-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A közmédia átalakításával, függetlenségével, illetve a hazai médiaszabályozással egyaránt foglalkoztak a Köz, szolgálat, média című konferencia előadói vasárnap Budapesten; a Szól a rádió 2.0 című Facebook-csoport rendezvényének több felszólalójának egybehangzó véleménye szerint az elmúlt húsz évben a kormánypártiság jellemezte a közmédiát, ahol a hatalommal szembeni kritikus hangok csak kivételes esetben szólaltak meg.
Minden újságírás közszolgálat – jelentette ki Mong Attila, a Mérték Médiaelemző Műhely tagja, aki kifogásolta, hogy senki nem mondta még el egyértelműen, mit jelent ma Magyarországon a közszolgálati újságírás. Miközben a hiteles újságírás ismérvei számos piacorientált médium, vagy például a Főszerkesztők Fórumának alapelveiből kiolvashatóak, szerinte a közmédia szerepével foglalkozó Közszolgálati Kódexből nem derülnek ki az elvárások.
Véleménye szerint a közmédia az elmúlt húsz évben csak kivételes esetben szólalt meg kormánykritikus hangvételben, általában azonban nem jellemzője a függetlenség. Az előadó a közelmúlt médiaeseményei közül az m1-en bemutatott, Schmitt Pállal készült interjú mellett példaként hozta fel a 2006-os zavargások idejét, amikor szintén nem a közszolgálati médiából lehetett megfelelően tájékozódni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője az értelmes párbeszédet hiányolta a közszolgálati csatornákról, szerinte a kiegyensúlyozott, tárgyilagos tájékoztatás egyértelműen legitimálná a közszolgálati médiarendszert, hiszen ilyen tartalmaknak a kereskedelmi csatornák nem adnak teret.
Kifogásolta, hogy a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma annak ellenére nem lát el érdemi felügyeletet, hogy az egyetlen olyan eleme a közmédia rendszerének, amelyben ellenzéki tagok is helyet kaptak, mindez pedig szerinte ellehetetleníti a vélhető jogsértések érdemi kivizsgálását.
Vince Mátyás, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, az MTI volt elnöke a nemzeti hírügynökség szolgáltatásának részben ingyenessé tétele ellen fogalmazta meg kritikáit. Kijelentette: a hírügynökségi szolgáltatás minőségén rontott, hogy a legtöbb felhasználó szerkesztőség megelégszik az ingyenes hírügynökségi csomaggal, amelyben azonban fontos külföldi hírek nem szerepelnek.
Kifogásolta azt is, hogy az unió alapelvei szerint csak a közszolgálati tevékenység máshonnan meg nem térülő kiadásait fedezhetné az állam, ugyanakkor a kereskedelmi médiumok is tiltott állami támogatást kapnak az ingyenesség által.
György Péter, az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanára szerint a médiáért folytatott csatát a kormány elvesztette, a közszolgálati médiát a nézettségi mutatók alapján nem volt érdemes elfoglalni, mert azok nem érdeklik a nézőket, hallgatókat. A médiakritikus arról is szólt, hogy bár az intézményi átalakítás közjogilag felháborítja, kevés lehetőséget lát a korábbi állapotok visszaállítására.
Hammer Ferenc, az ELTE Média és kommunikációs tanszékének munkatársa a politikai működés legfontosabb mércéjének nevezte a közmédiát, hangsúlyozva, hogy a megfelelő működtetéséhez politikai konszenzus szükséges. Ennek hiányában a hatalom megszállja a közmédiát, és nem érvényesül a legfontosabb kritérium: az intézményi, szerkesztői függetlenség – mondta. A szociológus ehhez viszonyítva kevésbé lényegesnek tartotta a közmédia szervezeti felépítését.
Bajomi-Lázár Péter médiakutató már azt is megkérdőjelezte, hogy szükség van-e egyáltalán közszolgálati médiára, mert – mint mondta – a kereskedelmi csatornák ma már igen széles kínálatot nyújtanak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kereskedelmi alapon működő hírcsatornák nem kínálnak pártatlan hírműsorokat, és a globalizált csatornák kínálatából kimaradhat az országspecifikus tartalom.
Bayer Judit, a Zsigmond Király Főiskola docense szerint a magyar közmédiától a körülmények miatt nem várható el a függetlenség, hiszen mind az irányítás, mind a finanszírozás, mind az ellenőrzés állami kézben van. Az előadó a magyar közszolgálati média strukturális elemeit hasonlította össze az európai uniós ajánlásokkal, valamint civil és szakmai szervezetek javaslataival, megállapítva, hogy a hazai viszonyok nem felelnek meg ezeknek. A médiajogász a kritériumok között említette, hogy az állam ne éljen, vagy élhessen vissza a közmédia finanszírozójának szerepével.