nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyerhetett volna, de kizárták
Ki volt a legnagyobb cseh?

Jára Cimrman előkelő helyen állt a legnagyobb cseh címért folyó versenyben, amikor a cseh televízió egyszerűen kizárta. Miért volt népszerű a nézők körében, és mi volt a bűne a szervezők szemében? És mi köze az egésznek Artúr királyhoz?

Fejes László | 2012. április 26.
|  

2005-ben rendezte meg a Cseh Televízió (Česká Televize) A legnagyobb cseh (Největší Čech) című műsorát. A kiírás szerint azt az embert keresték, aki valaha Csehország, Morvaország vagy Szilézia területén született, élt vagy alkotott, az ott élőkért tett, jelentősen befolyásolta életüket, és éppen ezért a cseh történelem vagy jelen legnagyobb személyiségének tekinthető. A program a BBC által 2002-ben készült A 100 legnagyobb brit (100 Greatest Britons) című műsor licence alapján készült.

A műsorban az egyik legsikeresebb szereplő Jára Cimrman volt. Egyes információk szerint 37 387 szavazatot gyűjtött (ami egyébként a negyedik helyre lett volna elég), mások szerint sosem hozták nyilvánosságra a rá adott szavazatok számát, ugyanis kizárták a versenyből. De ki volt Jára Cimrman, és mi volt a bűne?

Élete

Jára Cimrman 1853 és 1859 között született Bécsben (az anyakönyvi kivonat nem jól olvasható: elképzelhető évszám 1856, 1864, 1868, 1883 és 1884 is). Apja Leopold Cimrman cseh szabó, anyja Marlen Jelineková-Cimrmanová osztrák színésznő volt. Cimrman korának egyik legnagyobb cseh drámaírója, költője, zenésze, tanára, utazója, filozófusa, feltalálója, nyomozója és sportolója volt.

Ő maga csehnek tartotta magát: erről tanúskodik naplójának utolsó bejegyzése, melyben kifejezi vágyát, hogy viszontláthassa hazáját, Csehországot („Chtěl bych vidět svou rodnou vlast Böhmen.”). Életének jelentős részét Csehországban töltötte, hazafias érzelmek vezérelték, tiltakozott a Habsburg elnyomás ellen. Még Alois Jirásekkel, a jelentős cseh íróva is összeveszett, mivel az Régi cseh mondák című művébe belefoglalta a blaníki lovagok történetét. A legenda szerint ugyanis a hegy belsejében várakozó lovagok majd akkor törnek elő, amikor a cseheknek majd a legrosszabb lesz. Jiráseknek címzett levelében ezt írja: „Mivel a Habsburg elnyomás háromszáz éve alatt egyszer sem bukkantak fel, elkeseríted a népet azzal a kilátással, hogy az, amit most átél, még semmi ahhoz képest, ami ezután jön”.

Halálának körülményei tisztázatlanok. Az bizonyított, hogy megélte az első világháborút, de fertőző sárgaságának köszönhetően nem került a frontra. Ekkoriban ideje nagy részét a prágai Národní třídán található Louvre kávéházban töltötte, A Cseh égbolt az első világháború idején játszódik. A darabban összeül a csehek háromtagú égbeli tanácsa (Szent Vencel, Comenius és Cseh ősatya), és három új tagot választanak (Karel Havlíček Borovský költő-politikust, Husz Jánost és Božena Němcová regényének címszereplőjét, a nagyanyót). Eközben arról is döntenek, hogyan viszonyuljanak a cseh történelem más jelentős alakjaihoz, illetve az osztrák-magyar hadseregből dezertáló cseh katonákhoz.ekkor írta Cseh égbolt (vagy Cseh menny – České nebe) című drámájának jelentős részét.A darabot később a Nymburk közelében lévő Dymokury iskolájának padlásán levő rejtekhelyén fejezett be. Innen folytatott kiterjedt levelezést harcostársaival. Halálának feltételezett helye a Husz János emlékének szentelt észak-csehországi turistaút közelében helyezkedik el.

Cimrman egyetlen fenmaradt mellszobra. Vonásai azért koptak el, mert a szobrot egy kalapos a kalapok párolására használta.
Cimrman egyetlen fenmaradt mellszobra. Vonásai azért koptak el, mert a szobrot egy kalapos a kalapok párolására használta.
(Forrás: Wikimedia Commons / Stanislav Jelen / GNU-FDL 1.2)

Találmányai

Több találmány is fűződik Jára Cimrman nevéhez, többek között a CD (eredetileg: Cimrman-lemez), melyet csak a hetvenes évek végén fedeztek fel újra: Cimrman ehhez eredetileg természetbarát anyagot, méhviaszt használt. Neki tulajdonítják a kétrészes fürdőruha, a zsíros tej, a mágneses monopólus és az internet alapelveinek feltalálását is.

Sokat működött együtt más jeles alkotókkal. Amikor Edison feltalálta a villanykörtét, ő találta fel hozzá a foglalatot. Zeppelinnel együtt fejlesztette ki az első léghajót. Ő tervezte az Eiffel-torony alját. A Curie házaspár számára a saját hátán cipelt le a pincébe negyvenöt zsák urániumot.  Marconinak véletlenül elszakította a rádióvezetékét: ekkor javasolta neki, hogy próbálkozzon vezeték nélküli rádió fejlesztésével.

