-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Neked csak az kell, hogy ideöntsd a mantráidat. Idézel egy mondatot, a...2024. 11. 02, 21:51 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: Kiegészítés: Nem értettem félre amit írtál, csak a "valamilyen szinten konstruktív" beszél...2024. 11. 02, 21:48 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 280 Ezt írod.. "amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az legalább vezet ...2024. 11. 02, 21:43 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a nagy hadronütköztető sem képes kivonni magát a telihold hatása alól – olvasható az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN honlapján az MTI szerint.
A 2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztető Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol a csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat jelenleg 8 teraelektronvolt (1 TeV: ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az LHC oly nagy, hogy a Hold gravitációs hatása nem egyformán jelentkezik a 27 kilométeres alagút különböző részein, átmérője más és más pontjain. A detektorok viszont eléggé érzékenyek, hogy észleljék ezeket a parányi „egyenetlenségeket”, amelyek a luminozitásban, azaz az ütközések gyakoriságában okoznak eltéréseket.
A természettudományokban kevéssé járatos szerkesztőnket meglepte, hogy a hold fényének ilyen gravitációs ereje lenne, éppen ezért utánajárt az eredeti cikknek (mely az MTI forrásmegjelölésével szemben nem a nem létező http://public.web.cernch.public/, hanem a http://public.web.cern.ch/public/ címen van). A cikkben sehol nem esik szó a teliholdról, az „Ahogy égi kísérőnk növekszik...” mondatkezdetnek pedig az „As the moon rises in the sky...” ’Ahogy a hold emelkedik az égbolton...’ mondatkezdet felel meg. A valóságban tehát a Hold gravitációs ereje hat. A hivatkozott cikk forrásául szolgáló cikk viszont tényleg azt állítja, hogy a hatás „a hatás természetesen teliholdkor a legerősebb”, de nem magyarázza meg, miért. Az ok bizonyára az lehet, hogy a Hold ilyenkor a Nappal átellenes oldalon van, azaz leginkább ellentételezi a Nap gravitációs hatását.
Ahogy égi kísérőnk növekszik, az LHC operátorainak rendszeresen igazítaniuk kell a protonnyalábok pályáján, hogy kikorrigálják a telihold változó gravitációs hatásait, és ne csökkenjen az ütközések gyakorisága. A luminozitás az ütközések gyakoriságát jellemzi: egyenesen arányos az egymással ütköző nyalábok részecskeszámaival és fordítottan a nyalábok átfedési felületével, hiszen ugyanannyi részecske esetén annál több az ütközés, minél jobban fókuszáltak, azaz mennél kisebb felületen ütköznek.