Ma már mindenkinek természetes, hogy utasszállító gépek tucatjai indulnak nap mint nap a világ különböző tájaira. 100 évvel ezelőtt azonban mindennek nyoma sem volt. Hazánkban a nemzetközi polgári repülés az I. világháborút követően indult meg. A fővárosban eleinte a Mátyásföldi repülőtéren, a Rákosmezőn és rövid ideig a Gellért rakparton fogadtak gépeket. Az első nagy, állandó nemzetközi reptér 1937-ben Budaörsön készült el. 1939-ben kezdték meg egy még nagyobb repülőtér kiépítését a Mayerhoff Ferenc (szül. Franz Mayer) német földbirtokosról elnevezett Feri-hegy közelében. A II. világháború azonban közbeszólt, és az új repülőtér csak 1950-ben vette át Budaörstől a nemzetközi polgári légi forgalom lebonyolítását. A Ferihegyi repülőteret 2011-ben meglehetősen viharos körülmények között Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér névre keresztelték. Ennek honlapja szerint 34 légitársaság gépei szállnak le a fővárosban. Augusztus 15. az egyik legnagyobb keresztény ünnep, Nagyboldogasszony napja. Ezen a napon emlékeznek meg Szűz Mária mennybeviteléről. Nagyboldogasszony a repülőhajózók védőszentje, azaz a repülősök napja is. Ez alkalomból a légitársaságok nevének eredetét tekintjük át.

A pilóták napja
(Forrás: Wikimedia Commons / Dave Stagner / CC BY-SA 2.0)

A legtöbb légitársaság neve meglehetősen unalmas. Leggyakrabban egy ország vagy város neve és egy ’légi, levegő’ jelentésű szó kapcsolata alkotja az elnevezést, mint az Air France vagy az Air Berlin esetében. A nevekben leggyakrabban felbukkanó szó az angol air [e^ö(r)] ’levegő’, függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélnek a légitársaság székhelyén. A szó az eredetinek megfelelő magyar kiejtése [er] lenne (esetleg elnyújtott, hosszú [e]-vel), ennek ellenére általános az [ér] ejtés is.

Az angol szó a francián és a latinon keresztül végső soron a görögből került a nyelvbe. A szintén ’levegő’ jelentésű görög aēr származékai számos más nyelvben is megjelennek. Ezt a tövet találjuk meg az aero- kezdetű magyar szavakban (például aerodinamika, aerobic) is, csakúgy, mint az orosz Aeroflot [aeroflot] ’légi flotta’ és az ukrán Aerosvit [aeroszvit] ’légi világ’ légitársaság nevében. (Gyakran találkozhatunk ezeknek [eroflot], [éroflot] stb. formájával is.) Az ír Aer Lingus [e^ö(r) ling^ösz] neve az ír Aer Loingeas ’légi flotta’ angolosított változata.

A Budapestre járatokat indító 34 légitársaság közül 22-nek a nevében találjuk meg az angol air szót, sokszor az airways [e^ö(r)véjz] ’légi utak’ vagy az airlines [e^ö(r)lájnz] ’légi vonalak’ összetételben. Többször a népnévből képzett angol melléknév jelenik meg ezekben a nevekben, mint a British Airways [britis e^ö(r)véz] ’brit légi utak’, a Czech Airlines [csek e^ö(r)lájnz] ’cseh légi vonalak’ vagy a Turkish Airlines [tő(r)kis e^ö(r)lájnz] ’török légi vonalak’ esetében. Ez utóbbi két légitársaságnak van cseh České aerolinie [cseszké aerolinie] (itt az [é] valójában hosszú [e]-ként olvasandó), illetve török Türk Hava Yolları [türk hava jollari] neve is, de nemzetközi viszonylatban az eredeti név tükörfordításául szolgáló angol nevet használják. Az osztrákok már mind a három legnépszerűbb névvel éltek: az 1957-ben létrejött, ma is működő osztrák légitársaság az Austrian Airlines [ósztri^ön e^ö(r)lájnz] nevet kapta, miután az Austrian Airways [ósztri^ön e^ö(r)véz] és az Air Austria [e^ör ósztri^ö] cégeket összevonták.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A repülés: varázslat

A Malév csődbemenetelekor a nyest szavazást írt ki arról, hogy mi legyen az új légitársaság neve. Ismerkedjen meg a legjobb javaslatokkal!

