nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A halandzsa: örömforrás

A halandzsa nagyon szórakoztató. Az értelmetlenségek kimondása valamiért már kora gyermekkorunktól örömmel tölt el bennünket. Az óvodában elsajátított „Éni-péni Jupi néni, effer-geffer Gumi néni” felszabadult soraitól Tandori filozófikus-szomorkás „Lösz vögösz”-éig nem is olyan hosszú az út. Cikkünk a gyermekkor értelmetlen mondókái után most a halandzsa irodalmi nyomait vizsgálja. Mi az a halandzsa?

Somfai Barbara | 2010. október 20.
|  

„A halandzsa feltalálója egy Lachs Lajos nevű képkereskedő volt. Az egész akkor kezdődött, amikor a derék képkereskedő egy kis táncosnőnek kezdett udvarolni. Az illető hölgy igencsak butácska volt, szörnyű dolgokat tudott kérdezni. Például ilyeneket: mit kell a kávéskanállal csinálni? Lachs úr egy idő után megunta a naiv kérdéseket, amelyeket értelmetlen szavakkal igyekezett komolyan megmagyarázni. A kis táncosnő mondta ki először: „Ugyan Lajos, ne halandzsázzon.” ĺgy született meg a halandzsa szó.” Na, jó ez nem igaz, ezt csak kitalálta Karinthy, de a szándékoltan idétlen magyarázattal mégis a fogalom lényegi elemére mutat rá. Igazából a halandzsák „halandok tárolására szolgáló eszköz”, de persze ez sem igaz, mert ezt csak Piccolo Pinocchio volt piréz miniszterelnök, hivatásos, felelős pénztárca nélküli, nemhivatalban lévő, igazság-, haland-, és kisebbségi ombudsman-ügyi megbízott menedzserreferens állítja megbízhatatlan internetes források szerint. Eddig hamisnak bizonyult az Juhani Nagy Lajos állítása is, mely szerint Noé ezen a ’nyelven’ beszélt az óriáscettel.

Mi köze a halandzsának a pénzérmékhez? Olvasson tovább, és megtudja!
Mi köze a halandzsának a pénzérmékhez? Olvasson tovább, és megtudja!
(Forrás: Wikimedia commons)

Komolyra fordítva a szót: az értelmező szótár szerint a halandzsa értelmes beszédnek ható értelmetlen fecsegés, mesterséges, értelmetlen szóalkotás. Halandzsának mondják még a mellébeszélést, a nagyképű, üres fecsegést. Nem véletlenül jelöli ezt a két jelenséget ugyanaz a szó, a halandzsa létrejötte, sőt művészi szintű felhasználásának egyik forrása is, hogy gyakran az eredetileg értelmes szavakat is használhatják értelmetlenül, vagy szándékosan megtévesztően. Az értelmétől megfosztott, felesleges szó pedig már szinte halandzsa.

Halandzsa-versek

Hugo Ball pusztán zenei hatásra törekvő hangverse

Gadji beri bimba

gadji beri bimba glandridi laula lonni cadori

gadjama gramma berida bimbala glandri galassassa laulitalomini

gadji beri bin blassa glassala laula lonni cadorsu sassala bim

gadjama tuffm i zimzalla binban gligla wowolimai bin beri ban

o katalominai rhinozerossola hopsamen laulitalomini hoooo

gadjama rhinozerossola hopsamen

bluku terullala blaulala looo.

Értelmetlen szavak és mondatok alkotásának vágya igen régi, már a középkorból ismerünk olyan szerzőt, aki létrehozott halandzsa-verset. Az ilyet a képzőművészettől kölcsönvett terminussal költeményfrottázsnak nevezzük. Frottázsnak eredetileg azt a technikát nevezik, mikor a papír alá helyezett tárgyat ceruzával átszínezik, és a papíron megjelenik a tárgy lenyomata. Gyerekek gyakran játsszák ezt pénzérmével. Ezt a technikát előszeretettel alkalmazták a szürrealista festők (pl. Max Ernst) is. A tárgyak – bútorok, növények, levelek, faféleségek – a vásznon elvesztették eredeti jellegüket, csak a lenyomatuk maradt, ami egy másik rejtelmes, sokarcú világot teremtett. E frottázsatechnika lényege tulajdonképpen a megszokott összjellegek és jelentések mellőzése: s a jellegmeghatározó, jelentéshordozó alapanyag új, ismeretlen vonásainak az életre hívása. Ezzel a technikával tud élni a nyelv művésze is, mikor a jelentéshordozó nyelvi alapanyagban, szövegelemekben, szótagokban rejtőző új alakzatokat hívja elő. Az első szerző, akiről a szakirodalom említést tesz, Sire de Beaumanoir, még az 1200-as évek végén alkotta első frottázsverseit, az ő alkotásaitól napjainkig számtalan változata ismeretes a halandzsaverseknek.

