-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Új kezdeményezés a Centrál Kávéházban: helyben költött verssel is lehet majd fizetni a kávéért. Ez első hallásra nagyszerűnek tűnik, de egyelőre keveset tudunk arról, hogy ez hogyan fog megvalósulni.
Újra lehet majd helyben költött verssel fizetni a a Centrál Kávéházban, olvasható egy nemrég megjelent cikkben. Hogy valóban így van-e, azt nem tudjuk, mivel mostanában nem jártunk a kávéházban, és a kávézó honlapján sem találtunk erre vonatkozó információt. Megkerestük a Centrál Kávéház munkatársait is, de cikkünk megjelenéséig sajnos nem kaptunk választ. Így csupán eltöprengeni tudunk azon, hogy hogyan működhet egy ilyen kezdeményezés.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Centrál legendája
A Centrál kávéházat a 20. század elejétől kezdődően a pesti szellemi és kulturális élet centrumaként tartották számon. Az 1887-ben nyílt kávézót az irodalmi élet olyan jeles képviselői látogatták, mint például Mikszáth Kálmán vagy Ady Endre, ami nem véletlen, hiszen ez volt a Hét, valamint a Nyugat folyóirat szerzőinek törzshelye.
A kávéházat Seemann Károly alapította, aki egyike volt az első Andrássy úti kávésoknak. A Centrált veje, Frankl Bertalan részére rendezte be, aki 1887-ben nyitotta meg a nyolc teremmel, két játékszobával, kávékonyhával és ruhatárral rendelkező kávéházat.
Ezután több tulajdonosváltás is történt, mígnem 1905-ben Mészáros Győző banktisztviselői állását otthagyva átvette a Centrál Kávéház irányítását. Az a szellemiség, amit mind a mai napig a kávézónak tulajdonítunk, az ő személyéhez kötődik, mivel Mészáros igen nagy hangsúlyt fektetett a Centrál csendes és kulturális jellegére.
A világháborúkat is átvészelő kávéház egészen 1945-ig tudta ezt a szellemiséget megőrizni; Budapest ostroma után azonban a Centrál fénye megkopott. Az új tulajdonosok eszpresszóvá alakították, és a Mészáros-féle korszaknak addigra már a nyoma sem maradt.
A kávézót 1949-ben bezárták. A Centrál bezárása, majd államosítása után a Paprikaközpont Nemzeti Vállalat, később a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat kezébe került a kávézó. Klubként, menzaként, koncertteremként végül 1993-ban játékteremként működött. Egészen az 1997-es évig, amikor dr. Somody Imre megvásárolta az épületet az akkori tulajdonosától, és két évvel később megalapította a Centrál Kávéház Kft.-t.
Tejes kávé ingyen van-é?
A rövid történeti áttekintő után térjünk vissza ahhoz a kérdéshez, hogy ingyen kávé jár-e a helyben írt versekért. Erről csupán annyit sikerült megtudnunk a kávéház munkatársaitól, hogy valóban lesz (lehet, hogy már van) egy ilyen kezdeményezés. Nagyon érdekelt volna minket, hogy hogyan képzelik el a kávéházi munkatársak a gyakorlati megvalósulását az ötletnek. Több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban, de egyelőre nem kaptunk válaszokat. Reméljük, mihamarabb bővebben is beszámolhatunk majd az érdekes akcióról.
Egy érdekes poétikai – és ebben az esetben gyakorlati vonatkozású – kérdés, hogy hogyan, mi alapján lehet elkülöníteni valódi költészetet és – nevezzük így – kávészerzés céljából létrehozott, kecskerímekkel tarkított (ál)költészetet. Példának okáért, ha valaki annyit ír egy cetlire, hogy: „Ide a kávét, nem kell alátét!” ugyanúgy megkapja-e a kávéját, mint az, aki ténylegesen alkotni ment a kávézóba. De még tovább is gondolhatjuk a problémát, és akkor eljuthatunk a kortárs irodalom sötét bugyraiba – újra és újra feltéve a nagy kérdést: mi számít költészetnek?
![Az örök kérdés: mi számít költészetnek és mi nem? No és ki dönti el?](/media/az-orok-kerdes-mi-szamit-kolteszetnek-es-mi-nem-no-es-ki-donti-el.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / MAKY.OREL / CC BY-SA 3.0)
Ezzel összefüggésben további problémaként/kérdésként merül fel, hogy a szegény, ámde tehetséges költők vajon élnek-e majd a lehetőséggel. Hiszen az nyilvánvaló, hogy a kezdeményezés nem azoknak szól elsősorban, akik több ezer forintért reggeliznek ott. Mitől fog a szegény költő bemenni a Centrál Kávéházba? Mert jelenleg úgy gondolkodhat, hogy ő azt a luxust nem engedheti meg magának, hogy 800 forintért igyon egy dupla eszpresszót. Hogyan lehet majd őket bevonzani, ha valóban az irodalmi élet felpezsdítése és a régi hagyományok életre hívása a cél?
Abban nem vagyunk biztosak, hogy egy szegény, de tehetséges ember ilyen közegre vágyik. Ahogy az említett cikk írója fogalmaz „a Centrál inkább az elegánsabb irodalmároknak való”. Talán, ha a kezdeményezés egy olyan opcióval egészülne ki, amely a tehetséges költők számára publikációs lehetőséget és/vagy szerkesztőkkel, szerzőkkel való kapcsolatot biztosítana, akkor nagyobb esély lenne e nemes elgondolás kivitelezésére. Természetesen az első kérdés ettől még fennállna, de hát a művészet már csak ilyen...
Felhasznált irodalom