Cimrman egyik találmánya az egyszemélyes hálókocsi
Cimrman egyik találmánya az egyszemélyes hálókocsi
(Forrás: Wikimedia Commons / Postrach / GNU-FDL 1.2)

Utazóként is számon tartják. Vizsgálta a sarkkörön túl élő szamojédokat, és egy kiéhezett törzs elől menekülve majdnem elérte az északi sarkot: mindössze hat méterrel haladt el mellette! Ő javasolta először a Panama-csatorna megépítését (erről operalibrettót is írt), Paraguayban pedig meghonosította a bábszínházat.

Cimrman jelentős pedagógus is volt. Ő reformálta meg a galíciai iskolarendszert.

Emléktábla Míšovban: Cimrman 1915 május 8-án Míšov közelében haladt el
Emléktábla Míšovban: Cimrman 1915 május 8-án Míšov közelében haladt el
(Forrás: Wikimedia Commons / Dr. Killer / CC BY-SA 3.0)

Művészi tevékenysége

Cimrman legalább tizenhat színdarabot és néhány operát írt, de ismeretes egy hétórás operettje is.

Akárcsak a tudományos életben, a művészetben is jelentősen hatott mások munkájára. Amikor Csehov beszámolt neki arról, hogy A két nővér címen ír színdarabot, Cimrman kevesellte – nem is eredménytelenül. Kiterjedt levelezést folytatott G. B. Shawval – igaz, az elfoglalt író leveleire nem válaszolt.

Filozófiája, az externizmus

Ismeretelméleti elgondolásai a szolipszizmus megújításainak tekinthetők: míg azonban a szolipszisták úgy vélik, hogy csak az ő énjük létezik, a környező világ nem, Cimrman arra jutott, hogy éppen a filozófus énje nem létezik, míg a környező világ igen. Cimrmant ezért vulgáris materialistának bélyegezték.

Emléktábla Brünnben: Ebben a házban egészen biztosan és bizonyítottan soha nem élt Jára Cimrman
Emléktábla Brünnben: Ebben a házban egészen biztosan és bizonyítottan soha nem élt Jára Cimrman
(Forrás: Wikimedia Commons / Lasy / CC BY-SA 3.0)

Elméletével szemben a legfőbb érv az volt, hogy egy nem létező tudat nem alkothat elméletet. Cimrman erre azt válaszolta, hogy az, hogy nem létezik, nem szükségszerűen jelenti, hogy nem megfigyelhető a világban. A valóságot olyan térhez hasonlította, melynek belsejében van egy hely, ahonnan éppen Jára Cimrman hiányzik. Példája szerint olyan ez, mint egy darab papír, melynek lyuk van a közepén: a papír maga a világ, míg a lyuk a nem létező filozófus. A tér tágulásával vagy szűkülésével éppen az ellenkezője megy végbe a lyukkal, amelyet a filozófus gondolkodásának is lehet értelmezni.

Cimrmant nem lepte meg, hogy elméletét értetlenség fogadta. Az externizmus elméletéből ugyanis szükségszerűen következik, hogy a környező világban a nemlétező gondolkodóéval ellenkező irányú folyamatok mennek végbe, azaz az ő gondolatai a szolipszizmust erősítik. Ebben Cimrman megelőzte korát, hiszen akkoriban a társadalom még nem voltak kész elfogadni egy olyan gondolkodót, aki olyan álláspontot foglal el, mely egyidejűleg ezt az álláspontot meg is kérdőjelezi.

A Cimrman-kutatás később az Albert Einsteinnel folytatott levelezéséből kiderítette, hogy Cimrman tovább is fejlesztette elméletét . KIjelentette, hogy további tárgyak sem léteznek a világban úgy, ahogy azt általában feltételezzük. A valóságban a tárgyak nem találhatóak ott, ahol lenni véljük őket, és ott vannak, ahol úgy gondoljuk, hogy nincsenek. Ha például veszünk egy darab krétát, a kréta egy hatalmas anyagtömeget alkot a körül a hely körül, ahol lenni sejtjük: ám az anyag közepén van egy buborék, ahol a kréta egyáltalán nincs.

Albert Einstein erről az elgondolásról úgy nyilatkozott, hogy „very crazy”, de a Cimrman-kutatás szerint ezt elismerőleg értette. Ugyanakkor voltak fenntartásai: „Mint fizikus, kötelességem figyelmeztetni, hogy a  valóságban semmit nem jelent, ha az ürességet dolognak nevezi, a dolgot pedig ürességnek. Ez csupán szójáték (ping pong with the words)”.

Cimrman megismeréselmélete szerint valamit vagy nem tudunk, vagy tévedünk. Maga a megismerés a tévedéseink felismerése, azaz annak belátása, hogy valamit nem tudunk. A megismerés végső célja pedig az, hogy belássuk: nem tudunk semmit.

