-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Huszonhét ország kutatóinak részvételével kétnapos nemzetközi konferenciát rendeztek Albert Camus francia író, filozófus születésének századik évfordulója tiszteletére csütörtökön és pénteken Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE).
A tanácskozás központi témája Albert Camus európai fogadtatása volt. Az ELTE, az Egyetemközi Francia Központ, a Budapesti Francia Intézet, a Párizsi Magyar Intézet, valamint a Sorbonne Egyetem által közösen szervezett eseményen szó volt többek között az egyes országokban megjelent Camus-művek fordításairól és kiadásairól, valamint a szerző intézményes megítéléséről.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Horváth Krisztina, az ELTE francia tanszékének vezetője az MTI-nek kifejtette, hogy A pestis és a Közöny szerzőjének európai megítélésében nagy szerepet játszott A lázadó ember című írásának 1951-es megjelenése, amely a franciaországi és a nyugat-európai baloldal ellenérzését is kiváltotta. „Ebben a műben számol le Camus a nyugati kommunista pártokkal, a korabeli létező kommunizmussal, a diktatúrával és a totalitárius rendszerekkel” – hangsúlyozta a tanszékvezető, hozzátéve, hogy ekkorra vált a szerző számára nyilvánvalóvá, hogy a második világháború után a szovjetek és csatlós államaik diktatúrát építettek ki.
Kitért arra is, hogy Camus 1956-ban kiállt a magyar forradalom ügye mellett, szolidaritásáról két kiáltványban is tanúbizonyságot tett. Szövegeinek retorikai keménysége nemcsak a magyarországi forradalomnak szólt, hanem saját csalódottságát is megfogalmazta bennük.
Az 1930-as évektől Camus kitartott baloldali értékei mellett. Következetes erőszakellensége, valamint filozófiai megalapozottságú halálbüntetés-ellenessége állította őt szembe a hidegháború korának kommunista államaival. „A szokásos megbélyegző módszerekkel többek között polgári elhajlónak tartották, miután 1957-ben megkapta a Nobel-díjat, írói érdemeit ugyan elismerték, de gondolkodóként megkérdőjelezték szerepét” – tette hozzá a tanszékvezető.
![Albert Camus 1957-ben](/media/albert-camus-1957-ben.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / New York World-Telegram and the Sun Newspaper Photograph Collection)
Az író megítélése Európában a rendszerváltozások idején fordult meg. „Camus ekkor olyan éthosszá vált, akire következetes baloldali értékei és antifasizmusa miatt a baloldaliak, a kommunizmus elleni bírálata miatt pedig a jobboldal egyaránt hivatkozhat” – emelte ki. Néhány éve Nicolas Sarkozy francia elnök azt is felvetette, hogy Camus hamvait a párizsi Panthéonban helyezzék el.
November 4-én Jean-Francois Mattéi kortárs francia filozófussal Fázsy Anikó, A lázadó ember magyar fordítója beszélget Albert Camus és Magyarország címmel a Terror Háza Múzeumban.