Még azoknak az országoknak a légitársaságai is sokszor angol nevet kaptak, amelyekben nem is az angollal rokonságban álló nyelvet beszélnek. A finn légitársaság neve Finnair, és a Malév, azaz a Magyar Légiforgalmi Vállalat megszűnése után talpon maradt Az angol wizard ’varázsló’ főnév eredendően ’filozófus, bölcs’ jelentésű volt.A szó a wise [vájz] ’bölcs’ melléknévből képződött. Ez pedig a germán eredetű wit ’ész, elme’ leszármazottja.egyedüli magyar alapítású légitársaság, a fapados Wizz Air [wize^ö(r)] is angol nevet kapott. Az angolban wizz szó nincsen, viszont ugyanezzel a kiejtéssel whizz ’süvít’ ige és whizz, wiz ’észlény, aki nagyon ügyes/okos valamiben’ jelentésű főnév van. A eredetileg whizz hangutánzó szó volt. Az alternatív helyesírással is rendelkező főnévi jelentés kialakulásában szerepe volt a wizard [viz^öd] ’varázsló’ szónak is. A Wizz Air nevének kiválasztásakor feltehetőleg az is szempont volt, hogy a légitársaság neve rímeljen a wizard szóra.

A fapados szót először a legalacsonyabb kényelmi fokozatú, harmadosztályú vasúti fülkékre használták, ahol nem kárpitozott vagy bőrüléseken, hanem valóban fapadokon foglalhattak helyet az utasok. A 3. osztály a vonatközlekedésből régen eltűnt. Napjainkban a szót csak az olcsóbb légitársaságokra használják, melyeknek járatain általában nincs étkeztetés és a repülők gyakran félreeső reptereken landolnak. Az ülések persze azért már nem faborításúak.

A fapados légitársaságok neve is leginkább az angolból származik, ám már nemcsak a szinte kötelező ’hely+air...’ képletet követik. Bár erre is van példa: az 1999 óta Temesvár székhellyel működő Carpatair [ká(r)p^öte^ö(r)] a Kárpátokról kapta a nevét. Az easyJet [ízidzset] neve azonban leginkább ’könnyed légáramlás’-ra vagy ’könnyű sugárhajtású repülőgép’-re fordítható. A névválasztásban feltehetőleg az is szerepet játszott, hogy azt sugallja, hogy ezzel a légitársasággal könnyű utazni. Norvégiából indítja járatait a Norwegian Air Shuttle [nó(r)vídzs^ön e^ö(r)sat^öl] ’norvég légijárat’. A shuttle ’ingajárat’ angol szó germán eredetű. Töve megegyezik a shoot [sút] ’lőni’ ige tövével.

Modern fapados (Tatra villamos)
(Forrás: Wikimedia Commons / ŠJů / CC BY-SA 3.0)

Magyarul ma hivatalosan Olaszországnak hívják az Appennin-félszigeten található országot. Az Itália szót emelkedettebb stílusban vagy történelmi, művészettörténeti szövegekben használjuk. A régies Taljánország összetételben nem nehéz felfedezni Itália nevét.

