-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elterjedt lehetett az, hogy a gyerekeket azzal ijesztgették, hogy elviszi őket egy különös ember, a bolond, esetleg a falu bolondja.
Névtelenségét megőrző olvasónk tette fel a következő kérdést:
Azt szeretném megtudni, hogy honnan eredhet – és ha volt eredeti, ismert jelentése, mit jelenthetett – a „mumma” (vagy muma) szó? (Azt olvastam, hogy a Barkóságban farsangi alakoskodásnál a felvonulás egyik szereplője volt, az idősebbek pedig arról meséltek – ugyanezen néprajzi csoportnál –, hogy disznóvágáskor beöltöztek a gyerekek, és pl. versmondásért cserébe kaphattak pl. húst, és ezen beöltözött gyerekeket is így nevezték.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Azt hiszem, erre a kérdésre csak néprajzosok tudnának részletes választ adni. Én csak a mumma eredetére, illetve rokonságára vonatkozó információkkal szolgálhatok, elsősorban A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) alapján.
Eszerint a mumma szó már 18. századbeli nyomtatott (néprajzi természetű) szövegekben előfordul (muma változatban is). Afféle bohócot, esetleg falu bolondját jelentett. A szócsaládot a mai köznyelvben egy másik szó képviseli, a mumus. Érdekes módon más nyelvekben (így a németben is, ami közvetlenül is hathatott a magyarra) szintén megszokott, hogy azonos szó jelöli a bolondot és az ijesztő figurát, főleg, ha gyerekek ijesztgetéséről van szó. Ezek szerint elterjedt lehetett az, hogy a gyerekeket azzal ijesztgették, hogy elviszi őket egy különös ember, a bolond, esetleg a falu bolondja.
Még érdekesebb, hogy sok más nyelvben (így a németben is) hasonló hangalakú szóval jelölik az ilyen különös figurákat (például németül Mummanz, Mummel, Mummelmann). A szótár ezt azzal magyarázza, hogy a mumu régen a gyerekek ijesztgetésére szolgáló ún. dajkanyelvi szó volt, olyasmi, mint amit ma úgy mondunk, hogy hu. A dajkanyelv szavai sokszor hasonlítanak egymásra a világ nyelveiben, például a falat bekapására utaló hamm-nak megfelelő szavak sokfelé hangzanak hasonlóan (persze nem teljesen ugyanígy, hanem például mam, hap alakban). Persze ez utóbbi szavak alakja jól érthető: közvetlenül utalnak arra, amire utalnak (vagyis ikonikusak), hiszen a kimondásukkor éppen azt tesszük, hogy nagyra nyitjuk, majd becsukjuk a szánkat. Kevésbé világos, hogy a hu(hu) vagy a mu(mu) alakoknak mi közük az ijesztgetéshez, de elképzelhető, hogy az ijedségünkben spontán kiadott hangokhoz hasonlít. Talán olvasóink tudják a választ.