nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Árják 3.
Horogkeresztek kezdőknek és haladóknak

Trója felfedezője meglepődött a romok között talált ókori szvasztikákon, és egy indológus szakvéleményét kérte. A többi már történelem... Az árják mindenhol ott voltak, vagy legalábbis a múlt század fordulóján sokan így képzelték. A régészet ihlette meg Hitlert, vagy egyenesen plagizált?

Takács Boglárka | 2012. január 18.
|  

A szvasztika ősi árja szimbólumként került a német nemzetiszocialisták zászlajára. De hogyan kapcsolódott össze ez a sok kultúrában meglévő jelkép épp az árjákkal? Ki adta Hitlernek az ötletet – egy szótárkészítő, egy iparművész vagy éppen egy fogorvos?

Ókori görög szvasztika
Ókori görög szvasztika
(Forrás: Wikimedia Commons / Exekia / CC BY 2.0)

A világ minden táján

A szvasztika számos egymástól igen távoli kultúrában is használatos szimbólum. A régi görögök ugyanúgy ismerték, mint az Indus-völgy rejtélyes civilizációja vagy éppen a panamai kuna indiánok. A következő, a hagyományos kuna (más írásmóddal guna) kultúrát bemutató videóban is láthatjuk Kuna Yala autonóm terület zászlaját, rajta méretes horogkereszttel:

A szvasztikának sokféle változata létezik: a szárak lehetnek íveltek,

szerepelhetnek közöttük vagy rajtuk díszítőelemek, és így tovább. Indiában például gyakoriak a szárak közé rajzolt pontok. A szvasztika meglehetősen egyszerű, de vonzó ábra. Gyakran pusztán díszítőelemként tűnik fel, különösebb szimbolikus töltet nélkül. A szvasztikák ilyen esetben állhatnak egyszerűen sorbarendezve:

Dombormű a libanoni Baalbekből
Dombormű a libanoni Baalbekből
(Forrás: Wikimedia Commons / Eusebius / CC BY 3.0)

De a teljes síkot is kitölthetik, mint a következő ábrán látható hagyományos japán textildíszítés esetében:

Ez a minta a szajagata (kb. ’fátyolszövet[re nyomott ]minta’) nevet viseli.
Ez a minta a szajagata (kb. ’fátyolszövet[re nyomott ]minta’) nevet viseli.
(Forrás: Wikimedia Commons / Mukai / GFDL 1.2)

Sokkal érdekesebb, ha ténylegesen jelent valamit ez a jel. A szvasztikát több kultúrában szerencseszimbólumként használják, a szvasztika szanszkrit szó maga is ’szerencsét hozó tárgyacská’-t jelent. Sokszor a Nap jelképeként jelenik meg, de a gyógyító erőtől a viharig mindennel asszociálják, így nem lehet azt állítani róla, hogy valamiféle univerzális szimbólum lenne, mindig ugyanazzal a jelentéssel. Márpedig a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején a szvasztika épp így került be a nyugat-európai köztudatba, mint az árja faj egyetemes jelképe... Hogyan történt mindez?

Szvasztika mint napszimbólum egy 18. századi zsidó misztikus műben
Szvasztika mint napszimbólum egy 18. századi zsidó misztikus műben
(Forrás: Wikimedia Commons)

Egy filológus és egy régész

Valószínűleg Émile Burnouf tizenkilencedik századi indológus nevezte a szvasztikát először az árja faj szimbólumának. A szanszkrit-francia szótárat is szerkesztő Burnouf az általunk korábban bemutatott kollégáihoz hasonlóan szintén igen rasszista nézeteket vallott. Ő is szembeállította az árjákat az alsóbbrendűnek vélt sémi népekkel, és olyan tényekkel nehezen igazolható kijelentésekre ragadtatta magát, mint hogy a sémi emberek agyának fejlődése tizenöt éves korban leáll.

