nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
kuna = nyest
Honnan vannak a pénznevek?

Olvasónkat a pénznevek eredete izgatja, mi pedig kissé tanácstalanok vagyunk, hiszen kérdéséhez azonnal linkeli is a választ. Abban persze egyetértünk, hogy a szótörténet érdekes dolog, és a pénz se rossz.

nyest.hu | 2012. február 2.
|  

Róbert nevű olvasónk furcsa kérdéssel fordult hozzánk:

Épp nézegettem ezt az oldalt ahol sok szónak megvan az eredete. A forintról jutott eszembe, hogy a többi pénznévnek is biztosan van valami előzménye, hogy miért úgy hívják. A font, vagy líra a súlyra vonatkozik, a nyest (horvátul: kuna) a középkorban használatos nyestbőr után kapta a nevét, de például az oroszlán (román: leu, bolgár: lev) vagy a svéd, dán, norvég, izlandi korona miért a korona szót használja pénznemének? Persze a többi valuta elnevezése is érdekes lehet, mint a quetzal madárról elnevezett guatemalai pénznem.

Nem egészen értjük, pontosan mire is vonatkozik a kérdés, hiszen az idézett helyen megtalálhatjuk a választ:

A pénzek elnevezésének rendszerint két forrása van. Az egyik a súly, a másik a rajtuk levő ábrázolat.

Ebből könnyű kitalálni, hogy az ’oroszlán’ vagy a ’korona’ elnevezésű pénzek is onnan kapták a nevüket, hogy a rájuk vert címeren oroszlán vagy korona volt látható. Természetesen nem biztos, hogy az ábra ma is látható az ilyen elnevezésű pénznemek érméin vagy bankjegyein. A horvát elnevezés, bár valóban a középkorban fizetőeszközként használt nyestbőrökre utal, azzal is összefügghet, hogy Szlavónia címerén nyest van. Hasonló elnevezést találhatunk az udmurtban is: a ’kopejka’ jelentésben használatos konyi ’mókus’-t is jelent, ’pénz’ jelentésben pedig az egyik elterjedt szó a konydon, mely a konyi dun (szó szerint ’mókusár’)  kifejezésnek felel meg.

A történelmi Szlavónia címere
A történelmi Szlavónia címere
(Forrás: Wikimedia Commons / Madboy74)

Sajátos története van a frank elnevezésének. Mint A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából (TESZ) megtudhatjuk, Jó János (1350 – 64) francia király verette a pénzére a Francorum Rex ’a frankok királya’ feliratot, és ezért kezdték a pénzt is franknak nevezni.

Nem csupán a pénzen található ábra adhatta a pénz nevét, hanem az alakja is. A pénz verésekor kissé elhajolhatott, serpenyőszerű formájúvá válhatott, innen erednek az olyan elnevezések, mint a Pfenning és a penny (vö. német Pfanne, angol pan ’serpenyő’).  Ez került be a szláv nyelvekbe ’pénz’ jelentésben, és innen származik a magyar pénz is.

A súlymértékből keletkezett nevekre pedig jó példa a font, a márka, a líra (mely a latin libra ’mérleg’ szóra vezethető vissza), vagy az ukrán hrivnya. (Igen valószínűnek tűnik, hogy ide tartozik a lett lat is.)

Hrivnyák
Hrivnyák
(Forrás: Wikimedia Commons / APEC / CC BY-SA 3.0)

Az említetteken kívül ismerünk olyan pénzneveket is, amelyeknek más eredetük van. Az orosz rubel és az ukrán karbovanec neve eredetileg ’faragás, vésés’ jelentésű, és annak a szokásnak az emlékét őrzi, hogy az adósságot eredetileg botokra vésték fel, hasonlóan a magyar számadó juhászok szokásaihoz.

Sajátos a drachma elnevezése is: ez a δράσσομαι [drasszomai] ’megragad’ igéből keletkezett, eredeti jelentése kb. ’maroknyi, markolásnyi’ lehetett. Ez arra utalt, hogy egy drachma hat obolust ért: az obolus (ὀβολός [obolosz]) pedig eredetileg ’fémpálca’ jelentéssel bírt.

Szintén sajátos története van a dollárnak. Eredetileg a németben egy Joachimstahler ’joachimsthali, Joachim-völgyi’ nevű pénz neve rövidült Thalerre, ez terjedt el szerte a világban. A szócsaládba tartozik a dollár mellett a magyar tallér és az 1991 és 2006 között Szlovéniában használt tolar is.

Természetesen a különböző pénznemek neveinek eredetét hosszan lehetne vizsgálni, és bizonyára érdekesek is lennének – mint ahogyan általában bármilyen szó eredete érdekes tud lenni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Roland2 2013. július 28. 13:37

Az aztékok kakaóbabot vagy gyapotszövetet ( quachtli ) használtak fizetőeszközként ( élelmiszert, különféle cikkeket,szerszámokat, ékszereket, bizonyos esetekben a munkaerőt és a munkabért is ezekben fizették ki, földet viszont nem lehetett értük kapni ) , egy korai gyarmati időből származó árulistából fogalmat alkothatunk az árakról :

" - Egy jó pulykatyúk 100 egész kakaóbabot vagy 120 összeszáradt kakaóbabot ér..

- Egy mezei vagy egy üregi nyúl 100-100 kakaóbabot ér

- Egy kis nyúl 30-at

- Egy pulykatojás 3 kakaóbabot ér

- Egy frissen szedett avokádó 3 kakaóbabot ér

- Egy nagy paradicsom értéke 1 kakaóbab..

- Egy hosszú, vékony paprika, 5 ér egy kakaóbabot

- Egy frissen szedett tüskés körtekaktusz egy kakaóbabot ér, két teljesen érett kaktuszgyümölcsöt egy kakaóbabért lehet venni..

