-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Újabb táblacserével folytatódott a szlovákiai gerillaháború: ezúttal a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért lépett akcióba. Meglepetésre éppen egy magyar politikus beszél vandalizmusról...
Tavaly március 10-én tartottak népszavazást a szlovákiai Pereden és Gútán a falvak eredeti nevének hivatalossá tételének érdekében. 1948-ban Pered Tessedik Sámuel lelkészről és pedagógusról – aki szlovák-német származású volt, műveit németül alkotta, de a szlovák és magyar nyelvű oktatásnak is jelentős alakja – a Tešedíkovo [tesegyíkovo] (kb. ’Tessedik-falva’) nevet kapta, Kollár csehül írt, mivel a szlovákok a 19. század közepéig a csehet használták irodalmi nyelvként. Gúta pedig Ján Kollár lelkészről, a szlovák nemzeti mozgalom jeles alakjáról a Kolárovo (kb. ’Kolár-falva’) nevet. Az elnevezések érdekessége, hogy a névadók egyikének életútja sem kötődik a róluk elnevezett településekhez, ráadásul Kollár két l-lel írta a nevét, míg Gúta nevében csupán egy l-lel szerepel. (1948-ban közel két tucat magyar és német települést neveztek el jelentős szlovák személyiségekről.) A falvak magyar neveként továbbra is az eredeti elnevezést használják, ám a szlovák törvények szerint a jelentős személyiségekről elnevezett települések nem állíthatták vissza saját hivatalos nevüket – ezért volt szükség a népszavazásra.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A népszavazáson mindkét településen a szavazók kétharmada támogatta az eredeti elnevezés visszaállítását, ám a szavazás csak Pereden volt eredményes, mivel Gútán a szavazásra jogosultak ealig 40%-a nyilvánította ki véleményét. (Érvénytelen lett volna a szavazás Pereden is, ha a visszaállítást ellenzők otthon maradnak.) A peredi népszavazás eredménye alapján a szlovák kormánynak október 16-án kellett dönteni arról, hogy visszaállítja-e a település nevét. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárában nem szerepel Pered – a Wikipédia – Décsy Gulára hivatkozva – a nevet a Pétered ’Péter fia’ magyar alakból eredezteti. A -d-t azonban inkább kicsinyítő képzőnek szokás tartani, sok személynévi eredetű településnévben előfordul. Úgy döntöttek, hogy ezt nem teszik meg, mivel Szlovákiában település neve csak szlovák eredetű lehet. (Ez egyébként nem igaz.) A település vezetése újabb jogi lépéseket fontolgat, Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom aktivistái nem sokáig késlekedtek a válasszal.
Az akcióról beszámoltak a szlovákiai híradók is, méghozzá meglehetősen objektív hangnemben. Meglepetést inkább az keltett, hogy a gerillaakcióban kihelyezett táblák eltávolítására Jurás Gyula, a teleülés alpolgármestere, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) politikusa hívta ki a közútkezelőket – televíziós nyilatkozatában pedig egyenesen vandalizmusnak nevezte.
Nem ez az első gerilla-táblakihelyezés Pereden. Mint annak idején beszámoltunk róla, a szlovák közútkezelő – annak ellenére, hogy törvényi kötelezettsége – a magyar nyelvű kiegészítő helységnévtáblákat nem helyezte ki. Ekkor az MKP politikusai pótolták a hiányzó táblákat.
Az ügyben bekövetkező fordulatokról az elkövetkezendőkben is beszámolunk.













