-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a nagy hadronütköztető sem képes kivonni magát a telihold hatása alól – olvasható az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN honlapján az MTI szerint.
A 2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztető Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol a csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat jelenleg 8 teraelektronvolt (1 TeV: ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az LHC oly nagy, hogy a Hold gravitációs hatása nem egyformán jelentkezik a 27 kilométeres alagút különböző részein, átmérője más és más pontjain. A detektorok viszont eléggé érzékenyek, hogy észleljék ezeket a parányi „egyenetlenségeket”, amelyek a luminozitásban, azaz az ütközések gyakoriságában okoznak eltéréseket.
A természettudományokban kevéssé járatos szerkesztőnket meglepte, hogy a hold fényének ilyen gravitációs ereje lenne, éppen ezért utánajárt az eredeti cikknek (mely az MTI forrásmegjelölésével szemben nem a nem létező http://public.web.cernch.public/, hanem a http://public.web.cern.ch/public/ címen van). A cikkben sehol nem esik szó a teliholdról, az „Ahogy égi kísérőnk növekszik...” mondatkezdetnek pedig az „As the moon rises in the sky...” ’Ahogy a hold emelkedik az égbolton...’ mondatkezdet felel meg. A valóságban tehát a Hold gravitációs ereje hat. A hivatkozott cikk forrásául szolgáló cikk viszont tényleg azt állítja, hogy a hatás „a hatás természetesen teliholdkor a legerősebb”, de nem magyarázza meg, miért. Az ok bizonyára az lehet, hogy a Hold ilyenkor a Nappal átellenes oldalon van, azaz leginkább ellentételezi a Nap gravitációs hatását.
Ahogy égi kísérőnk növekszik, az LHC operátorainak rendszeresen igazítaniuk kell a protonnyalábok pályáján, hogy kikorrigálják a telihold változó gravitációs hatásait, és ne csökkenjen az ütközések gyakorisága. A luminozitás az ütközések gyakoriságát jellemzi: egyenesen arányos az egymással ütköző nyalábok részecskeszámaival és fordítottan a nyalábok átfedési felületével, hiszen ugyanannyi részecske esetén annál több az ütközés, minél jobban fókuszáltak, azaz mennél kisebb felületen ütköznek.