-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Neked csak az kell, hogy ideöntsd a mantráidat. Idézel egy mondatot, a...2024. 11. 02, 21:51 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: Kiegészítés: Nem értettem félre amit írtál, csak a "valamilyen szinten konstruktív" beszél...2024. 11. 02, 21:48 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 280 Ezt írod.. "amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az legalább vezet ...2024. 11. 02, 21:43 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Valójában semmi értelme nincs annak, amit írsz. Az ilyesmit bullshitel...2024. 10. 31, 12:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A hitelesség, a népszerűség, az alaposság és a tartalmi gazdagság vonalán írható le leginkább a minőségi újságírás, melynek megteremtésében az értékrend az egyik legfontosabb tényező – vélték a Felsőoktatási Média Konferencia meghívott vendégei.
Kepes András, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola dékánja, Stumpf András, a Heti Válasz újságírója, valamint Bajnai Zsolt, a Kultúra.hu főszerkesztője Minőségi tartalmak kreatív köntösben címmel értekeztek többek közt a minőségi információátadás jellemzőiről és arról, valóban eltűnőben van-e a mester-tanítvány viszony.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hazánkban is szükség lenne egy olyan információéhes, polgári középrétegre, amely pénzügyileg is megengedheti magának, hogy a mostaninál szélesebb körben tájékozódjon hetilapokból, valamint tematikus magazinokból. Az újságírókat hatalmas kihívás elé állítja, hogy hiányzik ez a fajta befogadó közeg – véli Stumpf András, a Heti Válasz újságírója.
Ugyanakkor, Kepes András szerint maga a sajtó teremtette meg azt a közeget, amely „nem olvas minket”, így fontossá válik tisztázni a minőségi újságírás fogalmát is. A BKF dékánja emlékeztetett a rendszerváltás előtti időkre, amikor még úgy vélték, ha megszűnik a politika sajtóra gyakorolt nyomása, az vezet majd a minőséghez. Szerinte ennél a témánál azt a kérdést is fontos tisztázni, hogy az olvasók formálása szétválasztható-e az informálástól. Felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági és politikai nyomás eltávolítja a sajtót a minőségtől.
Stumpf András szerint a minőség eléréséhez fontos betartani a szakma egyik legfőbb, tényközlésen alapuló szabályát. Abban pedig, hogy valaki milyen mélyen néz utána a dolgoknak egy bizonyos belső mérce, tartás segíti – vélekedett. „A lényeg, hogy milyen az illető jelleme. A többi már tanulható”.
A jó újságíró megkülönböztető jegyei a látásmódja és tisztessége, emellett fontos az alapos felkészülés és az, hogy az ember sose adja el magát. Munkájában az első szempont pedig a közjó védelme kell, hogy legyen – fejtette ki a BKF dékánja. A kerekasztal résztvevői a minőségi újságírást a hitelesség, a népszerűség, az alaposság és a tartalmi gazdagság vonalán írták le; megteremtésében az értékrend az egyik legfontosabb tényező. Bajnai Zsolt ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy ezek mellett azonban a nyelvi helyesség és precizitás is elengedhetetlen, valamint, hogy a feldolgozni kívánt téma érdeklődésre tartson számot.
A beszélgetésen többek közt szóba került az újságírás oktatásának jelenlegi helyzete is; kiderült, hogy nemzetközi viszonylatban egyedülálló módon, nemcsak a klasszikus értelemben vett újságíróképzés hiányzik a hazai oktatási palettáról, hanem a szerkesztőségekben régen kialakult mester-tanítvány viszony is eltűnőben van, mert az újságíróknak egyszerűen nincs már kapacitásuk arra, hogy munkájuk mellett napi szinten foglalkozzanak az utánpótlás kinevelésével.
Bajnai Zsolt hangsúlyozta: nem tartja előremutatónak az egyetemek, illetve főiskolák keretein belül működő újságírásképzést; szerinte az a legideálisabb, ha a leendő újságírók szereznek maguknak egy jó alapdiplomát és utána beiratkoznak egy-egy lap saját műhelyébe, vagy egyéves újságírásképzésre, ugyanis „ezt a szakmát igazán menet közben lehet megtanulni”.