„Ördög vigye a fenébe az eszemet!”

Ennek leghíresebb változatát, az ún. kalapverseket a dadaisták hozták létre. „Vegyetek újságot. Vegyetek ollót. Válasszatok ki az újságban egy olyan hosszú cikket, amilyen hosszúnak a költeményt szánjátok. Vágjátok ki a cikket. Gondosan vágjátok ki belőle a cikk szavait és az összest tegyétek bele egy zacskóba. Gyengéden rázzátok össze. Egymás után húzzátok ki a szavakat és olyan sorrendbe rakjátok le, amilyenben előjöttek. Lelkiismeretesen másoljátok le őket. A költemény rátok fog hasonlítani. Íme végletesen eredeti és elbűvölő érzékenységű íróvá váltok…” mondja a fenti mondatot is jegyző Tristan Tzara, a mozgalom egyik indítója. Az irányzat képviselői az első világháború tapasztalatai kapcsán úgy gondolták, a ráció, a rend nem állítható vissza. Ha a művészetük tükrözni akarta a társadalom őrületét, akkor olyan formanyelvet kellett keresniük, ami kicsúfol minden korlátot és szabályt. A halandzsa nyelve tökéletesen megfelelt a dadaistáknak irracionális, botránykeltő irodalmi műveik létrehozásához, az ehhez kellő spontaneitást és infantilizmust amúgy is legfőbb erényeikként tartották számon.

Tzara Tihanyi Lajos festményén
Tzara Tihanyi Lajos festményén
(Forrás: Wikimedia commons)

A csérvágó küsz és a farkas kétéltetű

Christian Morgenstern: A természetnek ajánlott új képződmények

A rigólya

A kendermagos teve

A leveli oroszlán

A lányahordó

Az ölcet

A dolmányos borjú

A fülszarvú

A bölömtehén

A szoknyás gém

A farkas kétéltetű

Az orramile

A héttyú

Az emlősbéka

A csérvágó küsz

A mosogatómedve

A deneféreg

A méhészsün

A rinocerkóf

A margarépa

Az emberkenyérfa

Timár György átköltése

A számos halandzsaköltő közül kiemelkedik még Christian Morgenstern, az abszurd költészet koronázatlan királya, akit Akasztófa énekei halhatatlanná tettek. Költeményei, melyek első látásra csak kidolgozott nyelvi ötletek, de ezek a „bukfencek a lehetetlenbe” legtöbbször a világ fonákságait teszik nevetségessé kőkemény humorukkal. Nagyon német nyelvi jellegzetességekkel operál verseiben, ezért fordítása virtuozitás és tökéletes nyelvismeret mellett nagy bátorságot is igénylő, majdnem lehetetlen feladat. Nálunk olyan nagy költők próbálkoztak vele, mint Karinthy Frigyes, Orbán Ottó és Tandori Dezső.

„Kérlek alássan, légy szíves kiszera méra bégestért öt koronával.”

És ezzel át is kell térnünk a magyarokra. Már többször idéztük a halandzsa magyarországi megteremtőjeként is számon tartott Karinthy Frigyest. Ő az, akinek egyesek a szó keletkezését is tulajdonítják. Több írásának (Viccelnek velem, A diadalmas halandzsa, Halandzsa) is központi eleme a halandzsa, és a megértésükkel küszködő áldozatok. A becsapott szereplői a halandzsa nem értéséért magukat teszik felelőssé, és az őrülettől való félelmükben kiszolgáltatottakká válnak. A halandzsa nála a megtévesztés, összezavarás eszköze. De a legtisztább magas költészeté is, mely alkalmassá teszi a nyelvet a kimondhatatlan kimondására (Mint vélgaban)

A pő, ha engemély, kimár –

De mindegegy, ha vildagár...