A köztudatba azonban nem Burnouf dobta be az árja kapcsolatot, hanem Heinrich Schliemann, Trója romjainak felfedezője! Schliemann ásatásai közben szintén talált szvasztikákat (ez talán a fentiek fényében nem túl meglepő), és Burnouf szakvéleményét kérte. Burnouf kifejtette elméletét, miszerint a szvasztika az árják jelképe és az árja napisten szimbóluma, ezért használták az ókori germánok is.

Burnouf szerint a szvasztika alakja arra az ősi tűzgyújtó módszerre utal, amikor egy fa botot forgatnak egy deszkán és a súrlódási hőt használják fel a tűzgyújtásra. A következő videóban megnézhetjük, hogyan:

A kereszt ágai eszerint a forgó mozgást jelképeznék. A tűzgyújtással való kapcsolat megmagyarázná azt is, hogyan kapcsolódott össze a szvasztika a Nappal. Burnouf érvelése azonban a tényekbe ütközik: számos kultúrában egyáltalán nincsen hasonló összefüggés, sőt van, ahol nem a tűz, hanem az inkább a vízhez kapcsolódó vihar jelképe a szvasztika, vagy a Nap helyett a Holdé. Ezek az ellentmondások azonban nem akadályozták meg azt, hogy a titokzatos régmúltat a mai Európához kapcsoló elmélet rohamosan elterjedjen a művelt nagyközönség körében; igaz, csak meglehetősen felszínes formában.

Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején végigsöpört a Nyugaton a szvasztikadivat. A szvasztika indiai jelentése közismertté vált, és szerencsét hozó ősi jel”-ként használta mindenki a Coca-Colától az amerikai állami pénzverdéig. A burnoufi rasszista felhangok azonban ekkor még nem igazán kerültek be a köztudatba, habár a szélsőjobbon közismert volt a szvasztikák és az árja fajelmélet kapcsolata.

A következő videóban egy nagy kupac szvasztikával díszített angol nyelvű képes levelezőlapot nézhetünk végig. Különösen érdekes a 2:05-nél elhangzó népi etimológia, miszerint a szvasztika négy L betűből tevődik össze és ez a jelentésében is megnyilvánul: light, life, love, luck (angolul ’fény’, ’élet’, ’szeretet’, ’szerencse’). Az ókori népek biztosan nem erre gondoltak!

Már megint az árjozófia

Guido „von” List, a befolyásos árjozófus is előszeretettel szerepeltette a szvasztikát műveiben. Valószínűleg a sorozatunkban korábban már említett Helena Blavatskytól vette át ezt a jelképet – Blavatsky is a szvasztika nagy kedvelője volt és sokat tett a népszerűsítéséért. A Blavatsky által alapított Teozófiai Társaság logója a mai napig tartalmazza a szvasztikát, sok más szent szimbólum mellett:

Mindent belegyömöszöltek az ankhtól a Dávid-csillagig.
Mindent belegyömöszöltek az ankhtól a Dávid-csillagig.
(Forrás: Wikimedia Commons)

A jelenleg hatályos magyar jogszabályok szerint csak „ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából” lehet használni a horogkeresztet, mint önkényuralmi jelképet. A szvasztika nem önkényuralmi jellegű használatát a törvény szövege egyáltalán nem említi.

Gyakran felbukkan az az elgondolás, hogy Hitler a Thule-társaság, egy müncheni árjahívő titkos társaság gyűlésein ismerkedhetett meg a szvasztikával. Az kétségtelen, hogy Hitler pártjának és a Thule-társaságnak a tagsága kezdetben jelentősen átfedett egymással, és a Thule-társaság saját szimbólumaként használta a horogkeresztet. Arra azonban nincsen bizonyíték, hogy maga Hitler is részt vett volna ezeken a titkos gyűléseken. A fiatal Hitler valószínűleg még Bécsben olvashatott először a szvasztika árja fajelméleti jelentéséről – mint láthattuk, ezek az ismeretek akkoriban a nacionalisták körében elterjedtek voltak. Hogy konkrétan sarkallta-e a Thule-kapcsolat arra, hogy saját pártjának is ezt a szimbólumot válassza, talán már sosem derül ki.

