelen lesz.
Többször ejtettünk már szót az angol angliai változatairól, kevesebbszer az egyesült államokbeliekről. Ezúttal két olyan, a kanadaiak angoljára jellemző kiejtési sajátosságát vizsgálunk, az emelkedést és a lebbentést, amelyek összjátéka fontos érv volt a 20. század második felének nyelvészeti kutatásaiban.
Sok hely, kevés beszéd
Kanada hatalmas ország, területre a világon a második legnagyobb, több, mint fele akkora, mint Oroszország, még akkor is, ha a Krímet odaszámítjuk. A lakossága viszont kisebb, mint az Egyesült Államok legnagyobb államáé, Kaliforniáé. A nyelv szempontjából az utóbbi adat jobban számít, hiszen a nyelv kizárólag az emberek elméjében létezik.
Közismert nyelvi tény, hogy Kanada kétnyelvű ország, egy 1969-es törvény az angolt és a franciát egyenrangúnak nyilvánítja az ország egész területén. Egy 2004-es felmérés szerint azonban a kétnyelvűnek tekintett közalkalmazotti állások betöltői közül „csak” 86% beszélte mindkét nyelvet. A lakosság több, mint felének anyanyelve az angol, több, mint egy ötödének a francia, majd egy negyedének viszont egyik sem: sok százezres tömegek beszélnek ezeken kívül más nyelvet anyanyelvükként. A francia anyanyelvűek Québec tartományban összpontosulnak, az angol anyanyelvűek a többi tartományban.
Kanadai emelkedés
A kanadaiak is amerikaiak, amennyiben az Amerikai kontinensen élnek. Az „amerikai” jelzőt azonban szokás jóval szűkebb értelemben, ’egyesült államokbeli’ jelentéssel használni.
Kanadában tehát kb. 20 millió angol anyanyelvű ember él. A nyelvi változatosság mégis jóval kisebb, mint például Angliában, ráadásul nem könnyű megkülönböztetni a kanadaiakat és az amerikaiakat a beszédjük alapján. Ennek ellenére van néhány kifejezetten a kanadai angolra jellemző hangtani jelenség.
Talán a leghíresebb ezek közül a kanadai emelkedésnek fordítható Canadian raising, Két kettőshangzóról van szó, a legnyíltabban kezdődő [áj]-ról és [áu]-ról. Az elsőt a helyesírás leggyakrabban i vagy y betűvel jelöli (pl. my time [máj tájm] ’az én időm’), az utóbbit pedig az ou vagy ow betűkapcsolattal (pl. loud clown [láud kláun] ’hangos bohóc’). Ezeket sok kanadai zártabb szájjal, magasabbra emelt nyelvvel kezdi, körülbelül [öj]-nek, illetve [öu]-nak ejti, ha utána zöngétlen mássalhangzó áll.
Az eddig idézett példáinkban, ahol nem zöngétlen mássalhangzó követi a két kettőshangzót, marad lent a kettőshangzók eleje, a következőkben viszont megemelkedik: like tights [löjk töjtsz] (másoknak [lájk tájtsz]) ’mint a harisnya’, about a mouse [öböut ö möusz] (másoknak [öbáut ö máusz]) ’egy egérről’.
Az alábbi interjúban Avril Lavigne énekesnőt cikizik. A „vicces” szavak: about, house, vagyis a kanadai Avril emelése tér el az amerikai Weird Al Yankovic ejtésétől.
Ezek szerint egy emelős beszélő máshogy ejti a két magánhangzót a write [röjt] (másoknak [rájt]) ’ír’ és a ride [rájd] ’lovagol’ igékben, vagy az egyes számú knife [nöjf] (másoknak [nájf]) ’kés’ főnévben és többes számú párjában, knives [nájvz] ’kések’, hiszen a párok első tagjában a zöngétlen [t], illetve [f], a másodikban a zöngés [d], illetve [v] követi a magánhangzót.
Lebbentés
Leginkább az amerikai, a kanadai és az írországi angolra jellemző az, hogy magánhangzó után, hangsúlytalan magánhangzó előtt a [t] zöngésedik és a képzésekor már épp csak megérintjük nyelvünkkel a fogínyt, de zárat már nem képzünk rajta, egy egészen rövid [r]-hez lesz hasonló. Ezt a hangot angolul flapnek, magyarítva lebbentett hangnak nevezzük.
