Az aztékok kakaóbabot vagy gyapotszövetet ( quachtli ) használtak fizetőeszközként ( élelmiszert, különféle cikkeket,szerszámokat, ékszereket, bizonyos esetekben a munkaerőt és a munkabért is ezekben fizették ki, földet viszont nem lehetett értük kapni ) , egy korai gyarmati időből származó árulistából fogalmat alkothatunk az árakról :

" - Egy jó pulykatyúk 100 egész kakaóbabot vagy 120 összeszáradt kakaóbabot ér..

- Egy mezei vagy egy üregi nyúl 100-100 kakaóbabot ér

- Egy kis nyúl 30-at

- Egy pulykatojás 3 kakaóbabot ér

- Egy frissen szedett avokádó 3 kakaóbabot ér

- Egy nagy paradicsom értéke 1 kakaóbab..

- Egy hosszú, vékony paprika, 5 ér egy kakaóbabot

- Egy frissen szedett tüskés körtekaktusz egy kakaóbabot ér, két teljesen érett kaktuszgyümölcsöt egy kakaóbabért lehet venni..

- A felvágott tüzelőfa ( egy nyaláb vagy egy tönk ) egy kakaóbabot ér..

- Egy tamale egy kakaóbabért kapható..

- A kukoricalevélbe csomagolt hal ára 3 kakaóbab

A kakaó fizetőeszközként való használata annyira elterjedt és gazdaságilag annyira fontos volt, hogy a hamisítások és csalások komoly gondot okoztak. Lelkiismeretlen árusok lehúzták a kakaószem külső héját, és megtöltötték sárral vagy porral. Az átalakított babokat aztán egy csomó valódival keverték össze, hogy a gyanútlan vásárlóknak továbbadják. Ez általános gyakorlat volt, erre utal a nahuatl nyelvű keresztény gyónási kézikönyv, melyet Alonso de Molina barát jegyzett le 1569-ben. A pap megkérdezte a kereskedőktől:

És amikor kakaóbabot árultál előfordult, hogy a rosszakat összekeverted a jóval, hogy együtt add el őket, és ezzel becsapd az embereket ?...És lehet, hogy a kicsi, összeaszott szemeket megpirítod, hogy nagyobbaknak és teltebbnek tűnjenek ?

A hamisítókat külön törvény bűntette. "

( Michael E. Smith - Aztékok Szukits Könyvkiadó 121-122. old. )

( A közhiedelemmel ellentétben a kakaó, mint ital fogyasztása nem volt általánosan elterjedt az aztékok körében,mivel drága volt hozzájutni, csak az elit osztály tagjai fogyasztották, a többség csak fizetőeszközként használta .)

@Roland2:

A jen jelentése: "kerek" (mint kerek alakú, kerekded, stb.), kínai eredetű, a 圓 (yuán) jellel írták korábban mind Kínában, mind Japánban, a koreai 'won' is ebből a jelből ered. Később Japánban és Kínában más-más jelekkel egyszerűsítették az írásmódját, Japánban ma írásban 円 jelet, Kínában a 元-t használják (amelyeket ugyanúgy ejtenek, ahogy a korábbi jelet is), de kínai területeken a mai napig szerepel az eredeti írásjel a bankjegyeken.

@Noori Sato: És kb. hogy képzelnéd el a kapcsolatot?

Sőt ha már a nyestbőr adó szóba került, hozzuk azt is szóba, hogy a Belga Kongóban levágott kézfejek voltak a fizető eszközök, de a gyarmati uralom szörnyű emlékei miatt Kongóban ugyebár nem ehhez kapcsolódó a pénznem neve, hanem ha jól tudom frankot használnak.

@Roland2:

vashkuckoja.wordpress.com/2012/01/08/japan-mozgatorugoja-a-jen-torte

A tolar mint a tallér megfelelője hasonlóan egy hajdani sajátos pénznem lehetett még az akkor osztrák örökös tartománynak számító Krajnában. Nagyon sok különféle pénzemet használtak évszázadokkal korábban, ezért volt igen nagy szerepe a pénzváltóknak. Tudomásom szerint Magyarországon nem, de elsősorban külföldi országokban a tehetős városok, tartományok külön pénzt verettek, de ezek nem tiszta aranyból készültek, más nem nemesfémet is vegyítettek beléjük, ez határozta meg az értéküket. Idővel a pénzügyi rendszer változásával már egységes nemzeti valutára volt szükség, de azért valamelyst kezdenek visszatérni a régi korok, hiszen regionális fizetőeszközöket újonnan vezetnek be, mint a soproni kék frankot.

A japán yen neve honnan jön,mit jelent ?

A "kuna" valóban nyestet, ill. annak prémjét jelenti, de ugyanakkor érdekes pénzügyi összefüggésben áll a grivnával:

WORD: куна́

GENERAL: I., куни́ца -- зверек "Мustela", др.-русск. куна "денежная единица, равная 1/22 гривны, первонач. означало куний мех, стоящий 1 диргем"

Azaz 1 kuna = 1/22 grivna

Ami a rubelt illeti, nos Vasmer egy kissé eltérő álláspontot fejteget:

WORD: рубль

GENERAL: др.-русск. рубль "обрубок, затычка"; "название денежной единицы", с 1316 г., вместо гривны (см.), которая в Новгороде весила в слитке 196 гр.; с середины ХV в. принят в московской денежной системе; см. Бауэр у Шрёттера 575 и сл.; Федоров, Кратк. Сообщ. 16, 114 и сл.; Срезн. III, 182; Шахматов, Дв. грам., в ряде мест. От руби́ть, т. е. "обрубок гривны"; см. Ягич, AfslPh 31, 314; RS 3, 384; Кребс, AfslPh 31, 314; Шрадер--Неринг 1, 379; Преобр. II, 220; Соболевский, ИРЯ 2, 347; Бауэр, Федоров, там же.

Vagyis röviden: a 196 gr súlyú grivna/hrivna egy valamilyen súlyra levágott darabja.

@Noori Sato:

A 'kanyi' jelentése semennyi, ha jól sejtem, így nem a pénz szinonimája.

Ez a 'konyi' ugye nem függ össze a magyar 'kanyi'-val? ('kanyi vas')

Buznyák, peták, fabatka, fitying, tud még valaki?