Kevésbé valószínű az az elmélet, miszerint Hitler gyerekkorában, a lambachi bencés kolostor iskolájában találkozott először a dekorációs elemként használt szvasztikával, és ez ihlette meg. A kolostor épületében tényleg számos középkori eredetű szvasztika található, de Hitler sosem beszélt arról, hogy innen eredne a náci horogkereszt. Az elgondolás mindenesetre már a korabeli nácik körében is népszerű volt.

Szerzői jogsértés?

De mit mondott a náci jelkép keletkezésének körülményeiről Hitler személyesen? Hitler a Mein Kampfban annyit írt le, hogy maga kísérletezte ki a zászló küllemét, és hogy a horogkeresztet az árják szimbólumaként használta rajta. Sokat bajlódott a megfelelő színekkel, az egyszínű fehér zászlót például azért vetette el, mert az szerinte inkább illett volna „szűzlány-egyletekhez”, mint forradalmi mozgalmakhoz.

Sok hagyományos kultúrában mind a balra, mind a jobbra forgó szvasztika egyaránt használatos, legtöbbször (habár nem feltétlenül) ugyanabban a jelentésben. Olykor mindkettő egyszerre jelenik meg, egymás tükörképeként. Az tévhit, hogy Hitler a jó erőit jelképező hindu szimbólumot fordította volna meg, hogy a gonosz erőit idézze a náci zászlóval; Indiában épp a nácival megegyező forgásirányú szvasztika a gyakoribb, és jelentésének semmi köze a gonoszsághoz.

Visszaemlékezései szerint nem akart maga mint pártvezető rögtön előállni a zászlóval, hanem előbb megkérdezte a többieket. A beküldött zászlótervek azonban nem nyerték el a tetszését: egyetlen tervezetről, „egy Starnbergbe valósi fogorvos” munkájáról tartotta érdemesnek leírni, hogy nem volt rossz. Az is azért nem volt rossz, mert Hitler saját tervére hasonlított, csak egyenes helyett görbe szárú szvasztikával. Hitler kikérte a párttagság véleményét, de csak a látszat kedvéért. Végül úgyis az történt, amit ő szeretett volna...

Kanadai katonák zsákmányolt náci zászlóval
Kanadai katonák zsákmányolt náci zászlóval
(Forrás: Wikimedia Commons)

Azzal az elmélettel is találkoztunk, miszerint Hitler igazából Wilhelm Deffke német alkalmazott grafikus szvasztikavariációját vette át, forrásmegjelölés nélkül.Deffke valóban neves grafikus volt, ő tervezte például a J.A. Henckels kések ma is használatban lévő, ikreket ábrázoló emblémáját. De Deffke is ugyanonnan vette a szvasztikát, mint Hitler: szerette volna újraértelmezni az „ősi germán napkerék szimbólumát”.  Deffke legfeljebb annyi újítást vezetett be, hogy a sokszor ívelt szárú,
díszítőelemekkel tarkított hagyományos szvasztikát a korabeli
formatervezői ízlésnek megfelelően letisztultabb, geometrikusabb formában tálalta. Persze mint az a fentebbi illusztrációkból látszik, már az ókorban is léteztek határozott, egyenes vonalú, geometrikus szvasztikák, nem Deffke változata volt az első. Így igen nehéz lenne bizonyítani, hogy Hitler valóban Deffkétől lopott – ráadásul a náci horogkereszt és a Deffke-féle szvasztika arányai nem egyeznek meg.

A nácik hatalomra kerülésük után tudományos és hegymászóexpedíciókat egyaránt vezettek Tibetbe, és ott is megcsodálták a szvasztikákat. A világ tetején szintén az árjákat keresték, vagy ez csak városi legenda? Egyáltalán mit találtak? A következő részből ez is kiderül...

