Forrás: Wikimedia commons

Legutóbb egy olvasónk kérdésére válaszolva a cserbenhagy eredetéről írtunk, és A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát idéztük:

На а nyersbőr sokáig marad a cserlében, akkor vagy teljesen tönkremegy, vagy pedig erősen csökken a hasznavehetősége.

Karuso álnevű kommentelőnk joggal tette fel a kérdést:

Vajon hogyan keletkezett a tönkremegy? :-)

Nos, ismét csak egyet tehetünk: utánajárunk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában.

A tönkre elem először a tesz (18. sz.), majd a ver (1813), a jut (1822) és a megy igék mellett bukkan fel. A szótár szerint a szólás eredete bizonytalan.

Az egyik lehetőség a magyarázatára, hogy a hajózás nyelvéből származik: ha a hajó ráfutott egy uszadékfára, megsérülhetett és elsüllyedhetett. E magyarázat gyengéje, hogy hajózási kontextusban csak igen kései, 1897-es adat van a szerkezet használatára. Igaz, a hasonló „tőkére mentünk” már 1872-ben előfordul.

A másik lehetőség szerint a szólás alapja az a szokás, hogy a kidobásra ítélt butorokat és egyéb, fából készült eszközöket eltüzelték. Ehhez fel kellett őket darabolni, azaz a favágáshoz használt tőkére, tönkre került.

A szótár nem foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy később a tönkre elem egyre több igéhez kapcsolódhatott. Ma már mondunk olyanokat, hogy valaki tönkreolvasta a könyvet, tönkrehallgatja a kazettáját, tönkreitta a máját stb. Ha azonban ráguglizunk a tönkre szóra, azt találjuk, hogy szinte minden esetben a megy, a tesz, esetleg a vág igéhez kapcsolódik, más igékkel csak nagyon ritkán fordul elő.