-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk azt kérdezi, mi az az „áfium”. A válasz könnyű: „ópium”. De mi közük volt az ópiumhoz a törököknek?
Ilonától kaptuk a következő kérdést:
Az török áfiumról... című cikkük kapcsán jutott eszembe ez a kérdés. Mit jelent/jelentett az áfium szó? Tudom, hogy Zrínyi Miklóstól származik a kifejezés, de a pontos jelentését nem tudom. Tudnának segíteni?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Cikkünk címe valóban Zrínyi 1663-ban keletkezett és 1705-ben megjelent röpiratát idézi, amelynek teljes címe: Ne bántsd a magyart. Az török áfium ellen való orvosság, avagy: Az töröknek magyarral való békessége ellen való antidotum. Ebben a címben két olyan, latin eredetű kifejezés is található, amelyek ma már nem használatosak. Az áfium azt jelenti, hogy ’ópium’, az antidotum pedig azt, hogy ’orvosság, ellenszer’. De mi közük a törököknek az ópiumhoz? És hogyan lett – ha egyáltalán – az áfium-ból ópium?
A Magyar Elektronikus Könyvtár internetes kiadásából ez a rész éppen hiányzik, de az interneten más forrásban megtalálható.
A török áfium kifejezés jelentését Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzából érthetjük meg közelebbről. Az eposz második énekének 21. strófája így kezdődik:
Mindennap afiumot ü eszik vala,
Hogy keresztény vérre ü kegyetlenb volna.
Ez magyarázatot ad arra, miért használja Zrínyi a címben a török áfium kifejezést, amely egyébként nyilvánvalóan metaforikusan értelmezhető.
Az áfium szó első írásos nyoma Zrínyinek a fönt idézett versében található a Szigeti veszedelemből, 1651-ből. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a szó oszmán-török eredetű: Zrínyi az afyon ’ópium’ oszmán szót valószínűleg tudatosan módosította az -iom/-ium latinos hangzású végződéssel. Az oszmán-törökbe a szó perzsa közvetítéssel kerülhetett az arabból. A szó végső forrása a görög οπίον [opion] ’ópium’ szó. Az áfium szó a magyarban csak rövid ideig, és főleg az irodalomban élt, a 19. században kiszorította az ópium szó.
Az ópium szó a latinból került a magyarba, első írásos nyoma korábbi Zrínyi eposzánál: egy 1577 körül keletkezett szövegben már megtalálható. Természetesen ez a latin szó is a görögre megy vissza; ott eredetileg ’növénynedv’ jelentésű volt, ebből alakult ki a ’máknedv’ jelentés.