-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elterjedt lehetett az, hogy a gyerekeket azzal ijesztgették, hogy elviszi őket egy különös ember, a bolond, esetleg a falu bolondja.
Névtelenségét megőrző olvasónk tette fel a következő kérdést:
Azt szeretném megtudni, hogy honnan eredhet – és ha volt eredeti, ismert jelentése, mit jelenthetett – a „mumma” (vagy muma) szó? (Azt olvastam, hogy a Barkóságban farsangi alakoskodásnál a felvonulás egyik szereplője volt, az idősebbek pedig arról meséltek – ugyanezen néprajzi csoportnál –, hogy disznóvágáskor beöltöztek a gyerekek, és pl. versmondásért cserébe kaphattak pl. húst, és ezen beöltözött gyerekeket is így nevezték.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Azt hiszem, erre a kérdésre csak néprajzosok tudnának részletes választ adni. Én csak a mumma eredetére, illetve rokonságára vonatkozó információkkal szolgálhatok, elsősorban A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) alapján.
Eszerint a mumma szó már 18. századbeli nyomtatott (néprajzi természetű) szövegekben előfordul (muma változatban is). Afféle bohócot, esetleg falu bolondját jelentett. A szócsaládot a mai köznyelvben egy másik szó képviseli, a mumus. Érdekes módon más nyelvekben (így a németben is, ami közvetlenül is hathatott a magyarra) szintén megszokott, hogy azonos szó jelöli a bolondot és az ijesztő figurát, főleg, ha gyerekek ijesztgetéséről van szó. Ezek szerint elterjedt lehetett az, hogy a gyerekeket azzal ijesztgették, hogy elviszi őket egy különös ember, a bolond, esetleg a falu bolondja.
Még érdekesebb, hogy sok más nyelvben (így a németben is) hasonló hangalakú szóval jelölik az ilyen különös figurákat (például németül Mummanz, Mummel, Mummelmann). A szótár ezt azzal magyarázza, hogy a mumu régen a gyerekek ijesztgetésére szolgáló ún. dajkanyelvi szó volt, olyasmi, mint amit ma úgy mondunk, hogy hu. A dajkanyelv szavai sokszor hasonlítanak egymásra a világ nyelveiben, például a falat bekapására utaló hamm-nak megfelelő szavak sokfelé hangzanak hasonlóan (persze nem teljesen ugyanígy, hanem például mam, hap alakban). Persze ez utóbbi szavak alakja jól érthető: közvetlenül utalnak arra, amire utalnak (vagyis ikonikusak), hiszen a kimondásukkor éppen azt tesszük, hogy nagyra nyitjuk, majd becsukjuk a szánkat. Kevésbé világos, hogy a hu(hu) vagy a mu(mu) alakoknak mi közük az ijesztgetéshez, de elképzelhető, hogy az ijedségünkben spontán kiadott hangokhoz hasonlít. Talán olvasóink tudják a választ.