-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Házi szakértőnk ismét olvasói kérdésre válaszol: nem a levegőbe beszél, hanem a levegőről – pontosabban arról, hogy honnan ered a magyar „levegő” szó. Kiderül az is, mely más szavakkal áll kapcsolatban.
Dániel nevű olvasónk a levegő szó eredetéről érdeklődik:
Azt már olvastam nálatok, hogy a lég szó a levegő és ég szavak összevonásával keletkezett a nyelvújításkor... Viszont mi a helyzet magával a levegővel?
Nekem legalábbis nagyon gyanús, olyan „nyelvújításkori” hangzása van. Képzett szónak néz ki, de tényleg az? Szokott a levegő levegni? És a levegés -eg szótagja gyakorítóképző? Van a levegésnek köze a lebegéshez, lobogáshoz?
Eleve, mióta használják Magyarországon a levegő szót, és mindig ugyanezt jelentette? Illetve mit jelentett eredetileg?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Igen, a lég szó Kazinczy alkotása, a levegő ég összevonása. A levegő ég nagyon gyakori kifejezés volt abban az időben, első nyomtatott előfordulása a 17. század elején Pázmánynál szerepel. Eredetileg úgy kellett értelmezni, hogy ’rezgő levegő’, esetleg ’szellő’, de olyan állandósult (hogy ne mondjam: elcsépelt) szókapcsolattá vált, mint mondjuk ’széles e világ’ vagy ’földkerekség’, ezek sem jelentenek ma többet vagy mást, mint ’világ’ és ’Föld’.
Ebből is látható, hogy a levegő szó használata eredetileg ’rezgő, mozgó’ volt, az ég pedig azt jelentette, hogy ’levegő’. Az ég ősi finnugor szó, három rokon nyelvből tudunk származékairól, amelyek összefügghetnek a ’levegő’ jelentéssel.
Dánielnek gyanús, hogy a levegő nem nyelvújításkori alkotás-e. Nem, ez a gyanúja nem megalapozott, de abban igaza van, hogy a -g képzővel képzett szó, és valóban létezett leveg ige. Hogy „gyakorítónak” nevezzük-e ezt a képzőt, azon lehet vitatkozni, mindenesetre annyi bizonyos, hogy gyakran hangutánzó szótövekhez járul, például: morog, dünnyög, recseg. De nem csak ilyenekhez, pl. forog, tekereg, sunnyog.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (a TESz.) esküszik arra (ahogy mondani szokás), hogy a levegő töve is „hangutánzó-hangfestő” eredetű. Ősi finnugor szótőről van szó, és néhány rokonának más finnugor nyelvekben is ’repül, lebeg’ az értelmezése, de hogy mire alapozza a TESz a „hangutánzó-hangfestő” eredetet, az nekem egyáltalán nem világos. Mindenesetre lev-, leb-, lob- alakú tőváltozatai is léteztek; első előfordulásában (1458-ból) a lev- változat szerepel. A sok-sok változat létezése azonban szerintem még nem bizonyítja, hogy „hangutánzó-hangfestő” tőről van szó. Jól sejti Dániel, hogy ennek a tőnek a változataiból származik a lebeg és a lobog (meg persze a lobban), sőt a lefeg és a lifeg is.