nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Orbánék már a szótárban vannak

Közmondásokat, szólásokat tartalmazó szótárt vettünk a kezünkbe. Sok meglepetés ért bennünket: például megtudtuk, melyik szó nem szerepelt az Orbán-kormány szótárában már 15 évvel ezelőtt sem.

nyest.hu | 2015. október 7.
|  

Egy júniusi, esővel kapcsolatos szólásokat és közmondásokat bemutató cikkünk alatt kritikai megjegyzést kaptunk Gábor nevű olvasónktól. Szemünkre vetette, hogy elavult műből, O. Nagy Gábor először 1966-ban publikált, és azóta számos kiadást megért Magyar szólások és közmondások című könyvéből dolgoztunk. Abból, hogy egy adott cikkhez valamilyen oknál fogva egy régebbi szakmunkához nyúlunk, nem következik, hogy ne ismernénk az újabbat. Legfeljebb az, hogy nem akartuk használni azt. 

Most az olvasónk által figyelmünkbe ajánlott művek egyikét, Forgács Tamás 2003-ban megjelent szótárát mutatjuk be olvasóinknak. Kommentelőnk megnyugtatására azt azért eláruljuk, hogy a könyv eddig is itt volt a nyest könyvespolcán. S bármilyen hihetetlen, ki is nyitottuk, olvasgattuk is – ám a fent említett cikkhez nem ezt a forrásmunkát használtuk. Ismertetésünkből az is ki fog derülni, hogy miért.

Mi ez?

Forgács Tamás művének teljes címe így hangzik: Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve. A kötet 2003-ban jelent meg a Tinta Könyvkiadó gondozásában, A magyar nyelv kézikönyvei című sorozat hatodik darabjaként. 2007-ben pedig elnyerte a Kiváló Magyar Szótár díjat.

Orbánék már a szótárban vannak

A szótárban minden címszó egy-egy vezérszó alá van besorolva. Vezérszónak vagy kulcsszónak a közmondásokat, szólásokat feldolgozó munkákban általában a kifejezés első főnevét tekintik. Ennek hiányában ige vagy melléknév is lehet a vezérszó. Így a meglesz még ennek a böjtje kifejezés a BÖJT, a jobb későn, mint soha mondás pedig a JOBB vezérszó alá van besorolva.

Már a címből sokat megtudhatunk. Kiderül belőle, hogy akárcsak O. Nagy Gábor klasszikusnak számító szótárában, Forgácsnál is szólásokat, közmondásokat, valamint ráadásként más kategóriába sorolható állandósult szókapcsolatokat fogunk találni. O. Nagy Gábor ezeket a kifejezéseket „csak” vezérszavak alá csoportosítva listázta, elmagyarázta jelentésüket, minősítéssel látta el őket és összeindexelte őket egymással. Ő olyan szókapcsolatokat is felvett szótárába, amik már a mű megjelenésekor is elavultnak számítottak. Ezért gyűjteménye nyelvtörténeti munkának is tekinthető.

Forgács ezzel szemben a mai magyar köznyelvre koncentrált, így kirostálta a korábbi szótárakból azokat a mondásokat, ami felett már eljárt az idő. Emellett szélesebb kifejezéskészletből merített, közhelyszerű kifejezéseket (Egy gyerek nem gyerek), szállóigéket (az oroszok már a spájzban vannak), bizonyos helyetekben használt tipikus mondásokat (Elvitte a cica a nyelved?) és győzelmet arat típusú kifejezéseket is felvett a szótárába. Valamint egy lépéssel tovább is lépett: példákat keresett az adott szókapcsolat vagy mondás használatára a napi sajtóból.