Felhasznált irodalom

Szvasztikák mint díszítőelemek az izraeli Máoz Cháim mellett feltárt i. sz. 3. századbeli zsinagógában (képek)

Szajagata-minták (képek)

A szvasztika japán térképeken buddhista szentélyeket jelöl

Goodrick-Clarke, N. (2004): The Occult Roots of Nazism: Secret Aryan Cults and Their Influence on Nazi Ideology. London: Tauris Parke.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
21 Szajci 2012. május 5. 11:31

Amiről nem szól a cikk, a finnek is használtak horogkeresztet

www.magyarhirlap.hu/hatter/a_megforditott_horogkereszt.html

20 LA 2012. január 20. 15:44

@Fejes László (nyest.hu): Indulatszók, meg hangutánzók... Talán sarkosan fogalmaztam, az "egy se" helyett az "alig-alig" lett volna helyes.

19 Fejes László (nyest.hu) 2012. január 20. 15:33

@LA: „Ugyanakkor ha Zsirai, Bárczy vagy Kristó munkáit olvassuk, minden, ami szóba kerül vagy "bizonyítottan" idegen származású, vagy legfeljebb bizonytalan eredetű. De hogy magyar lenne, az kizárt. Vagy elég csak a TESZ-t fellapozni, nincs benne egyetlen magyar eredetű (belső képződésű) szó sem. Vagy finnugor, vagy jövevény, vagy legfeljebb ismeretlen származású. De akkor valószínűleg szláv.”

Hát, tényleg elég lenne csak fellapozni ezeket a műveket...

A TESZ-ben pl. az a indulatszó az első cikkely, és ezt olvashatjuk: „Bár számos más nyelvben vannak hasonló índulatszók, keletkezésében idegen hatással nem kell számolnunk.”

A másdik csoport az a- (aki, amely, ahol stb.), ezeket mind belső keletkezésűnek mondja.

stb.

18 LA 2012. január 20. 15:04

@Fejes László (nyest.hu): Még szép, hogy ilyet nem mond ki nyíltan egyetlen magyar állampolgárságú (magát történésznek vagy nyelvésznek nevező) ember sem. Ugyanakkor ha Zsirai, Bárczy vagy Kristó munkáit olvassuk, minden, ami szóba kerül vagy "bizonyítottan" idegen származású, vagy legfeljebb bizonytalan eredetű. De hogy magyar lenne, az kizárt. Vagy elég csak a TESZ-t fellapozni, nincs benne egyetlen magyar eredetű (belső képződésű) szó sem. Vagy finnugor, vagy jövevény, vagy legfeljebb ismeretlen származású. De akkor valószínűleg szláv.

No az ilyenek munkájának eredménye, hogy bár magyarok ilyet nem írnak le, külföldieknél előfordul:

"Érzelmeim Magyarország iránt kevéssé voltak barátságosak… Be kell vallanom, hogy mindig kifejezetten undorral tekintettem és tekintek erre a turáni törzsre. Mint rokonaik, a törökök, sokat elpusztítottak és semmit sem alkottak" (Harald Nicholson, 1919. a trianoni angol békedelegáció egyik tagja) Ha magunk sem állunk ki saját értékeink mellett, vajon ki lesz az?

17 Roland2 2012. január 20. 12:41

@prezzey: Eredetileg a menóra volt az,vmelyik római császár diadalívén is ott van.

16 prezzey 2012. január 20. 04:23

Többeknek: A Dávid-csillag az ókorban még nem volt a zsidóság mint nép jelképe, ez a használata viszonylag újabb keletű.

