-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A 2012-ben elfogadott ukrán nyelvtörvény alapján Kárpátalja különböző járásaiban és településein hat nyelv – a magyar, román, orosz, ruszin, német és szlovák – kapott regionális státust. De a jogok és a gyakorlat Ukrajnában nem mindig esik egybe.
Kelet-Közép-Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét vizsgáló kétnapos nemzetközi interdiszciplináris konferencia kezdődött csütörtökön Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán 14 ország 120 előadójának részvételével. A fórumon nyelvészek, történészek, demográfusok, néprajzosok, antropológusok, irodalmárok és szociológusok tekintették át kutatásaik alapján, hogy milyen értéktöbbletet és kihívásokat jelent Európa és a szűkebb térség számára a nyelvi, kulturális, etnikai és felekezeti sokszínűség. Mivel ez a változatosság jelentős problémákat is felvet, a konferencián – tekintettel a kelet-ukrajnai eseményekre – jelentős figyelem irányult arra, hogy miként kerülhetők el az etnikai, vallási, nyelvi és kulturális hátterű konfliktusok.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A rendezvényt szervező Csernicskó István nyelvész, a beregszászi főiskola tanára az MTI érdeklődésére elmondta: „a nagyszabású nemzetközi konferencia célja az, hogy kulturált keretek között, tudományosan megalapozott módon megvitassuk a nyelvi és kulturális sokszínűség kérdéskörét, és az értékek számbavétele mellett külön figyelmet fordítsunk a kihívásokra, a mélyben rejlő konfliktusokra. Megvizsgáljuk, miként előzhetők meg a konfliktusok elmérgesedése, vagy hogy – adott esetben – hogyan lehet velük együtt élni”.
A kutató kifejtette, a konferencián szó lesz olyan külföldi tapasztalatokról, amelyek a soknemzetiségű és mind nyelvileg, mind kulturálisan sokszínű Kárpátalján is alkalmazhatók lehetnek. Hozzátette, a 2012-ben elfogadott ukrán nyelvtörvény alapján Kárpátalja különböző járásaiban és településein hat nyelv – a magyar, román, orosz, ruszin, német és szlovák – kapott regionális státust.
A kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogairól szólva a szakember elmondta: „sajnálatos módon a jogok és a gyakorlat Ukrajnában nem mindig esik egybe, hiszen a nyelvtörvény széleskörű jogokat biztosít a kárpátaljai magyarság számára, miközben az állam nem rendel melléjük végrehajtási utasítást és költségvetési eszközöket, amelyekkel a jogszabályokat működtetni lehetne.” Ugyanakkor vannak pozitív fejlemények is, a beregszászi városi önkormányzat például döntést hozott arról, hogy a kétnyelvű feliratokat eddig is alkalmazó városban az utcák, közterületek és intézmények névtáblái a jövőben hivatalosan is kétnyelvűek lesznek – mutatott rá Csernicskó István.