nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A „homoszexuális” atyja
Fordító és melegjogi aktivista

Kertbeny Károly újságíró, műfordító, könyvészeti szakember, „melegjogi aktivista”, a homoszexualitás kifejezés megalkotója 1824. február 28-án született. Petőfi Sándor és Jókai Mór fordítója egész életében a magyar kultúra népszerűsítésén ügyködött, mégis magányosan, szegénységben hunyt el. Sírját szélsőségesek 2010 nyarán meggyalázták, a nyomozást – bűncselekmény hiányában – nem indított a rendőrség.

Nedbál Miklós | 2014. február 28.
|  

„Mint magyar szülőknek fia” – ahogyan életrajztöredékében írja – Kertbeny Károly (eredeti nevén Karl-Maria Benkert) 1824. február 28-án született Bécsben. Családja bajor földről származott, édesapja, Anton Benkert német színész és újságíró volt, édesanyja pedig Benkert Charlotte festőként tevékenykedett. Később Pesten éltek, a nagypapa 1812-ben A Magyar Királyhoz elnevezéssel építetett fogadót. Kertbeny Károly már fiatalkorában hozzászokott a zsibongó élethez, a kor művészeivel, politikusaival való találkozás a hétköznapok természetes része volt.

Iskoláit Magyarországon végezte, majd rokoni támogatással nagy körutazást tett, bejárta többek közt Konstantinápolyt és Kairót. Hazatérve könyvkereskedőként, segédként kezdett dolgozni, Heckenast Gusztáv pesti üzletében is munkálkodott. Megismerkedett a kor politikusaival, művészeivel, író-költőivel, irodalmi életrajzokat, kritikákat is szerzett, elsősorban pesti német nyelvű lapokba írt. 1845-ben találkozott Petőfi Sándorral, hol máshol, mint a Pilvax Kávéházban. 1846-ban Kertbeny külföldi útra indult, több németországi nagyvárosban hónapokat töltött. Nevét 1847-ben változtatta meg – egy kis szójátékkal – Benkertről Kertbenyre.

A műfordító

Mint lapunknak Ratzky Rita irodalmi muzeológos, Petőfi-kutató elmondta, Kertbeny Károly életének fő célja a magyar irodalom propagálásán túl a külfölddel a hazai viszonyok megismertetése volt. „Ezért hálásak is lehetünk neki. Fordítónak azonban közel sem volt zseniális. Erdélyi Jánosnak írt leveléből tudhatjuk, hogy akkoriban külföldön élvén, nem sokat tudott Petőfi Sándor életéről, ezért próbál adatokat kérni a költő-népdalgyűjtőtől. Kertbeny Károly Petőfi-fordításai a frankfurti Literarische Anstalt (Irodalmi Intézet) kiadásában jelentek meg 1849 tavaszán” – nyilatkozta a szakember. Petőfi mellett Arany János, Garay János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór műveit fordította különböző európai nyelvekre.

Kertbeny 1846-tól több éven át külföldön élt, többek közt Oroszországban, Svájcban, Franciaországban, Angliában és Németországban, és ahogyan A magyar nemzeti és nemzetközi irodalom könyvészete előszavában írja, „buzgóbban tanulmányoztam ez országok irodalmi és könyvkereskedési viszonyait, mint a hogyan virágzó ifjúságomban magát az életet élveztem.”

Kertbeny Károly
Kertbeny Károly
(Forrás: Wikimedia Commons / Eduard Kaiser (1820–1895))

A melegjogi aktivista

Mint Takács Judit a Holmiban megjelent tanulmányában írja, az 1980-as évek második feléig csak sejteni lehetett, hogy Kertbeny Károly a szerzője annak az 1869-ben névtelenül megjelentetett két értekezésnek, amely a homoszexuális férfiak büntetőszankciók alóli felszabadításáért emelt szót Poroszországban és az Északnémet Államszövetségben, és amelyek egyikében először szerepelt a homosexual és a heterosexual kifejezések. Manfred Herzer német kutató a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban talált anyagok alapján tudta bizonyítani Kertbeny szerzőségét.