(...csak nem a japánoktól vették át a zsidók? nocsak-nocsak ;D )

15 Roland2 2012. január 19. 20:49

Részben LA-val értek egyet:Nyugaton ( pl.Nyugat-Eu.-ban) egyértelműen engedékenyebben,kevésbé elítélőbben viszonyulnak a kommunizmushoz vagy annak jelképeihez,mint a nácizmushoz.Pl. Nem tudom,hogyha Barroso vagy Cohn-Bendit nem maoista vagy kommunista elveket vallott volna,hanem mondjuk fasiszta vagy náci elveket,akkor egyáltalán ismernénk-e őket,vagy részei lehetnének-e a politikának.Vagy pl. fiatalok szabadon hordhatnak Che Guevara,Lenin arcképével vagy sarlókalapáccsal díszített pólókat,jelvényeket.De a kommunista rendszerekhez való kevésbé elítélő hozzáállást az is mutatja,h. pl. nagyságrendekkel több (hollywoodi vagy nyugat-európai) film foglalkozik a nácikkal,Hitlerrel vagy a Holokauszttal,mint mondjuk a gulág táborokkal,Sztálinnal vagy a kommunista terrorral ( a National Geographic-on naponta van vmi nácikkal,világháborúval vagy Hitlerrel foglalkozó műsor,míg kommunista vonatkozásban ilyet még nem nagyon láttam).Annak ellenére teszik ezt,hogy a két szélsőséges eszmerendszer között inkább több a közös vonás,mint az ellentét (abba ne is menjünk bele,h. a nemzetiszocializmus,fasizmus,a Vasgárda,hungarizmus,stb tulajdonképpen alapvetően szocialista mozgalmak voltak nacionalista,rasszista elemekkel ötvözve),vagy hogy a sztálinista rendszer vezetői között is voltak antiszemiták ( vagy említhetjük az etnikai alapon folyó deportálásokat,pl. karacsájok,tatárok,moldovai románok esetét) .Egyik sem jobb a másiknál,mindkettőnek több millió áldozata volt.Természetesen a nácik vagy a szélsőjobboldali diktatúrák tetteiről is beszélni kell,és el is kell ítélni azokat,de ugyanilyen megvetés,ellenszenv vagy tiltás alá kéne esniük a kommunista jelképeknek is,és azoknak akik ilyen eszméket hírdetnek.

14 istentudja 2012. január 19. 12:57

A hagyományos magyar diszítömüvészetben is fellelhetö a szvasztika.A gyimesi írott tojások egyik motívuma az "ördög térgye".

Csodálatos minták:

www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3464&pageIdx=2

13 elhe taifin 2012. január 19. 11:43

@tenegri:

Hú, tényleg! És még a frigyládát is átvették :)

www.japanfest-chicago.org/Omikoshi-S.jpg

12 tenegri 2012. január 19. 11:39

@elhe taifin: Mi az, hogy attól függetlenül? Egyértelmű, hogy Japánt is a zsidó összeesküvés fertőzte meg:

www.nyest.hu/hirek/az-egyik-eddigi-legreszletesebb-jiddis-szotara

11 elhe taifin 2012. január 19. 09:47

@doncsecz:

Kiegészítésképpen annyit, hogy a Dávid-csillag pl még Japánban is felbukkan a judaizmustól függetlenül, lásd a belinkelt képet: www7a.biglobe.ne.jp/~mkun/i3/ema2.jpg

10 doncsecz 2012. január 19. 09:08

@Huliganthropus: Na Huligantropus te megint tévedések sorozatában vagy, te nem értesz most sem semmit. Az ortodox egyháznak is van egy hasonló kettőskeresztje, amely némi kiegészítést tartalmaz. Régebbi is mint a magyar államalapítás. Azt ne vitassuk meg a tótok mit loptak el, mert nem hiszem, hogy elloptak valamit. A mi haranglábunkon is van kettőskereszt és szívesen tekintünk rá mint saját szimbólumunkra. Vannak akik saját szimbólumokat kreálnak, amelyek akaratlanul de hasonlítanak másra. Ilyen a vörös csillag, vagy vöröskereszt is. Mert vörös színű kereszteket a keresztesek zászlajain is találni és azok nem ispotályosok voltak ám és nem Henry Dunant sem tőlük vette. A piros színű csillagok is felbukkannak máshol és a dávidcsillagot is kirakhatja magától egy kisgyerek, mert ha elég okos, rájön, hogy két háromszög fordított összerakásával kijön egy szép, jól kivehető alak - a lényeg, hogy az ember kreatív, alkotó lény.

