-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Bár a fának nincs sok köze a fázáshoz, azért még a fagynak van köze az égéshez.
Tamás két kérdést tett fel. Az egyikre már válaszoltunk, a másik most következik.
A második kérdés pedig igazából egy gondolatmenetem igazolása illetve cáfolása lenne. Köze lehet a fázik igének magához a fa főnévhez? Fázik az illető tehát fát vág.
Nem igazán értjük Tamás gondolatmenetét. Miért fát vág, miért nem inkább fát gyűjt? Az persze világos, hogy a fázik ige pont úgy hangzik, mintha a fa főnévből -z- képzővel hozták volna létre: az ilyen igék általában ikesek. A két jelentés azonban nehezen összeegyeztethető: ha valaki fával csinál valamit, akár vágja, akár égeti, attól inkább lesz melege, mint hogy fázni fog. Ráadásul a fát nem csak vágni lehet, nem csupán ég, de úszik is.
De lássuk, mit mondanak azok, akik járatosak a szófejtés tudományában!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A fáz(ik) ugor örökség, a manysiban csak főnévként ’jégkéreg’, ’jégen álló víz’ jelentésben használatos. A hantiban is megvan ’jégréteg, hókéreg, hóréteg’, ’megfagyott hó’ jelentésben, de itt igeként is használatos, jelentése ’fázik’, ’fagy, odafagy, megfagy’, ’lehűl’. Talán néhány szamojéd szó is ide tartozik – ebben az esetben a szó uráli eredetű – ezek jelentése ’megéget, süt’. A két, látszólag ellentétes jelentés úgy kapcsolódik össze, hogy a fagyás és az égés hasonló sérüléseket okoz. Hasonló a helyzet a fagy szónál, ez egyes nyelvekben a magyarhoz hasonló jelentésű, másokban ’ég, éget’, de például a finnben és a lappban a származékai mindkét jelentésben előfordulnak.
A fa szó uráli eredetű, tipikus példája szokott lenni a p > f változásnak, innen aztán sokan tudhatják, hogy finnül (és észtül) puu [pú]. Semmi nem utal arra, hogy az uráli alapnyelvben ennek őséből képezték volna a fázik ősét: a fa szó eredetijében van egy *w, melynek egyik leánynyelvben sincs nyoma. A -z- képző őse, mely *-t- lehetett, kétségtelenül régi lehet, de semmi nem igazolj,a hogy az a funkciója, melyben ma ismerjük (azaz hogy főnévből ’az adott dologgal csinál valamit’ jelentésű igét képez), nagyon régre nyúlik vissza. Így aztán – figyelembe véve a fentebb bemutatott jelentésbeli problémákat is – olvasónk elképzelését nem tarthatjuk valószínűnek.