A legtöbb kifejezés alatt tehát egy-két idézetet találunk a szerző által használt adatbázisokból. Az idézetet mindenkor pontos forrásmegjelölés követi. Forgács a következő, több évnyi sajtóterméket felölelő gyűjteményekből dolgozott:

  • Heti Világgazdaság
  • Magyar Hírlap
  • Népszabadság
  • Országgyűlési Napló
  • Nyugat
  • Mikszáth összes művei

A szótárban technikai okokból nem mindig a pontos oldalszámok szerepelnek. A szerző gyűjteményes CD-kről dolgozott, ahol egyes esetekben csak a cikk első és utolsó oldalának száma volt megadva.

Az előszó tanúsága szerint a régebbi szövegekhez csak akkor fordult a szerző példamondatért, ha a véleménye szerint ma is élő kifejezést a napi sajtóban nem találta meg. Így a példák túlnyomó része a szótár összeállítását megelőző néhány évből származik, s csak akkor találunk egy kifejezésnél a szerző által kreált példamondatot, ha egyetlen forrásban sem talált megfelelő idézetet.

A szótár egyik bírálója kevesli a szótárban az irodalmi adatot, és a nevek szerepeltetését nem tartja szerencsésnek, hisz szerinte így a „szöveg aktualitását veszti”. Szerintünk viszont pont ezek az idézetek teszik izgalmas olvasmánnyá Forgács művét. A példákon keresztül ugyanis belepillanthatunk az 1900-as évek végének, a 2000-es évek elejének világába. Néhány érdekesebb idézetet idemásolunk a szótárból (a vezérszót, aminél az idézet Forgács-szótárában megtalálható, félkövérrel emeljük ki):

A schengeni rendszer nem állta ki az első tűzpróbát – mondta, valószínűnek nevezve, hogy szükség lesz egy nemzetközi bíróság felállítására. (MH 1999. január 18. 2. o.)

Miként korábban a Nemzetközi Valutaalapra, most már egyre inkább az EU-ra hivatkozva lehet lenyomni a társadalom torkán a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez szükséges pirulákat. (HVG 1997. május 3. 9–12. o.)

Reszkessenek a nem oroszok, mert az orosz birodalom még nem fogatlan oroszlán, és Moszkva mindent megtesz, hogy móresre tanítsa a demokrácia ellen hadakozókat. (HVG 1993. január 23. 20–21.)

Ha azt mondanám, a frekvenciaengedélyt objektív kritériumok alapján fogják odaítélni, akkor mindenki röhécselne. Mondván, hogy Magyarországon vagyunk, és láttunk mi már karón varjút. (MH 1997. március 22. 13. o.)

Az Orbán-kormány szótárában ugyanis nem szerepel az érdekegyeztetés szó, már abban a klasszikus értelemben, ahogy eddig három magyar összhajolt – kormány, szakszervezetek, munkáltatók –, s egymást győzködve alakítottak ki kompromisszumos megoldást. (MH 1999. november 2. 7. o.)

Két magyar összehajolt: Orbán Viktor és Fodor Gábor, 1993
Két magyar összehajolt: Orbán Viktor és Fodor Gábor, 1993
(Forrás: Wikimedia Commons / szarszoitalalkozo.hu / CC BY-SA 3.0)

Még egy vonását emelnénk ki a szótárnak. Forgács már az előszóban kiemeli, hogy amennyiben egy kifejezés átköltött formában is előfordul, arra is hoz példát. Megadja mondjuk az Egy kecske nem csinál nyarat változatot is az Egy fecske nem csinál nyarat címszónál. A szerző – a szólások formájához ragaszkodókkal szemben – ezt a változatosságot üdvözlendőnek tartja. Úgy értékeli, hogy az eredetitől eltérő szövegezés azt mutatja, hogy az adott kifejezés valóban él, és a beszélők kreatívan átalakítják.

A meglehetősen vaskos, 821 oldalas kötet hátlapján jól áttekinthető útmutatót találunk az egyes szócikkek felépítéséről. A vezérszót a szólás, közmondás vagy állandósult szókapcsolat követi. Itt megtaláljuk a kifejezés vonzatait is, például nevén nevez vmit vki. Ezt követi a kifejezés jelentése, majd egy-két alkalmazási példa a fent részletezett adatbázisok valamelyikéből, pontos forrásmegjelöléssel. Végül egyes esetekben igen röviden a kifejezés keletkezéséről is olvashatunk. Néhol pedig egy másik címszóra való utalást is találunk.