- A felvágott tüzelőfa ( egy nyaláb vagy egy tönk ) egy kakaóbabot ér..

- Egy tamale egy kakaóbabért kapható..

- A kukoricalevélbe csomagolt hal ára 3 kakaóbab

A kakaó fizetőeszközként való használata annyira elterjedt és gazdaságilag annyira fontos volt, hogy a hamisítások és csalások komoly gondot okoztak. Lelkiismeretlen árusok lehúzták a kakaószem külső héját, és megtöltötték sárral vagy porral. Az átalakított babokat aztán egy csomó valódival keverték össze, hogy a gyanútlan vásárlóknak továbbadják. Ez általános gyakorlat volt, erre utal a nahuatl nyelvű keresztény gyónási kézikönyv, melyet Alonso de Molina barát jegyzett le 1569-ben. A pap megkérdezte a kereskedőktől:

És amikor kakaóbabot árultál előfordult, hogy a rosszakat összekeverted a jóval, hogy együtt add el őket, és ezzel becsapd az embereket ?...És lehet, hogy a kicsi, összeaszott szemeket megpirítod, hogy nagyobbaknak és teltebbnek tűnjenek ?

A hamisítókat külön törvény bűntette. "

( Michael E. Smith - Aztékok Szukits Könyvkiadó 121-122. old. )

( A közhiedelemmel ellentétben a kakaó, mint ital fogyasztása nem volt általánosan elterjedt az aztékok körében,mivel drága volt hozzájutni, csak az elit osztály tagjai fogyasztották, a többség csak fizetőeszközként használta .)

11 Nước mắm ngon quá! 2012. február 2. 13:55

@Roland2:

A jen jelentése: "kerek" (mint kerek alakú, kerekded, stb.), kínai eredetű, a 圓 (yuán) jellel írták korábban mind Kínában, mind Japánban, a koreai 'won' is ebből a jelből ered. Később Japánban és Kínában más-más jelekkel egyszerűsítették az írásmódját, Japánban ma írásban 円 jelet, Kínában a 元-t használják (amelyeket ugyanúgy ejtenek, ahogy a korábbi jelet is), de kínai területeken a mai napig szerepel az eredeti írásjel a bankjegyeken.

10 Fejes László (nyest.hu) 2012. február 2. 13:30

@Noori Sato: És kb. hogy képzelnéd el a kapcsolatot?

9 doncsecz 2012. február 2. 12:44

Sőt ha már a nyestbőr adó szóba került, hozzuk azt is szóba, hogy a Belga Kongóban levágott kézfejek voltak a fizető eszközök, de a gyarmati uralom szörnyű emlékei miatt Kongóban ugyebár nem ehhez kapcsolódó a pénznem neve, hanem ha jól tudom frankot használnak.

8 elhe taifin 2012. február 2. 12:22
7 doncsecz 2012. február 2. 11:39

A tolar mint a tallér megfelelője hasonlóan egy hajdani sajátos pénznem lehetett még az akkor osztrák örökös tartománynak számító Krajnában. Nagyon sok különféle pénzemet használtak évszázadokkal korábban, ezért volt igen nagy szerepe a pénzváltóknak. Tudomásom szerint Magyarországon nem, de elsősorban külföldi országokban a tehetős városok, tartományok külön pénzt verettek, de ezek nem tiszta aranyból készültek, más nem nemesfémet is vegyítettek beléjük, ez határozta meg az értéküket. Idővel a pénzügyi rendszer változásával már egységes nemzeti valutára volt szükség, de azért valamelyst kezdenek visszatérni a régi korok, hiszen regionális fizetőeszközöket újonnan vezetnek be, mint a soproni kék frankot.

6 Roland2 2012. február 2. 11:39

A japán yen neve honnan jön,mit jelent ?

5 siposdr 2012. február 2. 09:59

A "kuna" valóban nyestet, ill. annak prémjét jelenti, de ugyanakkor érdekes pénzügyi összefüggésben áll a grivnával:

WORD: куна́

GENERAL: I., куни́ца -- зверек "Мustela", др.-русск. куна "денежная единица, равная 1/22 гривны, первонач. означало куний мех, стоящий 1 диргем"

Azaz 1 kuna = 1/22 grivna

4 siposdr 2012. február 2. 09:53

Ami a rubelt illeti, nos Vasmer egy kissé eltérő álláspontot fejteget:

WORD: рубль

GENERAL: др.-русск. рубль "обрубок, затычка"; "название денежной единицы", с 1316 г., вместо гривны (см.), которая в Новгороде весила в слитке 196 гр.; с середины ХV в. принят в московской денежной системе; см. Бауэр у Шрёттера 575 и сл.; Федоров, Кратк. Сообщ. 16, 114 и сл.; Срезн. III, 182; Шахматов, Дв. грам., в ряде мест. От руби́ть, т. е. "обрубок гривны"; см. Ягич, AfslPh 31, 314; RS 3, 384; Кребс, AfslPh 31, 314; Шрадер--Неринг 1, 379; Преобр. II, 220; Соболевский, ИРЯ 2, 347; Бауэр, Федоров, там же.

Vagyis röviden: a 196 gr súlyú grivna/hrivna egy valamilyen súlyra levágott darabja.

3 Nước mắm ngon quá! 2012. február 2. 09:13

@Noori Sato:

A 'kanyi' jelentése semennyi, ha jól sejtem, így nem a pénz szinonimája.

2 Noori Sato 2012. február 2. 09:09

Ez a 'konyi' ugye nem függ össze a magyar 'kanyi'-val? ('kanyi vas')

1 Nước mắm ngon quá! 2012. február 2. 09:03

Buznyák, peták, fabatka, fitying, tud még valaki?

Információ
X