-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nyelvtanórán tanulunk képzett és összetett szavakról, és megismerhetjük a szóalkotásnak még néhány ritkább módját is, de nem szoktunk tanulni tévedésből született szavakról. Pedig vannak ilyenek is.
A Calepinus a 16 század legnépszerűbb szótára volt. Rengeteg kiadást ért meg. Először 1502-ben jelent meg Itáliában Cornucopiae címen – közismertebb nevét összeállítójáról, Ambrogi Calepinóról kapta. A szótár többnyelvű volt, a latin szavak mellett sok nyelven felsorolta megfelelőiket. A szótárnak sok változata volt. Bár az első kiadások csak héber, latin, görög és olasz megfelelőket tartalmaztak, később jelentek meg tíznél több nyelvet magukba foglaló változatok is, nem egyben a magyar nyelv is képviseltette magát.
1585-ös kiadásában azonban sajnálatos sajtóhiba történt. A 'fejfedő' jelentésben bekerülő söveg szóba sajtóhiba került, és fövegként jelent meg. A tévedéshez hozzájárulhatott, hogy abban az időben az s-t még főkén hosszú alakváltozatában (ſ) használták, mely nagyon hasonlított az f-re.
Ennyi? Jól néznénk ki, ha minden sajtóhibából új szó születne! Miért nem javították ki? Nos, a magyarázat az, hogy ha nem is ismerték, a fő 'fej' szó származékának gondolták, és mint helyes alakot megtartották. Átkerült a további kiadásokba, és más szótárakba is. Bár ma talán inkább népiesnek érezzük, régebben inkább csak az irodalmi és a hivatalos nyelvben volt használatban.
A söveg (ill. a mai irodalmi nyelvben inkább süveg) viszont ismeretlen eredetű. Alakváltozatai sokfélék (süeg, süjeg, sijeg, süög, sőg, sümeg stb. – a Sümeg településnevet azonban nem ebből magyarázzák), és a történetiségből sokféle jelentésben is adatolt: a 'fejfedő'-n kívül lehet 'fagyal', 'cukorsüveg', 'fityma', 'különböző tárgyak domború vagy kúpos teteje', 'anyacsavar', 'timpanon'. Eredetileg kúp alakú fejfedőt jelölhetett, innen származhat a többi jelentése.
Forrás
A magyar nyelv történet-etimológiai szótára