Kertbeny egy barátja szexuális irányultsága miatt egy zsaroló karmai közé került, és öngyilkosságot követett el. Kertbeny ezután kezdett foglalkozni a homoszexualitás kérdésével, illetve jogokkal. Más, saját magát is érintő kérdésekben is kifejtette álláspontját, többek közt szót emelt az útlevél eltörléséért (ugyanis nem volt neki) – napjainkban már sokkal könnyebben utazhatna – és az adósbörtönök megszüntetéséért (néhányat maga is megjárt).

Kertbeny Károly 1865 körül
Kertbeny Károly 1865 körül
(Forrás: Wikimedia Commons)

Szellemi öröksége

Rossz anyagi körülmények közt élt, mint említettük, többször az adósok börtönébe is került. Pestre 1875-ben költözött vissza végleg, hét évvel később, szegénységben, magányosan hunyt el. „A haza szolgálatában élte életét még akkor is, mikor nem volt a hazában. Ott hirdette a népek között a mi dicsőségünket” – mondta róla már halála után Komócsy József, a Petőfi Társaság alapítója és alelnöke Kertbeny sírjánál.

„Egész életében a magyar kultúra megismertetésén, külföldi reprezentálásán és a külföldi magyar vonatkozású források felkutatásán, könyvészeti regisztrálásán, tervezett (szak)bibliográfiáin keresztül a hazai tudomány támogatásán fáradozott. Publicisztikai tevékenysége közel 3000 cikket számlál, melyek jobbára az Augsburger Allgemeine Zeitungban, a Leipziger Illustrierte Zeitungban és a Magazin für Literatur des Auslandesben jelentek meg és csaknem mind magyar vonatkozású kérdésekről szólt” – írja Pogányné Rózsa Gabriella, Kertbeny Károly élete és könyvészeti tevékenysége című, a Könyvtári Figyelőben 2012-ben megjelent cikkében.

Ugyanakkor tevékenységét azonban nem mindenki fogadja lelkesedéssel, főleg igaz ez szélsőséges csoportokra. 2002. június 29-én közadakozásból állított Kertbeny Károlynak síremléket a Kerepesi temetőben a magyar LMBTQ közösség. Sírját – amely a magyar meleg közösség jelképes helyszíne lett – 2010 júliusában meggyalázták, síremlékét fekete lepellel takarták le és egy Bibliai idézettel egészítették ki. Mint arról az Index az MTI híre alapján beszámolt, a Szivárvány Misszió Alapítvány feljelentése alapján induló ügyben a rendőrség bűncselekmény hiányában végül nem indított nyomozást.

Kertbeny Károly síremléke a Kerepesi úti temetőben 2006. márciusában
Kertbeny Károly síremléke a Kerepesi úti temetőben 2006. márciusában
(Forrás: Wikimedia Commons / Dr Varga József / CC BY-SA 3.0)

Források

Takács Judit: Kertbeny Károly és a magánélet szabadsága

Pogányné Rózsa Gabriella: Kertbeny Károly élete és könyvészeti tevékenysége

Kertbeny Károly síremlékének felavatása

Nem nyomoznak Kertbeny Károly síremlékének ügyében

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Yogi 2014. február 28. 14:57

@Blogin:

Nekem speciel semmi gondot nem okoz a két kifejezés értelmezése.

2 Krizsa 2014. február 28. 13:41

Hát de igen. Már jó 20 éve nem merem kimondani egy fínom mosollyal, hogy a "meleg párkapcsolat" sok mindent elsimít, mert nem érünk rá hülyeségeken árénázni és akkor nincs válás se. Hogyisne! Hol találok még egy ilyet?

Szóval a "meleg" nemrég még a szemvillantásból is értő, szeximádót jelentette, de ma már csak a homoszexet. A fenébe... na, haggyábékén. De hiába, mégse lehet ezt már egy kedves magyar szóval mondani, pedig a gimnázumban, amikor tanár voltam, még megtapsoltak érte a tanítványaim.

1 Blogin 2014. február 28. 10:47

Azt is megemlíthetjük, hogy semmi értelme a homoszexuális kifejezésnek (azonosneműség?!), ráadásul latin–görög keverék. Olyan értelmezésbeli hülyeségeket okoz, mint a homofób, aki mondjuk fél az azonosságtól.

Információ
X