9 Angry Bird 2012. január 18. 23:46

Orvost! Gyorsan, orvost!

8 Huliganthropus 2012. január 18. 23:37

Véleményem szerint a szvasztika ősi árja szimbólum és pont. A napot jelképezi, a Napistent. Ezzel együtt a Napisten népét, ha vallási, vagy hadi szimbólum. Sok minden egyéb jelentése is van, de nem lehet elvitatni, hogy bizonyos etnikai és vallási csoportok használták, míg más népek nem használták a faji, vagy vallási megkülönböztetésre. Ha szomszédos népek, vagy vallások közül az egyik ezt kezdte rajzolni, a másik fél valami más ábrát választott, éppen hogy megkülönböztesse magát. E különbözőség jelölése lehetett egyszerű tükrözése egy erre alkalmas jelképnek. Azt feltételezni, hogy H. Adolf volt az egyedüli, aki erre a célra vette igénybe a történelem során, logikátlan. Maga az ábra annyira egyszerű, hogy adja magát jelképnek. Könnyű felvésni, mint akár az ékírást, vagy a rovást. Ennél egyszerűbb, mégis különleges jelet nehezen találnánk, hacsak nem az egyenlő szárú háromszöget, ha az kettőzve hatágú csillagot alkot. Mert bizony az is egy népet, inkább mondom fajt jelöl, és nem az árját, nem a gojt, attól merőben különbözőt, felsőbbrangút -szerintük-. A horogkereszttel ellentétben viszont nincs másik olyan népcsoport azon az egyen kívül, amelyik hajlandó lenne az alá a jelkép alá állni. Mindkettő egyetemes ábrázolás, de a másiktól eltérően a szvasztika sohasem jelentett és ma sem jelent rosszat, gonoszat, amíg kapcsolatba nem került a szocialistákkal, mégha az nemzetinek vallotta is magát. A szocialista az szocialista, akkor is ha "árja", akkor is, ha sárga, vagy szovjet. Másik jelképük, az ötágú csillag nem kevésbé elterjedt, bár színben különbözőként használja az Usa. S bizonyosan nem a Vénusz bolygóra utalnak használatával. Mellettük viszont a sátánizmus is előszeretettel alkalmazza.

De én mindezeket nem bánom, alig foglalkoztat, mert van ezeknél sokkal fontosabb. A magyar jelképek közül a legegyszerűbb a kettőskereszt,, s hiába kezdték használni most a tótok, az magyar marad, az apostoli királyság jelképe, ami Szlovákiából sohasem lesz, de Magyarország még újra lehet.

7 doncsecz 2012. január 18. 13:49

@LA: A tiltás, ahogy te nevezed (de nem tiltás, hanem törvény) szerintem egyértelműen fogalmazott, csak éppenséggel nem olvasták el néhányan. Az alaposabb tanulmányozva rájöhetünk, hogy konkrétan a nácizmus által használt horogkeresztre terjed ki, de kivételes eseteket figyelembe vesz. A bírák is tisztában vannak azzal, hogy az egyes szimbólumok megjelennek másutt is a világon más mondanivalóval. Ennek jegyében kell dönteniük, mert a bíráknak mindent figyelembe kell venni és mérlegelni, enélkül nem lehetnek bírák és a törvény nem lehet törvény. Csak néhányan mégse olvassák el és a saját szórakoztatásukra másokat jelentgetnek föl.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X