nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nincs szükség a közmédiára?

A közmédia átalakításával, függetlenségével, illetve a hazai médiaszabályozással egyaránt foglalkoztak a Köz, szolgálat, média című konferencia előadói vasárnap Budapesten; a Szól a rádió 2.0 című Facebook-csoport rendezvényének több felszólalójának egybehangzó véleménye szerint az elmúlt húsz évben a kormánypártiság jellemezte a közmédiát, ahol a hatalommal szembeni kritikus hangok csak kivételes esetben szólaltak meg.

MTI | 2012. április 23.
|  

Minden újságírás közszolgálat – jelentette ki Mong Attila, a Mérték Médiaelemző Műhely tagja, aki kifogásolta, hogy senki nem mondta még el egyértelműen, mit jelent ma Magyarországon a közszolgálati újságírás. Miközben a hiteles újságírás ismérvei számos piacorientált médium, vagy például a Főszerkesztők Fórumának alapelveiből kiolvashatóak, szerinte a közmédia szerepével foglalkozó Közszolgálati Kódexből nem derülnek ki az elvárások.

Véleménye szerint a közmédia az elmúlt húsz évben csak kivételes esetben szólalt meg kormánykritikus hangvételben, általában azonban nem jellemzője a függetlenség. Az előadó a közelmúlt médiaeseményei közül az m1-en bemutatott, Schmitt Pállal készült interjú mellett példaként hozta fel a 2006-os zavargások idejét, amikor szintén nem a közszolgálati médiából lehetett megfelelően tájékozódni.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője az értelmes párbeszédet hiányolta a közszolgálati csatornákról, szerinte a kiegyensúlyozott, tárgyilagos tájékoztatás egyértelműen legitimálná a közszolgálati médiarendszert, hiszen ilyen tartalmaknak a kereskedelmi csatornák nem adnak teret.

Kifogásolta, hogy a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma annak ellenére nem lát el érdemi felügyeletet, hogy az egyetlen olyan eleme a közmédia rendszerének, amelyben ellenzéki tagok is helyet kaptak, mindez pedig szerinte ellehetetleníti a vélhető jogsértések érdemi kivizsgálását.

Vince Mátyás, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, az MTI volt elnöke a nemzeti hírügynökség szolgáltatásának részben ingyenessé tétele ellen fogalmazta meg kritikáit. Kijelentette: a hírügynökségi szolgáltatás minőségén rontott, hogy a legtöbb felhasználó szerkesztőség megelégszik az ingyenes hírügynökségi csomaggal, amelyben azonban fontos külföldi hírek nem szerepelnek.

Kifogásolta azt is, hogy az unió alapelvei szerint csak a közszolgálati tevékenység máshonnan meg nem térülő kiadásait fedezhetné az állam, ugyanakkor a kereskedelmi médiumok is tiltott állami támogatást kapnak az ingyenesség által.

György Péter, az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanára szerint a médiáért folytatott csatát a kormány elvesztette, a közszolgálati médiát a nézettségi mutatók alapján nem volt érdemes elfoglalni, mert azok nem érdeklik a nézőket, hallgatókat. A médiakritikus arról is szólt, hogy bár az intézményi átalakítás közjogilag felháborítja, kevés lehetőséget lát a korábbi állapotok visszaállítására.

Hammer Ferenc, az ELTE Média és kommunikációs tanszékének munkatársa a politikai működés legfontosabb mércéjének nevezte a közmédiát, hangsúlyozva, hogy a megfelelő működtetéséhez politikai konszenzus szükséges. Ennek hiányában a hatalom megszállja a közmédiát, és nem érvényesül a legfontosabb kritérium: az intézményi, szerkesztői függetlenség – mondta. A szociológus ehhez viszonyítva kevésbé lényegesnek tartotta a közmédia szervezeti felépítését.

Bajomi-Lázár Péter médiakutató már azt is megkérdőjelezte, hogy szükség van-e egyáltalán közszolgálati médiára, mert – mint mondta – a kereskedelmi csatornák ma már igen széles kínálatot nyújtanak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kereskedelmi alapon működő hírcsatornák nem kínálnak pártatlan hírműsorokat, és a globalizált csatornák kínálatából kimaradhat az országspecifikus tartalom.

Bayer Judit, a Zsigmond Király Főiskola docense szerint a magyar közmédiától a körülmények miatt nem várható el a függetlenség, hiszen mind az irányítás, mind a finanszírozás, mind az ellenőrzés állami kézben van. Az előadó a magyar közszolgálati média strukturális elemeit hasonlította össze az európai uniós ajánlásokkal, valamint civil és szakmai szervezetek javaslataival, megállapítva, hogy a hazai viszonyok nem felelnek meg ezeknek. A médiajogász a kritériumok között említette, hogy az állam ne éljen, vagy élhessen vissza a közmédia finanszírozójának szerepével.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X