Sokak beszédében ebben a helyzetben a [d]-vel is ugyanez történik. Ha két, mások által különbözően ejtett hangot beszélők ugyanúgy ejtenek, akkor azok a szavak, amelyek csak ebben a hangban térnek el, azonos alakúvá válnak. Szemléltetésül nézzünk egy magyar példát: a helyesírás tanúsítja, hogy a fojt és folyt szavakat régebben különbözőképpen ejtették. Ma viszont hangalakja alapján ezt a két szót nem tudjuk megkülönböztetni. Ugyanígy nem különbözik a méztől és a mésztől vagy a mézből és a mészből.
Ugyanez a helyzet a [t]/[d]-ben eltérő szavakban a lebbentés után. Aki nem lebbent, annak különbözik például a writer [rájtör] ’író’ és a rider [rájdör] ’lovas’. Aki lebbent, annak viszont nem, hiszen a [t] és a [d] helyett ugyanúgy [ɾ]-t ejt. A figyelmes olvasó már sejtheti, mire megy ki a játék: mit csinálnak azok a kanadaiak, akik egyszerre lebbentenek is és emelnek is?
Sorbarendezett szabályok
A múlt század közepén induló generatív nyelvelmélet úgy képzelte, hogy a beszélők a fejében lévő mögöttes alakokból sorbarendezett szabályok alkalmazásával vezetik le a felszíni alakokat, a beszédnek azt az oldalát, amit tapasztalunk, ami a beszélők száján kijön.
Két szabályunk van: az emelkedés és a lebbentés. A következő ábrák mutatják a kétféle lehetséges levezetést. Először azt nézzük, mi van, ha az emelkedést a lebbentés elé rendezzük:
bemenet rájtör ≠ rájdör emelkedés röjtör (rájdör) lebbentés röjɾör rájɾör kimenet röjɾör ≠ rájɾör
Amikor az adott lépésben nem történt semmi, zárójelbe tettük az alakot. Amint láthatjuk, ebben az esetben a két szó különböző marad, mivel az emelkedéskor még különböztek a szóközepi mássalhangzók, a különbségük az előző magánhangzón őrződik meg. Láttunk már ilyet. Ezt a változatot hagyományosan A dialektusnak nevezik. A másik lehetséges forgatókönyv az, hogy az emelkedés a lebbentés után történik meg:
bemenet rájtör ≠ rájdör lebbentés rájɾör rájɾör emelkedés (rájɾör) (rájɾör) kimenet rájɾör = rájɾör
Ebben az esetben viszont a lebbentés előbb kiegyenlíti a két szó közti különbséget, minthogy az emelkedés azt áttolhatná a magánhangzóra, így a két szó azonos alakúvá válik. Ennek a változatnak a hagyományos megjelölése: B dialektus.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Van-e kétféle dialektus?
Ha tényleg kétféle kanadait találunk, az egyiknek, az A dialektus beszélőinek a writer/rider pár tagjai különböznek ([röjɾör]/[rájɾör]), a másiknak, a B dialektus beszélőinek nem ([rájɾör]), akkor ez erős érv lehet azok kezében, akik az itt röviden bemutatott szabályrendezős modellt támogatják. Elég nehéz ugyanis ezt a különbséget máshogy megmagyarázni.
Nem véletlen tehát, hogy a szabályrendezést hirdető generatív irodalomban gyakran felbukkan a hivatkozás a kanadai angol A és B dialektusára. Az ellentábor egyik lehetősége az, hogy az adatok hitelességét vonja kétségbe. Ezt teszi Jonathan Kaye is, és meglepő eredményre jut.
A B dialektusra – ahol ugyanúgy ejtődne a writer és a rider – való egyetlen forrás egy 1942-ben publikált cikk. Eszerint az akkori ontariói iskolások között voltak ilyen beszélők. Azonban egy későbbi kutató 1972-ben nem talált ilyen beszélőket. Az felettébb valószínűtlen a jómódú Kanadában, hogy három évtized alatt az összes eredetileg gyerekkorú beszélő meghaljon.
Mindenesetre a kanadai angolnak ezt a két változatát nem ajánlatos a szabályrendezés melletti érvként használni. A modellt azóta sok más okból kifolyólag is elhagyták támogatói, ma már nagyon kevesen képzelik el így a nyelv működését.
Források, olvasnivalók
Jonathan Kaye. 1990. What ever [sic!] happened to dialect B? In: Joan Mascaró–Marina Nespor (szerk.) Grammar in Progress: Glow Essays for Henk van Riemsdijk. Dordrecht: Foris. 259–263.
Jonathan Kaye. 2012. Canadian Raising, eh? In: Eugeniusz Cyran–Henryk Kardela–Bogdan Szymanek (szerk.) Sound Structure and Sense: Studies in Memory of Edmund Gussmann. Lublin: Wydawnictwo KUL. 321–352.