Hangsúlyozzák, az eseményen nagy számban voltak jelen a madjar törzs tagjai, akik látványos ünnepi műsorral tisztelték meg az eseményt. A rangos hivatalnokok mellett Kazahsztán kormányzati, törvényhozói szinten is képviseltette magát, mások mellett megjelent a kazah szenátus több tagja, a kerület akimja (elöljárója), valamint a madjar törzs vezetői. Magyar részről az eseményen megjelent Keskeny Ernő miniszteri biztos, a Külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai főosztályának vezetője, Gyöngyösi Márton, a parlament külügyi bizottságának alelnöke, valamint a Turán Szövetség több tagja.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Rejtélyes a „kazak és magyar nyelvű, valamint rovásírásos feliratokat” megfogalmazás: vajon milyen nyelven íródtak a rovásírásos feliratok? (A szerk.)

Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke és Aibek Nakipov, a Nagy Sztyepp Alapítvány elnöke az alkalomból felavatott egy írott követ is, amelyet a kazah és magyar közös ősök emlékére állítottak, és kazak és magyar nyelvű, valamint rovásírásos feliratokat faragtak rá.

A madjarok kérdésével már 2008 őszén is foglalkoztunk a Rénhíreken, néhány hónappal később pedig az azóta sajnálatosan jobblétre szenderült Csőrösi Koma elnevezésű blog közölt a kérdésről összefoglalót. 2010-ben újabb két részes cikkben tértek vissza a kérdésre. (A szerk.)

Az alapítvány közleménye szerint Bíró András Zsolt genetikus, antropológus volt az, aki kutatótársaival bizonyította, hogy a Torgaj-vidéken élő madjar törzs genetikai rokonságban áll a Kárpát-medencében élő magyarokkal. A tudományos munka nyomán szerveződött a magyarokkal rokon keleti népek törzsi gyűlése, a Kurultaj, amely néhány év alatt Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye lett. Nyelvrokonságról, genetikai rokonságról, kulturális rokonságról már hallottunk. Nem tudunk azonban mit kezdeni az ilyen-olyan „tudatú” népek fogalmával. (A szerk.) A magyar, hun és türk tudatú népek törzsi gyűlését idén is a bugaci pusztán rendezi meg a Magyar-Turán Alapítvány augusztus 10. és 12. között. Az esemény fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.

 A most felavatott, kazah és magyar népi motívumokkal díszített, mintegy két tonna súlyú, 9 méter magas életfa Nemes Sándor hejcei fafaragó munkája.