A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ) szolidáris a más országokban élő nemzeti kisebbségekkel, de súlyos hibának tartja bármely ország politikusai részéről a „kisebbségi kártya” pillanatnyi érdekek szerinti felhasználását – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

A román és a magyar kormányszervekhez is eljuttatott állásfoglalásban sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az elmúlt napokban a magyarországi román közösség ismét a két ország politikai csatározásainak eszközévé vált. Az MRKSZ azt írta: értetlenül áll azelőtt, hogy Titus Corlăţean román külügyminiszter konkrét problémafelvetéseire Budapestről csak általános érvényű válaszok hangzottak el, a hangsúly pedig áttevődött a hazai románság és a romániai magyarság helyzetének értelmetlen összehasonlítására.

A szervezet hozzátette, hogy Magyarország megteremtette az itteni nemzetiségek érdekérvényesítésének jogi hátterét, ez azonban a hazai románság esetében nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Álláspontjuk szerint 2006 óta az etnobiznisz révén a közösséghez nem tartozók kerültek be a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezető szerveibe. Az RMKSZ visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint „a hazai románság érdekképviselete érdekében létrejött civil szervezetek falakat emelnének a két ország közé”.

Az állásfoglalás szerint „vitathatatlan tény, hogy Magyarországon léteznek iskolák, templomok a román nemzetiség számára”, ám a román ortodox templomok – amelyek a magyarországi épített kulturális örökség részei – romos állapotban vannak, a lelkészek több hónapos késéssel jutnak hozzá járandóságukhoz, a román nemzetiségi civil szervezetek alulfinanszírozottak, így ellehetetlenítik működésüket. Az MRKSZ kifogásolta továbbá, hogy a minisztériumokban és kormányzati intézményben nem dolgoznak román nemzetiségű szakemberek. A szervezet reméli, hogy a két ország képes lesz közösen értékelni a magyarországi román intézmények valós problémáit, és a magyar kormány rövid időn belül végrehajtja korábbi vállalásait, köztük a román tudományos élet vagy a román nemzetiségi sajtó támogatását – zárul az állásfoglalás.

A román külügyminiszter néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral. A román közszolgálati televízió TVR International csatornáján sugárzott interjúban Titus Corlăţean megjegyezte, hogy már a kilencvenes évek óta számos problémát jeleztek Budapestnek, mint például a román kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását, ami azóta sem oldódott meg. A miniszter példaként az anyanyelvi oktatással kapcsolatos gondokat, a magyarországi román nyelvű sajtó helyzetét, a valódi vallásszabadság és a román ortodox egyháznak nyújtott támogatás problémáit hozta fel.