-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Házi szakértőnk ismét olvasói kérdésre válaszol: nem a levegőbe beszél, hanem a levegőről – pontosabban arról, hogy honnan ered a magyar „levegő” szó. Kiderül az is, mely más szavakkal áll kapcsolatban.
Dániel nevű olvasónk a levegő szó eredetéről érdeklődik:
Azt már olvastam nálatok, hogy a lég szó a levegő és ég szavak összevonásával keletkezett a nyelvújításkor... Viszont mi a helyzet magával a levegővel?
Nekem legalábbis nagyon gyanús, olyan „nyelvújításkori” hangzása van. Képzett szónak néz ki, de tényleg az? Szokott a levegő levegni? És a levegés -eg szótagja gyakorítóképző? Van a levegésnek köze a lebegéshez, lobogáshoz?
Eleve, mióta használják Magyarországon a levegő szót, és mindig ugyanezt jelentette? Illetve mit jelentett eredetileg?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Igen, a lég szó Kazinczy alkotása, a levegő ég összevonása. A levegő ég nagyon gyakori kifejezés volt abban az időben, első nyomtatott előfordulása a 17. század elején Pázmánynál szerepel. Eredetileg úgy kellett értelmezni, hogy ’rezgő levegő’, esetleg ’szellő’, de olyan állandósult (hogy ne mondjam: elcsépelt) szókapcsolattá vált, mint mondjuk ’széles e világ’ vagy ’földkerekség’, ezek sem jelentenek ma többet vagy mást, mint ’világ’ és ’Föld’.
Ebből is látható, hogy a levegő szó használata eredetileg ’rezgő, mozgó’ volt, az ég pedig azt jelentette, hogy ’levegő’. Az ég ősi finnugor szó, három rokon nyelvből tudunk származékairól, amelyek összefügghetnek a ’levegő’ jelentéssel.
Dánielnek gyanús, hogy a levegő nem nyelvújításkori alkotás-e. Nem, ez a gyanúja nem megalapozott, de abban igaza van, hogy a -g képzővel képzett szó, és valóban létezett leveg ige. Hogy „gyakorítónak” nevezzük-e ezt a képzőt, azon lehet vitatkozni, mindenesetre annyi bizonyos, hogy gyakran hangutánzó szótövekhez járul, például: morog, dünnyög, recseg. De nem csak ilyenekhez, pl. forog, tekereg, sunnyog.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (a TESz.) esküszik arra (ahogy mondani szokás), hogy a levegő töve is „hangutánzó-hangfestő” eredetű. Ősi finnugor szótőről van szó, és néhány rokonának más finnugor nyelvekben is ’repül, lebeg’ az értelmezése, de hogy mire alapozza a TESz a „hangutánzó-hangfestő” eredetet, az nekem egyáltalán nem világos. Mindenesetre lev-, leb-, lob- alakú tőváltozatai is léteztek; első előfordulásában (1458-ból) a lev- változat szerepel. A sok-sok változat létezése azonban szerintem még nem bizonyítja, hogy „hangutánzó-hangfestő” tőről van szó. Jól sejti Dániel, hogy ennek a tőnek a változataiból származik a lebeg és a lobog (meg persze a lobban), sőt a lefeg és a lifeg is.