nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Camus 100

Huszonhét ország kutatóinak részvételével kétnapos nemzetközi konferenciát rendeztek Albert Camus francia író, filozófus születésének századik évfordulója tiszteletére csütörtökön és pénteken Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE).

MTI | 2013. október 20.
|  

A tanácskozás központi témája Albert Camus európai fogadtatása volt. Az ELTE, az Egyetemközi Francia Központ, a Budapesti Francia Intézet, a Párizsi Magyar Intézet, valamint a Sorbonne Egyetem által közösen szervezett eseményen szó volt többek között az egyes országokban megjelent Camus-művek fordításairól és kiadásairól, valamint a szerző intézményes megítéléséről.

Horváth Krisztinaaz ELTE francia tanszékének vezetője az MTI-nek kifejtette, hogy A pestis és a Közöny szerzőjének európai megítélésében nagy szerepet játszott A lázadó ember című írásának 1951-es megjelenése, amely a franciaországi és a nyugat-európai baloldal ellenérzését is kiváltotta. „Ebben a műben számol le Camus a nyugati kommunista pártokkal, a korabeli létező kommunizmussal, a diktatúrával és a totalitárius rendszerekkel” – hangsúlyozta a tanszékvezető, hozzátéve, hogy ekkorra vált a szerző számára nyilvánvalóvá, hogy a második világháború után a szovjetek és csatlós államaik diktatúrát építettek ki.

Kitért arra is, hogy Camus 1956-ban kiállt a magyar forradalom ügye mellett, szolidaritásáról két kiáltványban is tanúbizonyságot tett. Szövegeinek retorikai keménysége nemcsak a magyarországi forradalomnak szólt, hanem saját csalódottságát is megfogalmazta bennük.

Az 1930-as évektől Camus kitartott baloldali értékei mellett. Következetes erőszakellensége, valamint filozófiai megalapozottságú halálbüntetés-ellenessége állította őt szembe a hidegháború korának kommunista államaival. „A szokásos megbélyegző módszerekkel többek között polgári elhajlónak tartották, miután 1957-ben megkapta a Nobel-díjat, írói érdemeit ugyan elismerték, de gondolkodóként megkérdőjelezték szerepét” – tette hozzá a tanszékvezető.

Albert Camus 1957-ben
Albert Camus 1957-ben
(Forrás: Wikimedia Commons / New York World-Telegram and the Sun Newspaper Photograph Collection)

Az író megítélése Európában a rendszerváltozások idején fordult meg. „Camus ekkor olyan éthosszá vált, akire következetes baloldali értékei és antifasizmusa miatt a baloldaliak, a kommunizmus elleni bírálata miatt pedig a jobboldal egyaránt hivatkozhat” – emelte ki. Néhány éve Nicolas Sarkozy francia elnök azt is felvetette, hogy Camus hamvait a párizsi Panthéonban helyezzék el.

November 4-én Jean-Francois Mattéi kortárs francia filozófussal Fázsy Anikó, A lázadó ember magyar fordítója beszélget Albert Camus és Magyarország címmel a Terror Háza Múzeumban.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X