-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ma már azt sem tudjuk, hogy urizálunk vagy kurizálunk, nem beszélve a pipatóriumról és a dorgatóriumról. De vannak-e olyan latin képzős magyar tövek, amelyeket használunk is?
Nemrégiben a szilvóriumkór (esetleg szilvóriumkor?) kapcsán figyeltünk föl az olyan képzett szavakra, amelyek egy közönséges magyar tőből és egy latin képzőből állnak. Ezek általában a 19. század második felében, illetve a századfordulón jöttek létre – képzett latin szavak analógiájára. De vajon hányan vannak? És melyek ezek?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Talán a leginkább ismertek és még ma is többé-kevésbé elterjedtek az -ista képzős alakok, amilyen a forgalmista (a forgalom-ból), az irodista (az irodá-ból), az elemista (az elemi-ből; é. ’elemi iskola’), a polgárista (a polgári-ból; é. ’polgári iskola’). Előző cikkünkből pedig az is kiderült, hogy a szilvórium (ami a szilvá-ból származik) nem volt egyedülálló szóalkotás. A pipa szóból létrehozott pipatórium – a Régi szavak szótára szerint – jelenthette a dohányzószobát, a pipák tárolására szolgáló állványt és magát a pipagyűjteményt is. A dorgál igéből származó dorgatórium pedig ’hivatalos feddés, dorgálás’ értelemben volt használatos.
Érdekesek az -izál végződésű alakulatok is. Ilyen az urizál, ami azt jelenti, hogy ’úrként viselkedik, nagyzol, előkelősködik’. Talán az olvasóban is fölmerül, hogy mit keres akkor a magyar nótában ez: „Szép asszonynak urizálok...” Itt a kontextusból egyértelműnek tűnik, hogy a „szép asszonynak” udvarol az illető, és nem nagyzol előtte – bár a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást... De szerencsére nem nagyzol, hanem tényleg udvarol: „Szép asszonynak kurizálok...” A kurizál azonban nem teljesen illeszkedik a fenti mintába, ugyanis a töve nem bevett magyar szó: a francia faire la cour, illetve a német Cour machen, a régies kurt csinál (’udvarol’) származéka.
Ezek mind elég régies kifejezések. A képzési mód azonban máig élhet; ezt bizonyítja Grétsy Lászlónak egy 2010-es cikke, amelyben a telefonice ’telefonon’ alakról ír, és a szó mintájára viccesen még a lényegice kifejezést is megalkotja. De vannak-e ma is használatos latin képzős, magyar tövű szavak?
Mi két ilyet találtunk; olvasóinktól pedig várjuk a továbbiakat! Az egyik az ingerencia ’kedv, motiváció’ értelemben: Most nincs ingerenciám cikket írni. A másik pedig a kitaláció, amit – az alábbi videó tanúsága szerint – a legifjabb generáció is használ. (A kitaláció 2:39-nél van, de az egész filmet érdemes megnézni!)
Forrás
A magyar nyelv történet-etimológiai szótára
Idegenszó-tár. Szerk.: Tótfalusi István
Régi szavak szótára. Szerk.: Kiss Gábor