A Jára Cimrman-gyógyforrás (víz nélkül)
A Jára Cimrman-gyógyforrás (víz nélkül)
(Forrás: Wikimedia Commons / Huhulenik / GNU-FDL 1.2)

A Cimrman-kutatás

Először 1966 körül, január 23-án délelőtt tíz óra öt perckor találtak Liptákov közelében egy ládát, melyben Cimrman hagyatékának jelentős része felbukkant. A dokumentumok vizsgálatának céljából jött létre egy évvel később Párágában a Jára Cimrman Személyének és Életművének Rehabilitációs Társasága (Společnosti pro rehabilitaci osobnosti a díla Járy Cimrmana). A társaság nyomtatásban, rádióadásokban és mindenekelőtt színházi előadásokkal népszerűsíti Cimrman örökségét.

Az első híradások Cimrmanról 1966. december 23-án hangzottak el a csehszlovák állami rádió A Pókhoz alkoholmentes borozó című adásában. Egyes irodalomtörténészek hajlamosak megkérdőjelezni Cimrman létét – arra azonban nem tudnak válaszolni, hogy korunkban ki lenne képes megalkotni azt a zseniális életművet, melyet Cimrmannak tulajdonítanak.

A legnagyobb cseh?

Jára Cimrmant azért zárták ki a televíziós versenyből, mert a versenyben csak valóban élt személyiségek vehettek részt, kitalált személyek nem. (Vitát vált ki azonban, hogy a brit adásban az első száz közé jutott Artúr király, akinek történeti valódisága erősen vitatott – őt mégsem diszkvalifikálták.)

A cimrmanológusok közül Magyarországon elsősorban Svěrák ismert, ő a Kolja című, a fia által rendezett és Oscar-díjat is nyert film egyik főszereplője. Ismert még Általános iskola című filmje (ezt ő is rendezte), de mellékszereplőként felbukkan többek között Az én kis falum című filmben is.

Jára Cimrman alakját Zdeněk Svěrák és Jiří Šebánek alkotta meg. Később a szerzők útjai szétváltak, Svěrák Ladislav Smoljakkal főként a Jára Cimrman Színháza nevű társulattal, Šebánek a Cimrman Szalonja nevű „kutatócsoporttal” ápolta Cimrman emlékét.

A Cimrman-életmű elsősorban a nevét viselő színház műsoraiban jelent meg. Egy tipikus előadás első felében „tudományos előadások” hangzanak el Cimrman életművéről, míg az előadás második felében Cimrman egy-egy darabját mutatják be. Az alábbi videóban egy „tudományos előadás” részletét látjuk (csehül, de angol felirattal). Ebben Zdeněk Svěrák az irodalmi hamisításról beszél, s mint kiderül, ilyenben Cimrman is részt vett. Az említett Petr Bezruč Antonín Vašek álneve, Szilézia dalok című versgyűjteményét ezen a néven adta ki – ám egyes vélemények szerint ezeket, de legalábbis egy részüket valójában barátja, Ondřej Boleslav Petr írta.

Életéről film is készült. Az alábbi (sajnos csak cseh nyelvű) részlet első felében azt láthatjuk, miként inspirálta korának tudósait és művészeit. A második felében tanulmányairól van szó: miután rendszeresen késve érkezett a szabadalmi hivatalba (és csupán a kétrészes fürdőruhát sikerült bejegyeztetnie), laboratóriumát közvetlenül a hivatal szomszédságában rendezte be – itt fedezte fel a dinamitot, de szintén későn.

Tudomásunk szerint Cimrman-művek, illetve munkásságáról szóló tanulmányok magyarul nem érhetőek el. Ez azzal magyarázható, hogy a Cimrmanhoz köthető munkák sűrűn tartalmaznak olyan utalásokat, melyek a cseh kultúrához köthetőek, nem fordíthatóak, magyarázatukkal pedig éppen a csattanó veszne el.

Bár Cimrman fiktív személy tiszteletére több skorpiófajt is elneveztek.

Cimrman sikere A legnagyobb cseh versenyén megosztotta a csehországi véleményformálókat. Voltak, akik a cseh humort magasztalták. Mások úgy vélték, hogy a Cimrmanra való szavazással a csehek éppen a tekintélyek, „nagy emberek” tiszteletét utasították el. Voltak azonban olyan kritikus hangok is, melyek szerint a szavazás a csehek nihilizmusát, cinizmusát, az értékrendjük hiányát tükrözi. Az mindenesetre bizonyos, hogy Jára Cimrman figurája éppen a „nagy cseh”, illetve a bármely jelentős személyiséget övező kultusz paródiája: éppen azzal a szemlélettel megy szembe, melyet A legnagyobb cseh képviselni igyekezett. Azon a pályán nem nyerhetett.

Források

Největší Čech a Cseh Televízió honlapján

Největší Čech a cseh wikipédián

Jára Cimrman és a kapcsolódó szókcikkek a cseh wikipédián

To nejlepší ze Smoljaka, Svěráka a Járy Cimrmana I.–II.

Ctíme Cimrmana. Jsme normální?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X