-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Pélmonostoron az anyakönyvi hivatal kilenc alkalmazottja között egy magyar sincs, ami nehézséget okoz a magyar nevek anyakönyveztetésében is.
Juhász Sándor horvátországi magyar parlamenti képviselő azt javasolta, hogy a nemzetiségi nyelvhasználat alsó küszöbét a jelenlegi egyharmad helyett egyötödre, vagyis 20 százalékra kell csökkenteni, amivel heves reakciókat váltott ki ellenzéki horvát politikusokból. Juhász Sándor javaslatát a horvát parlament csütörtöki ülésén terjesztette elő, ahol a kisebbségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló törvény módosításáról folytattak vitát a képviselők.
A magyar kisebbség zágrábi parlamenti képviselője az MTI-nek pénteken nyilatkozva emlékeztetett: Romániában 20 százalék, Magyarországon 10 százalék ez a határ. A horvátországi kisebbségek azonban ott, ahol arányuk nem haladja meg a 33 százalékot, nem használhatják hivatalosan anyanyelvüket, és nem tehetnek ki kétnyelvű táblákat az intézményekre.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Juhász elmondta, hogy a parlament a szociáldemokrata kormány által a helyi és regionális önkormányzatokról, valamint a kisebbségi nyelvhasználatról elfogadott két törvénymódosítási javaslatot vitatott meg. Utóbbi jogi következményeket irányoz elő azokkal az önkormányzatokkal szemben, amelyek figyelmen kívül hagyják a kisebbségi törvényt. A magyar képviselő saját indítványt nyújtott be a kisebbségi nyelvhasználati küszöb leszállításáról. Döntés egyelőre egyik javaslat esetében sem született.
„A 33 százalék nagyon sok. Baranyában vannak olyan járások, ahol a lakosság mindössze 29,3 százaléka magyar. Ezekhez a közigazgatási egységekhez többségükben magyarlakta települések is tartoznak, a hatályos törvények szerint pedig nekik nincs joguk saját anyanyelvük hivatalos használatához ” – mondta, majd hozzátette: Pélmonostoron például az anyakönyvi hivatal kilenc alkalmazottja között egy magyar sincs, ami nehézséget okoz a magyar nevek anyakönyveztetésében is.
Az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Horvát Demokratikus Szövetség Szlavóniáért és Baranyáért (HDSSB) képviselői erősen bírálták a magyar törvényjavaslatot és Juhász nyilatkozatát is. Boro Grubičić, a HDSSB képviselője például azt válaszolta a magyar képviselőnek, hogy próbáljon meg az osztrák parlamentnek javaslatot tenni arról, hogy Bécsben az állami és városi hivatalok épületeire kétnyelvű, osztrák-cirill táblákat helyezzenek ki, hisz ott is él 200 ezer szerb.
Milorad Pupovac szerb kisebbségi képviselő felszólalásában kiemelte, hogy cirill írásmód ősidők óta létezik, és nem csak a szerbek használják. „Ha Horvátországot nem zavarja a horogkereszt vagy az usztasákat jelző U betű a falakon, de zavarja a cirill írásmód és kisebbségekről szóló törvény, akkor mi harcolni fogunk az ilyen Horvátország ellen” – fogalmazott a képviselő.
A kormányt az alkotmánybíróság kötelezte, hogy változtassa meg a kisebbségi törvényt, miután a taláros testület megsemmisítette azt a népszavazási kezdeményezést, amely arra irányult, hogy a kelet-horvátországi Vukováron ne lehessenek kihelyezhetőek a cirill és latin betűs kétnyelvű feliratok. A civil kezdeményezők azt kérték, hogy a kisebbségek csak azokban a közigazgatási egységekben használhassák saját anyanyelvüket a horváttal egyenjogúként, ahol arányuk meghaladja az 50 százalékot. Az alkotmánybíróság – amellett, hogy elvetette a népszavazás kiírásának lehetőségét – egyéves határidőt adott a vukovári városvezetésnek arra, hogy megoldja a kétnyelvű táblák kérdését. A kormányt pedig arra kötelezte, hogy egy éven belül kezdje meg a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló törvény módosítását.
A kisebbségi törvény módosításához azonban kétharmados többség kell. Az ellenzéki politikusok reakciójából ítélve nem biztos, hogy a kormánynak sikerül ehhez partnereket találnia.