nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Esélylatolgatás: Katalónia

Autonómia-devolúció-népszavazás címmel műhelybeszélgetést rendeznek ma a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben, a rendezvényen többi között Katalónia függetlenségi törekvéseiről lesz szó. Az MTI-nek nyilatkozó szakértő az észak-spanyolországi tartomány esetleges kiválásának akadályaira, következményeire hívta fel a figyelmet.

MTI | 2013. február 1.
|  

A 7,5 millió lakosú Katalónia a spanyol össztermék ötödét állítja elő. Bár az 1978-ban elfogadott demokratikus alkotmány jelentős önigazgatási jogköröket adott az ország 17 autonóm közösségének, köztük Katalóniának és Baszkföldnek, mindkét régió évek óta nagyobb autonómiát követel. Katalónia – Baszkfölddel ellentétben – nem kapta meg az adóügyi önállóságot. A katalánok jó része úgy látja, hogy a központi költségvetésbe átutalt milliárdokkal a régiójuk „tartja el” Spanyolország szegényebb térségeit.

Faluba Kálmán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem spanyol nyelvi és irodalmi tanszékének docense szerint a függetlenedésnek ugyan jelentős – mintegy 51 százalékos – a támogatottsága Katalóniában, de az elszakadás híveinek lelkesedését csökkentheti, hogy önálló országként az Európai Unión kívül rekedhetnek, és az sem biztos, hogy az ott élő spanyol anyanyelvűek, akik a tartomány lakosságának mintegy felét alkotják, a függetlenségre szavaznának.

A katalán tartományi parlament szuverenitási nyilatkozatot fogadott el a múlt héten, első komoly lépésként a függetlenségi népszavazáshoz. A 85:41 arányban elfogadott dokumentum szerint az önrendelkezési folyamat szigorúan a demokratikus szabályok szerint megy végbe. A szakértő az MTI-nek kifejtette: bár a függetlenség és a népszavazás szavak nem fordulnak elő a deklarációban, a nyilatkozatban hangoztatott „döntési jog” magában foglalja azt a lehetőséget, hogy a saját nyelvű és kultúrájú Katalónia polgárai a függetlenség mellett dönthetnek. A nyilatkozatot támogató parlamenti voksok aránya megközelíti a kétharmadot – mutatott rá.

A jelenleg kormányzó katalán pártszövetség (Összetartás és Egység – CiU) és az azt kívülről támogató Köztársasági Baloldal (ERC) december 18-án abban egyezett meg, hogy 2013 a népszavazás előkészítésének éve lesz. Ebben az évben azt szeretnék elérni, hogy a spanyol állam ismerje el a referendum törvényességét – magyarázta. Kiemelte, ha ez sikerül, akkor a népszavazást 2014-ben tartanák meg, vagyis éppen háromszáz évvel azután, hogy a spanyol örökösödési háború győztesei eltörölték a katalán közjogot és Katalónia saját közigazgatási rendszerét. A szuverenitási nyilatkozat preambulumában említett korábbi tömegtüntetések azt mutatták, hogy a függetlenségnek nagy a támogatottsága, és ezt bizonyítja az is, hogy az elszakadás fő támogatója, az ERC látványosan előretört a novemberi tartományi választásokon: képviselői mandátumai számát 10-ről 21-re növelte – idézte fel.

Faluba Kálmán véleménye szerint ugyanakkor a függetlenségpártiak lelkesedését csökkentheti, hogy a független Katalónia az Európai Unión kívül rekedhet. A jelenlegi két hivatalos nyelv, a spanyol és a katalán közül Katalónia most is az utóbbit részesíti előnyben, és ez a megkülönböztetés az önálló országban fokozódhatna – közölte. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ha nem óvnák külön intézkedésekkel a katalán nyelvet, akkor a veszélyeztetett nyelvek közé tartozna.

Kitért arra is, hogy a madridi kormány az alkotmányra hivatkozva ragaszkodik Spanyolország egységéhez. A szuverenitási nyilatkozatra azonban visszafogottan reagált: jogi szakértői véleménytől teszi függővé, megtámadja-e az alkotmánybíróságon. José Manuel García Margallo külügyminiszter szerint a szövegnek még nincs semmilyen gyakorlati következménye, ezért nehéz lenne jogilag támadni – jegyezte meg.

Faluba Kálmán úgy látja, Katalónia elszakadása megerősíthetné a baszk függetlenedési törekvéseket, más tartomány azonban valószínűleg nem követné a példát, még a katalán nyelvű Baleár-szigetek és Valencia sem. Katalónia és Baszkföld nélkül Spanyolország szegényebb, de természetesen továbbra is életképes ország lenne – vélekedett. Meglátása szerint a független Katalónia életképes, prosperáló ország lehet, még ha ez attól is függ, hogy miként alakulnak kapcsolatai az EU-val. Hangsúlyozta, hogy ha az esetleges elválás civilizált lesz – márpedig Katalónia erre törekszik –, akkor a kapcsolatok harmonikusak maradhatnak a spanyolokkal.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X