...mert engemély mindet bagul,

Mint vélgaban a bégahur!...

Feltétlenül meg kell még említenünk a hazai palettáról a nyelvzseni Weöres Sándor Rongyszőnyeg című kötetét. A címválasztás is mutatja, hogy rokonságban áll a frottázzsal, a színes versfoszlányokból összeálló kötetben varázslásokat, ráolvasókat, ütempróbákat, töredékeket olvashatunk. Eszmei hátterében a – buddhizmusból ismerős – világmindenséggel való egybeolvadás és a személyiség teljes feloldódása áll. Legjellegzetesebb halandzsája az egy cím alá foglalt két verse (Barbár dal), ahol is az egyik magyarul, a másik egy ismeretlen (afrikai?) nyelven íródott, ami egy a halandzsával kapcsolatos, másik érdekes kérdéshez, a fordíthatóságához vezet.

Dzsá gulbe rár kicsere

áj ni musztasz emo

áj ni manküt vantasz emo

adde ni maruva bato! jaman!

Ole dzsuro nanni he

ole csilambo ábábi he

ole buglo iningi

lünlel dáji he! jaman!

Vá pudd shukomo ikede

vá jimla gulmo buglavi ele

vá leli gulmo ni dede

vá odda dzsárumo he! jaman!

Szél völgye farkas fészke

mért nem õriztél engem

mért nem segítettél engem

most nem nyomna kõ! ajaj!

Könnyemmel mosdattalak

hajammal törölgettelek

véremmel itattalak

mindig szerettelek! ajaj!

Földed tüskét teremjen

tehened véres tejet adjon

asszonyod fiat ne adjon

édesapád eltemessen!

Végül még egy szerző a magyarok népes táborából: Tandori Dezső a korábban már említett frottázsvers egyik legjelesebb hazai képviselője. Ő is a világ- és személyiségvesztésen át érkezik el a jelentésmaradványok, szómaradványok, írásmaradványok világába, és próbál ezek színes és érdekes sűrűjében minél mélyebben elmerülni: csöndes örömmel eljátszadozni, elbíbelődni velük. Íme, Hogy ki ne jöjjünk a gyakorlatból című keserédes frottázsverse az emberi sorsról és az örök emberi reménykedésről.

Lesz vigasz.

Lesz vigasz.

Lösz vögösz.

Lasz vagasz.

Lisz vigisz.

Lusz vugusz.

Tandori Dezső: Halottas urna két füle e. e. cummings magángyűjteményéből

)

(

Sőt, ezen is túllép és eljut az ún. null-nyelvűségig sakk-verseivel: A gyalog lépésének jelölhetetlensége osztatlan mezőn, A betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz, Halottas urna két füle e. e. cummings magángyűjteményéből (lásd keretes). A null-szöveg kategóriája azonban már egy újabb cikk témája lehetne.

Ismert halandzsaszöveg a Lorem ipsum: a tipikus latin betűkapcsolatokat tartalmazó szöveget tipográfusok használják a betűtípus által nyújtott esztétikai benyomás tesztelésére
Ismert halandzsaszöveg a Lorem ipsum: a tipikus latin betűkapcsolatokat tartalmazó szöveget tipográfusok használják a betűtípus által nyújtott esztétikai benyomás tesztelésére
(Forrás: Wikimedia commons)
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 birbiri 2010. december 11. 13:09

www.youtube.com/watch?v=Af3yI9Ig-kk

ez is egy, itt a helye.

1 FENTE LEVENTE 2010. november 17. 16:27

Sárgarépa,tép a leveléből,tetejéből Kriszta.

Tinta int a füzetlapra,üzen napra:tolla tiszta.

Karcsi-Marcsi táncolnának,vadulnának zenére,

Mulatságos nagy-nagyságos szemüveget szemére!

Szikrázik a fizika,

hiszi azt a Zsuzsika.

Matematika a patika

Katika az Atika.

Ripka Jutka titka ritka kalitka,

Sapka lapka alapka a kalapka.

Információ
X