A szlovákiai magyarság helyzetéről, a kisebbségben élő közösségekről, a kisebbségi nyelvek jövőjéről tanácskozott Strasbourgban az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja. A másfél órás, közel száz érdeklődő részvételével megtartott tanácskozásról Gál Kinga, a munkacsoport fideszes társelnöke és Csáky Pál, a szlovákiai MKP EP-képviselője, a rendezvény kezdeményezője számolt be közleményben. Eszerint a munkacsoport a szerdai, összeurópai kihívásokkal foglalkozó politikai vitanap után tűzte napirendjére ezt a tanácskozást.

Az MKP (korábban Magyar Koalíció Pártja, 2012 óta Magyar Közösség Pártja) 1998 és 2006 között volt tagja a Dzurinda-kormánynak. A párt addigi elnöke, Bugár Béla később elhagyta a pártot, és 2010-ben már egy új párt, a Most–Híd élén indult a választásokon. Az MKP sem 2010-ben, sem 2012-ben nem került be a parlamentbe, a Most–Híd mindkét alkalommal igen. A magyarsághoz kötődő két párt között a fő különbség, hogy míg a Most–Híd a szlovákokkal való együttműködést hangsúlyozza, addig az MKP sokkal inkább felvállalja a konfrontációt. (A szerk.) Csáky Pál beszédében röviden felvázolta a félmilliós szlovákiai magyarság történetét, kiemelve a felvidéki magyarság szerepét az elmúlt 25 év szlovákiai történéseiben. „Az MKP két szlovákiai kormányban is tanúságot tett arról, hogy képes a demokratikusabban gondolkodó szlovákokkal együttműködni az ország problémáinak megoldásán – amennyiben erre a szlovák oldalon is fogadókészség van” – hangsúlyozta.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Berényi József, az MKP elnöke a felvidéki magyarságot nyomasztó jelenlegi problémákról szólt. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az MKP átfogó megoldási csomagot dolgozott ki a Szlovákiában élő kisebbségek problémáinak megoldására, amely dokumentumot az elmúlt hónapokban nyilvános vitára bocsátottak.

Gál Kinga elmondta: „Elfogadhatatlannak tartom, hogy az Európai Bizottság a felvidéki magyarságot ért bármelyik konkrét jogsértés esetén hallgatásba burkolózott. Az évek során feltett kérdéseinkre mindig semmitmondó szabványválaszok érkeznek. Ezzel asszisztálnak ahhoz, hogy a kisebbségben élő közösségek, nyelvek eltűnjenek egy-egy tagállamból. Ezért próbáljuk, szembe menve az árral, a hagyományos nemzeti közösségek problémáit, megoldási javaslatait napirenden tartani az Európai Parlamentben”.