-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nyelvtanórán tanulunk képzett és összetett szavakról, és megismerhetjük a szóalkotásnak még néhány ritkább módját is, de nem szoktunk tanulni tévedésből született szavakról. Pedig vannak ilyenek is.
A Calepinus a 16 század legnépszerűbb szótára volt. Rengeteg kiadást ért meg. Először 1502-ben jelent meg Itáliában Cornucopiae címen – közismertebb nevét összeállítójáról, Ambrogi Calepinóról kapta. A szótár többnyelvű volt, a latin szavak mellett sok nyelven felsorolta megfelelőiket. A szótárnak sok változata volt. Bár az első kiadások csak héber, latin, görög és olasz megfelelőket tartalmaztak, később jelentek meg tíznél több nyelvet magukba foglaló változatok is, nem egyben a magyar nyelv is képviseltette magát.
1585-ös kiadásában azonban sajnálatos sajtóhiba történt. A 'fejfedő' jelentésben bekerülő söveg szóba sajtóhiba került, és fövegként jelent meg. A tévedéshez hozzájárulhatott, hogy abban az időben az s-t még főkén hosszú alakváltozatában (ſ) használták, mely nagyon hasonlított az f-re.
Ennyi? Jól néznénk ki, ha minden sajtóhibából új szó születne! Miért nem javították ki? Nos, a magyarázat az, hogy ha nem is ismerték, a fő 'fej' szó származékának gondolták, és mint helyes alakot megtartották. Átkerült a további kiadásokba, és más szótárakba is. Bár ma talán inkább népiesnek érezzük, régebben inkább csak az irodalmi és a hivatalos nyelvben volt használatban.
A söveg (ill. a mai irodalmi nyelvben inkább süveg) viszont ismeretlen eredetű. Alakváltozatai sokfélék (süeg, süjeg, sijeg, süög, sőg, sümeg stb. – a Sümeg településnevet azonban nem ebből magyarázzák), és a történetiségből sokféle jelentésben is adatolt: a 'fejfedő'-n kívül lehet 'fagyal', 'cukorsüveg', 'fityma', 'különböző tárgyak domború vagy kúpos teteje', 'anyacsavar', 'timpanon'. Eredetileg kúp alakú fejfedőt jelölhetett, innen származhat a többi jelentése.
Forrás
A magyar nyelv történet-etimológiai szótára