Október 28. a Cseh Köztársaság nemzeti ünnepe. A cseh sajtó szerint is a legabszurdabb nemzeti ünnep, hiszen egy olyan állam létrejöttét ünnepli, mely nem létezik: Csehszlovákiáét. Persze az ünneplés nem teljesen érthetetlen, hiszen a csehek évszázadok után visszanyerték függetlenségüket.

Az ünnep története egyéb abszurd fordulatokban is bővelkedik. A második világháború után kormányzó kommunisták számára az 1918-ban kivívott csehszlovák függetlenség nem volt igazi ünnep, hiszen ezzel a csehszlovák polgári köztársaság jött létre. Voltak olyan tervek, melyek szerint Csehszlovákia létrejöttének ünnepét két héttel előrehozzák, hiszen a Csehszlovák Szocialista Tanács 1918. október 14-én általános sztrájkot hirdetett a csehek és szlovákok által lakott területeken egy csehszlovák szocialista állam kikiáltásáért. (Ez a valóságban az állam megszületésében nem játszott szerepet.) Végül az ünnep időpontja megmaradt október 28-án, de nem mint a csehszlovák állam keletkezését, hanem mint az 1945-ös államosítás emléknapját ünnepelték meg.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Josef Čapek (1887–1945) cseh író, festő, grafikus, illusztrátor, a robot szó megalkotója. 1939-ben antifasiszta tevékenységért letartóztatták, élete hátralevő részét koncentrációs táborokban élte le. Nem sokkal a felszabadulás előtt hunyt el tífuszban Bergen-Belsenben.

Ha valaki kezébe veszi Josef Čapek Történetek a kutyusról meg a cicusról című meséskötetének 1999-es magyar kiadását (Falukönyv-Ciceró Kiadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.), talál benne egy olyan mesét, mely az 1969-es kiadásban (Móra Ferenc Könyvkiadó) még nem szerepel: ez a Hogyan ünnepelte a kutyus meg a cicus október 28-át? Ez a mese hiányzik az 1948 utáni cseh kiadásokból is, így a népszerű történetek közül ezeket sok mai cseh szülő és nagyszülő sem ismeri.

A cselekmény szerint a kutyus emlékezteti a cicust, hogy „október 28-a már a küszöbönáll” (így!), és még nincs zászlójuk. A cicus azonban nem tudja, hogy mi is az az október 28-a. A kutyus sem éppen tájékozott a kérdésben, de elmondja, amit tud:

Én csak azt tudom, hogy régebben rossz volt az élet, mint ma, hogy nagy háború volt meg éhség, az emberek sokat búsultak és szomorkodtak, mert rossz császár uralkodott fölöttük, és hogy ma ezerszer jobban megy a soruk, mert nincs háború, és az országot jó köztársasági elnök vezeti, akit Masaryknak hívnak. És sok évvel ezelőtt, amikor az emberek már nem tudták elviselni sem a háborút, sem a rossz császárt, 1918. október 28-án megelégelték a dolgot és véget vetettek az egésznek: a háborút megszüntették, és a rossz császárt elkergették. Azóta jobban élnek.

A mese szerint a kutyus tud egy boltost, aki minden anyukának és apukának, aki vesz náluk valamit, ajándékoz egy kis zászlót. Ezért a kutyus pólyába csomagolja a cicust, és elmegy vele vásárolni – kapnak is egy zászlót. Cserélnek, a cicus csomagolja pólyába a kutyust, vásárolnak, megint kapnak egy zászlót. Ezután egész nap így járnak vásárolni, és örülnek az ingyen kapott zászlóknak.

Forrás: az 1999-es kiadás illusztrációja alapján

Tulajdonképpen nem is egészen világos, miért dobták ki a kötetből a kommunisták az egész mesét. Ennek ugyanis van egy olyan olvasata, hogy a dörzsölt tőkések az emberek állatok nemzeti érzését csúnyán kihasználva csalják ki tőlük utolsó pénzüket is. Bőven elég lett volna a Masarykra való utalást eltávolítani, hiszen alapjában véve a függetlenség kivívása a kommunisták szemében is pozitívum volt.

Ennél talán még nagyobb rejtély, hogy az egyszer már kimaradt mese a magyar újrakiadásba miért került bele. Nyilván emellett is sok érv szól, elsősorban persze az, hogy a filológiai hűség is azt követeli, hogy ez a mese is kerüljön bele a kötetbe.Tény az is, hogy a mesének számtalan, a nemzeti büszkeségtől és a történelmi ismeretterjesztéstől független értéke is van, melytől kár lenne a magyar olvasót megfosztani. (Ilyen például a kutyus és a cicus nézőpontjának különbségére utaló bájos epizód, melyben a kutyus arról beszél, milyen szép, ha felnéz, és a a házakon zászlók lobognak, mintha az égen lobognának – a cicus szerint viszont gyönyörű, ha a háztetőkről lenéz, és olyan, mintha a föld lenne tele zászlókkal.)

Mivel azonban mégis elsősorban magyar gyerekeket megcélzó kiadványról van szó, elgondolkodtató, hogy az eredeti formájában a történet mit mond az olvasójának. A magyar gyerekek nincsenek ahhoz szokva, hogy október 28-án zászlók lobogjanak a házakon, és nem kerül könnyű helyzetbe az a szülő sem, aki esti meseként felolvassa, hogy a jó elnök neve éppen Masaryk [maszarik]. Éppen ezért talán célszerűbb lett volna a történetet nem egyszerűen lefordítani, hanem adoptálni. A történetből kiderülhetett volna, hogy a kutyus és a cicus tőlünk távol, másik országban él, ahol mások a szokások – a magyar felnőttek körében sem nagyon ismert Masaryk nevét pedig el is lehetett volna hagyni.

Szlovákiában október 28-a nem állami ünnep: 1993-tól egyszerű pihenőnappá vált, 1999-től pedig emléknap, de munkanap.