-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Korábban a 19. század magyar irodalmából csak nagyon kevés költő verse jelent meg horvát átköltésben – a drámák közül pedig egy sem.
A Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszékének hallgatói lefordították Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét horvát nyelvre, és elkészült A 19. század magyar irodalma című szöveggyűjtemény is. Az egyetem gondozásában megjelent két kötetet kedden mutatták be a Zágrábi Magyar Kulturális Intézetben.
2011-ben jelent meg Az ember tragédiájának horvát fordítása. Ezt követte 2013 elején a horvát nyelvre fordított Bánk bán. Ez utóbbi még a nyomdában volt, amikor hozzáfogtak a Csongor és Tünde fordításához – mondta el Ćurković-Major Franciska, a Zágrábi Tudományegyetem hungarológiai tanszékének docense az MTI-nek.
„A három dráma fordítása közben nem tartottuk be keletkezésük időbeli rendjét, amit szerencsés körülménynek mondhatok, mert nyelvileg épp a Csongor és Tünde átültetése állította elénk a legnehezebben megoldható fordítási problémákat, amit remélhetőleg sikeresen megoldottunk” – fűzte hozzá megjegyezve, hogy ezzel a 19. század drámairodalmának e kiemelkedő művei, amelyek eddig nem jelentek meg horvát nyelven, hozzáférhetővé váltak a horvát olvasóközönség számára.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A drámák lefordítása után a docens elérkezettnek látta az időt arra, hogy egy a 19. század magyar irodalmából válogatott szöveggyűjtemény is megjelenjen horvát nyelven. „Egyetemi oktatóként csaknem húsz évig tartottam szemináriumot a 19. század irodalmából, és mivel ebből az időszakból csak nagyon kevés költő verse jelent meg horvát átköltésben – a drámák közül a mi fordításaink elkészülte előtt egy sem –, és a magyar próza kanonikus műveinek horvát fordításai is hiányoztak, úgy gondoltam, szükség lenne egy hiánypótló horvát nyelvű szöveggyűjteményre” – magyarázta.
Miután elvégezte a szövegek válogatását, négy hallgatóval 2013 novemberében elkezdte a fordítást, amely tíz hónapig tartott. „A hallgatók a vezetésemmel és irányításom mellett dolgoztak, minden mondat fordításának nagy figyelmet szenteltünk, igyekeztünk alapos munkát végezni, pontos és szép fordítást létrehozni. A nyomdai munkák is sok nehézséggel jártak, mert minden egyes vers szövege párhuzamosan olvasható a horvát fordításban és magyar nyelven is” – idézte fel a munkálatokat a docens.
A 19. század magyar irodalma című szöveggyűjtemény egy 19. század előtti szöveggel, Bessenyei György Jámbor szándékából vett részletekkel kezdődik, a könyvben szereplő utolsó írók élete és életműve pedig átnyúlik a huszadik századba. Tizennyolc költő és író verseit és elbeszéléseit tartalmazza, de szerepelnek benne részletek Jókai Mór és Mikszáth Kálmán regényeiből is.
![Horvát műfordító szeminárium Ćurković-Major Franciska vezetésével a Fordítóházban](/media/horvat-mufordito-szeminarium-curkovic-major-franciska-vezetesevel-a-forditohazban.jpg)
(Forrás: forditohaz.hu)
Ćurković-Major Franciska kiemelte, hogy a Csongor és Tünde, valamint a szöveggyűjtemény is az első két drámához hasonlóan tanszéki kiadvány, nagyrészt saját erőből hozták létre. A három dráma és a szöveggyűjtemény fordításának egy része a Magyar Fordítóház Alapítvány balatonfüredi Fordítóházában született, a két utolsó kiadvány megjelenését pedig Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsa támogatta.