nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Fáradhatatlan szavak

Rákos Péter azokat a fogalmakat elemezte, amelyeket rosszul értelmez vagy félreért a használója, mint például szabadság, nemzet, liberalizmus vagy a szocializmus.

MTI | 2012. november 15.
|  

Fáradhatatlan szavak címmel rendez egész napos szimpóziumot Rákos Péter (1925-2002) irodalomtörténész, prágai egyetemi tanár halálának 10. évfordulója alkalmából csütörtökön a budapesti Cseh Centrum. Gál Jenő, az egykori tanítvány, majd kolléga a prágai Károly Egyetemen, elmondta az MTI-nek, hogy Rákos Péter kassai születésű és 1945-től tanult, majd tanított a cseh fővárosban. Prágában végzett filozófia szakon. Ő alapította meg az egyetemen a hungarológia szakot és a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésén dolgozott.    

A prágai tavasz idején, 1968-ban az angolszász irodalomtudományt mutatta be. Sajtó alá rendezte és utószót írt Erich Auerbach angol filológus Mimesis című kötetéhez. A tudós munkája teljes szembefordulást jelentett a marxista irodalomtudománnyal, ezért Rákos a korszak megtűrt értelmiségi kategóriájába került. Magyarul megjelent a pozsonyi Irodalmi Szemlében Lírai őrjárat címmel Márai Sándorról írt elemzése, ezt pedig a magyarok nem vették jó néven, mert Márai Magyarországon tiltott irodalomnak számított.

A budapesti szimpózium címeként szolgáló Fáradhatatlan szavak című, mintegy 800 oldalas kötete az életművéből ad válogatást, cseh nyelven jelent meg a prágai Akadémia Kiadónál, és Gál Jenő rendezte sajtó alá.

Rákos Péter a 90-es években a közélet felé fordult, irodalomelmélettel, történelmi kérdésekkel, közéleti problémákkal, a nacionalizmusokkal foglalkozott. Hetvenedik születésnapjára 1995-ben a Kalligram Kiadónál jelent meg a Prágai őrjárat című kötete. A Nemzeti jelleg, a miénk és másoké című műve 2000-ben látott napvilágot.

Élete vége felé írta intelmeit enciklopédia formájában és a fiának szánta, de ezek nem erkölcsi prédikációk, hanem azokat a fogalmakat elemezte, amelyeket rosszul értelmez vagy félreért a használója, mint például a szabadság, a nemzet, a liberalizmus vagy a szocializmus szavakat. Kész kéziratként adta le a Kalligramnak, eddig csak részletek jelentek meg belőle folyóiratokban – magyarázta Gál Jenő, aki a Károly Egyetemen 20. századi és kortárs magyar irodalmat tanít, korábban Budapesten a Cseh Centrum igazgatója volt.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X