-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Általában negatív kicsengéssel és a gyermekek megszólaltatása nélkül jelennek meg fiatalokkal kapcsolatos hírek a magyar médiában – derül ki a Magyar Lapkiadók Egyesülete által a Médiatanács számára készített a „Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtatott és online sajtóban” című kutatásból.
A Médiatanács 2011 júliusától működik együtt hivatalos formában a Magyar Lapkiadók Egyesületével – mondta el dr. Vass Ágnes, a Médiatanács munkatársa. Az együttműködési megállapodás eredményeként kitérhetnek nem hatósági feladatkörökre is, illetve ágazatai kutatásokra . A most elkészült kutatás kifejezetten a 18 év alatti lakosság médiafogyasztási szokásaival, illetve a médiában feltüntetett szerepükkel foglalkozik. Az együttműködés támpontot ad ahhoz, hogy javaslatokat határozzon meg a törvényhozók számára a kiskorúak érdekeit védő szabályozási rendszer továbbfejlesztése érdekében.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
6 éves korig érdekesek
A vizsgálat 52 online és 1187 nyomtatott oldal, lap főként oktatás, nevelés, sport tematikájú cikkeit szemlézte – hiszen ezekben a típusú írásokban fordul elő leginkább a gyerekek szerepe. Ezek a cikkek általában 87–75 százalékban hazai hírekre támaszkodnak, nagyon ritkán szólal meg bennük gyermek, kiskorú. Továbbá ritkáén kerülnek címlapra fiatalokkal kapcsolatos hírek, főleg akkor nem, ha az pozitív kicsengésű. A negatív képi ábrázolás jellemzőbb az online sajtóban, mint nyomtatott társaiknál.
Az online sajtóban a 0-6 évesekkel kapcsolatos hírek jelennek meg a legnagyobb számban – a korosztályt passzív szereplőként tüntetik fel. A cikkekben az életkor előrehaladtával válnak aktív szereplőkké a fiatalok. A kutatás szerint a lányokkal szemben a fiúk túlreprezentáltak, és ugyan negatív szerepben feltűnnek fiatalok a lapokban, online portálok cikkeiben, ritkán használnak sértő kifejezést gyermekekre. A sikeres gyermekszerep megjelenítése a nyomtatott sajtóban jellemzőbb, negatív pedig általában konkrét fiatallal kapcsolatos történetben fedezhető fel. Megfigyelték továbbá: a gyermekeket általában passzív, kiszolgáltatott szerepben mutatják be.
A gyermekek ábrázolásakor általában a fiatalok szokásairól írnak az újságcikkek, ezek gyakran akkor pozitív kicsengésűek, ha versenysikerekről szólnak, amiről pedig nagyobb számban számol be a helyi sajtó. Utóbbiakban több szó esik a gyermeknevelésről, a családi életről, az elmúlt évekhez képest azonban mindennek a negatív oldalával is foglalkoznak.
Fiúk és lányok
A kutatás megállapította: fiúk gyakrabban szerepeltek például bűnesetekkel kapcsolatos cikkekben, míg a versenysikerek esetében inkább lányokról esett szó a lapok, portálok hasábjain.
Kevés a közös pont a fiúk és a lányok médiafogyasztásában, a fiúk inkább a tematikus portálokat, lapokat keresik, a lányok viszont a több témát is felvonultató forrásokat olvassák.
A kutatás szerint a fiatalok legfőbb információforrása a Facebook, a YouTube és a vicces, képpel ellátott idézeteket gyűjtő oldalak. Az olvasásnépszerűsítést saját missziójának is tartja a Magyar Lapkiadók Egyesülete, több más programja mellett március 14-én elindul Te is olvasol, ugye? nevű, kortárs novellaelemzési pályázata a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével közösen.