-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
-
ganajtúrós bukta: @nasspolya: Igen. Utána nem adják meg a felvételinél a plusz pontokat. Azt hiszem B2 valam...2025. 01. 18, 18:57 Ismerjük vagy használjuk?
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: Számít valahol, hogy lejárt-e a 2 év vagy az államilag akkreditáció?2025. 01. 18, 16:18 Ismerjük vagy használjuk?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Új egzotikus halfaj honosodott meg Magyarországon. A fokozottan védett lápi pócnak eddig ismeretlen lelőhelyeire bukkantak a Hanságban. Eltűntek a küllők a Csíki-medence vizeiből. Egyre több a balin a Tisza-tóban. – Számos új kutatási eredmény mellett ezekről is beszámoltak a 10. Magyar Haltani Konferencia előadói.
A Magyar Haltani Társaság szervezésében 2014. július 11-12-én Tiszafüreden tartott rendezvény a 100 éve elhunyt Herman Ottó emléke előtt is tisztelgett. A magyar tudományos haltant is megalapozó sokoldalú tudós munkásságát Vida Antal, az emlékév főszervezője idézte fel – számol be a Magyar Haltani Társaság az eseményről sajtóközleményében.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A konferencia két napján több mint 30 előadás hangzott el. Az öt országból érkezett 80 fős közönség megnyugvással fogadta Erős Tibor tihanyi kutató szavait arról, hogy a Marcal élővilága a 2010. évi vörösiszap-katasztrófát követően napjainkra gyakorlatilag regenerálódott.
Kevésbé derűs hírként Harka Ákos, a haltani társaság elnöke jelentette be, hogy illegális betelepítés révén az afrikai eredetű, akváriumi halként forgalmazott bíborsügérnek önfenntartó állománya alakult ki a Hévízi-tóban. A betelepítés nemcsak azért elítélendő, mert törvény tiltja, hanem azért is, mert ez a szép, de agresszív faj veszélyt jelenthet az ott őshonos törpenövésű vadpontyokra.
(Forrás: Wikimedia Commons / Akos Harka / CC BY 3.0)
Öröm az ürömben: Várkonyi Levente, a gödöllői Szent István egyetem kutatója ugyanezen a konferencián arról számolt be, hogy több sikertelen próbálkozás után most végre magában a Hévízi-tóban sikerült munkatársaival megoldaniuk a veszélyeztetett halak indukált szaporítását.