-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A növényvilágra jellemző fotoszintézis elméleti alapjaira támaszkodva állítottak elő hidrogént a Glasgow-i Egyetem tudósai: az eljárás áttörést kínálhat a világ energiaproblémájának megoldása felé.
A kutatók úgy vélik, hogy a módszerrel feltárható a hidrogénben rejlő lehetőség mint tiszta, olcsó és megbízható erőforrás. Az ősmaradványi – fosszilis – erőforrásoktól eltérően a hidrogénből károsgáz-kibocsátás nélkül állítható elő energia, és az sem mellékes, hogy az alapanyag bőséges mennyiségben áll rendelkezésre.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hidrogéngáz a vízmolekula két alkotóelemének, a hidrogénnek és az oxigénnek a szétbontásával nyerhető. A tudósok évtizedek óta küzdenek annak a problémának a megoldásával, hogy ne egyszerre, hanem eltérő időpontban és helyen vonják ki a két elemet, ami egyrészt lényegesen olcsóbbá tenné a folyamatot, másrészt elkerülhető lenne a véletlen robbanás. A hidrogén ugyanis roppant gyúlékony gáz. A jelenleg alkalmazott nagy energiaigényű eljárás, az elektrolízis során áramot vezetnek a vízbe, hogy az annak hatására végbemenő elektrokémiai folyamatban szétválasszák egymástól az oxigént és a hidrogént.
A glasgow-i kutatók a Nature Chemistry című szakmagazinban ismertették új módszerüket, amelynek segítségével – mintegy mesterséges fotoszintézist előidézve – több menetben és elkülönítve bontják ketté a vízmolekulát. (A fotoszintézis az a biológiai folyamat, amelyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre.)
Az általuk kidolgozott eljárás lényege, hogy létrehoznak egy „elektroncsatolású átmeneti protonpuffert”, amely összegyűjti és tárolja a hidrogént, miközben az áram hatására csak az oxigén válik ki a vízből. A hidrogént később, tetszőlegesen megválasztott időpontban vonják ki. Bár az új technológia hosszabb időt igényel, jóval biztonságosabb az egyszerű elektrolízisnél, és mivel fajlagosan kevesebb energiára van szükség működtetéséhez, az atomok szétbontásához megújuló forrásokból származó energiát is használhatnak.
Mark Symes, a tanulmány társszerzője kijelentette, hogy eljárásukkal sokkal olcsóbban és biztonságosabban, ipari szinten állítható elő hidrogén. Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem professzora azt emelte ki, hogy a technológia alkalmazásával jelentősen csökkenthető a karbonlábnyom (egy személyre vagy szervezetre számított üvegházhatású gázkibocsátás). Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hidrogéngáz eljuttatása a fogyasztókhoz nem igényelne új infrastrukturális beruházást, mert a használatban lévő gázvezetékrendszer minden további nélkül megfelel.