-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Korábban a 19. század magyar irodalmából csak nagyon kevés költő verse jelent meg horvát átköltésben – a drámák közül pedig egy sem.
A Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszékének hallgatói lefordították Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét horvát nyelvre, és elkészült A 19. század magyar irodalma című szöveggyűjtemény is. Az egyetem gondozásában megjelent két kötetet kedden mutatták be a Zágrábi Magyar Kulturális Intézetben.
2011-ben jelent meg Az ember tragédiájának horvát fordítása. Ezt követte 2013 elején a horvát nyelvre fordított Bánk bán. Ez utóbbi még a nyomdában volt, amikor hozzáfogtak a Csongor és Tünde fordításához – mondta el Ćurković-Major Franciska, a Zágrábi Tudományegyetem hungarológiai tanszékének docense az MTI-nek.
„A három dráma fordítása közben nem tartottuk be keletkezésük időbeli rendjét, amit szerencsés körülménynek mondhatok, mert nyelvileg épp a Csongor és Tünde átültetése állította elénk a legnehezebben megoldható fordítási problémákat, amit remélhetőleg sikeresen megoldottunk” – fűzte hozzá megjegyezve, hogy ezzel a 19. század drámairodalmának e kiemelkedő művei, amelyek eddig nem jelentek meg horvát nyelven, hozzáférhetővé váltak a horvát olvasóközönség számára.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A drámák lefordítása után a docens elérkezettnek látta az időt arra, hogy egy a 19. század magyar irodalmából válogatott szöveggyűjtemény is megjelenjen horvát nyelven. „Egyetemi oktatóként csaknem húsz évig tartottam szemináriumot a 19. század irodalmából, és mivel ebből az időszakból csak nagyon kevés költő verse jelent meg horvát átköltésben – a drámák közül a mi fordításaink elkészülte előtt egy sem –, és a magyar próza kanonikus műveinek horvát fordításai is hiányoztak, úgy gondoltam, szükség lenne egy hiánypótló horvát nyelvű szöveggyűjteményre” – magyarázta.
Miután elvégezte a szövegek válogatását, négy hallgatóval 2013 novemberében elkezdte a fordítást, amely tíz hónapig tartott. „A hallgatók a vezetésemmel és irányításom mellett dolgoztak, minden mondat fordításának nagy figyelmet szenteltünk, igyekeztünk alapos munkát végezni, pontos és szép fordítást létrehozni. A nyomdai munkák is sok nehézséggel jártak, mert minden egyes vers szövege párhuzamosan olvasható a horvát fordításban és magyar nyelven is” – idézte fel a munkálatokat a docens.
A 19. század magyar irodalma című szöveggyűjtemény egy 19. század előtti szöveggel, Bessenyei György Jámbor szándékából vett részletekkel kezdődik, a könyvben szereplő utolsó írók élete és életműve pedig átnyúlik a huszadik századba. Tizennyolc költő és író verseit és elbeszéléseit tartalmazza, de szerepelnek benne részletek Jókai Mór és Mikszáth Kálmán regényeiből is.

(Forrás: forditohaz.hu)
Ćurković-Major Franciska kiemelte, hogy a Csongor és Tünde, valamint a szöveggyűjtemény is az első két drámához hasonlóan tanszéki kiadvány, nagyrészt saját erőből hozták létre. A három dráma és a szöveggyűjtemény fordításának egy része a Magyar Fordítóház Alapítvány balatonfüredi Fordítóházában született, a két utolsó kiadvány megjelenését pedig Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsa támogatta.