A szárnyak három légitársaság nevében is megjelennek. Az olasz Alitalia légitársaság elnevezésében az ország neve, Itália mellett az olasz ala ’szárny’ szó többes ali alakja bújik meg. A másik szárnyas légitársaság az angol elnevezésű Germanwings [dzső(r)m^önvingz], azaz ’német szárnyak’. A skandináv eredetű wing ’szárny’ egy tőről fakad az angol wind [vind] ’szél’ szóval és a latin ventus [ventusz] ’szél’-lel is. A tő felfedezhető a magyar ventilátor, ventiláció szavakban is. A Smartwings [szmá(r)tvingz] ’fürge/okos szárnyak’ légitársaság neve az angol smart ’szép, okos, intelligens, fürge’ és a wing ’szárny’ összetétele. A smart melléknév középangol smert alakja még határozottan negatív jelentésű volt: ’éles fájdalmat okozó’ értelemben használták. Később alakult ki az ’éles, gyors’ jelentés, majd ebből az ’éles eszű’. A szó germán eredetű az angolban, ugyanabból a tőből származik, mint a német Schmerz [smerc] ’fájdalom’. A szó egész a proto-indoeurópai *mer-ig vezethető vissza, csakúgy, mint az angol murder [mő(r)dö(r)] ’gyilkosság’, a latin mordere ’harapni’ vagy a szintén latin mors [morsz] ’halál’. Természetesen az angol smart szó jelentésében nincsen semmi halálos, így nem kell félnünk, ha egy Smartwings-gépre szállunk.

Több légitársaság neve egy hosszabb kifejezés első betűiből vagy első szótagjaiból képzett mozaikszó. Bár első pillantásra Az izraeli EL AL légitársaság neve is ebbe a sorba illeszkedik, itt nem erről van szó. Az el al egy héber szókapcsolat, jelentése ’az égbe, az ég felé’. Mozaikszó azonban a román légitársaság neve, a Tarom: ez a Transporturile Aeriene Române [transzporturile aeriene romine] ’román légi közlekedés’ kifejezés rövidítése. Hasonló a portugál légitársaság neve is: a Transportes Aéreos Portugueses [tra^Nszports ajérus purtugéz^üs] ’portugál légi közlekedés’. A holland KLM neve a ’királyi légitársaság’ jelentésű Koninklijke Luchtvaart Maatschappij [kóninkl^ök^ö lühtfát mátsapej] első betűit tartalmazza. A lengyel Polskie Linie Lotnicze [polszkie linye lotnyicse] ’lengyel légi vonalak’ név utolsó szavának első három betűjét LOT használja.

A cseh légitársaság nem létező A380-asa
(Forrás: Wikimedia Commons / flyJacob)

A Transavia [transzavia] holland légitársaság nevében a trans- [transz] ’keresztül’ latin előtag mellett végső soron a latin avis [avisz] ’madár’ tő fedezhető föl, csakúgy, mint az aviation [eviés^ön] ’repülés, légi közlekedés’ jelentésű angol szóban. Ezek a proto-indoeurópai *awe ’madár, jel, ómen’ szóra mennek vissza.

Utolsóként a német légitársaság, a Lufthansa nevét vizsgáljuk meg. Ennek előtagja a német Luft [luft] ’levegő’ szó, mely a magyar luftballon, lufi szavakban is fellelhető. A szóösszetétel másik tagja a Hansa városszövetség neve.

A repülőgép fedélzetén a légitársaságok nevén merengve remeghetünk a haláltól vagy egy rossz ómentől, figyelhetjük a gép szárnyait vagy a madarakat, esetleg megpillanthatunk egy légáramlatok sodorta luftballont, vagy reménykedhetünk, hogy egy varázsló elintézi, hogy a csomagunk is megérkezzen velünk együtt. Akármit is gondolunk, az utazásunkat lehetővé tevő, ma ünnepelt repülősök biztosan egyetértenek abban, hogy az eredetileg hajózásra alkalmazott latin mondást a repülésre is alkalmazhatjuk: Navigare necesse est! ’Hajózni kell!’. Ezt azért is megtehetjük, mert a navigál szó már régen a repülős szakszókincs részévé vált.