És az eső?

A szótár használatának illusztrálására a kommentelőnk, Gábor által kifogásolt cikket választottuk. Júniusi cikkünk írásakor az eső vezérszónál kellett fellapoznunk a kötetet. Itt egymás alatt félkövérrel kiemelve sorakoznak az eső szó alá sorolt mondások, szám szerint öt. A mondások jelentéséről nem tudunk meg többet, mint O. Nagy Gábornál, viszont aktuális példamondatokba ágyazva is elolvashatjuk őket. Forgács ezeket sorolja fel:

érez vmit vki, mint macska az esőt

Eső után köpönyeg.

Esőre áll (az idő).

Lóg {az eső (lába)/a lába az esőnek}.

Májusi eső aranyat ér.

Ezzel szemben O. Nagy Gábor gyűjteményében az eső vezérszó alatt 19 tétel sorakozik, ráadásként még egy az esős vezérszó alatt. Emellett gyakran más, hasonló jelentéstartalmú mondásokra is találunk utalást a műben: a szerző pontosan, sorszámmal megadja, mely mondást kell megkeresnünk. Így sokkal nagyobb kifejezéskészletből válogathatunk, mint Forgács esetében.

Természetesen ez a számbeli különbség részben abból fakad, hogy Forgács a régies és tájnyelvi alakokat kihagyta szótárából. A másik ok pedig az, hogy O. Nagy szótárában a keresztutalások rendszere sokkal kiterjedtebb, ha úgy tetszik, profibb. Míg Forgács csak elvétve utal egy másik vezérszóra a szócikk végén, O. Nagynál a hasonló jelentésű tételek pontosan, kódszámokkal össze vannak indexelve. Így az ő szótárában az olvasó azonnal megtalálja a szinonim kifejezéseket.

Forgácsnál az utalások követése nehézkesebb. Például az esik/ömlik/szakad, mintha dézsából öntenék címszó végén az ég2 vezérszóhoz utal minket a szerző. Ám az ég2 alatt összesen 21 kifejezést találunk. S ezekből csak a tizenhetedik a leszakad az ég, azaz az a kifejezés, amit valójában keresünk. Csak azért lehetünk biztosak benne, hogy valóban ezt a mondást kerestük, mert ennek a szócikknek a végén visszautal a szerző a dézsa vezérszóra.

Mintha dézsából öntenék
Mintha dézsából öntenék
(Forrás: Wikimedia Commons / Adam Jones, Ph.D. / CC BY-SA 3.0)

Melyiket válasszuk?

Könyvekről olvasna?

Könyvismertetések a nyesten

Összefoglalva, Forgács műve több is, kevesebb is, mint O. Nagy Gábor fél évszázados gyűjteménye. Több, mert a valóban aktuális kifejezéseket tartalmazza, és a példamondatokon keresztül egy adott kor és nyelvállapot lenyomatát is láthatjuk benne. Emellett egyes kifejezéseknél a mondás keletkezéseinek körülményeiről is szól. Ezeket a történeteket O. Nagy Gábor  – akire egyébként Forgács nagyban támaszkodik – külön publikálta, például a Mi fán terem? című könyvében. Harmadrészt, Forgács nem csak szólásokat és közmondásokat, hanem más, gyakran használt szókapcsolatokat is felvett szótárába.

Forgács műve kevesebb is, mint O. Nagy Gáboré, hiszen kevesebb kifejezést tartalmaz (7500-at, míg O. Nagy Gáboré 20 ezret), és ezeknek jó része nem is szólás vagy közmondás. Emellett a keresztutalások rendszere kevésbé átfogó és kevésbé használható, mint a nagy előd művében. Így az olvasó sok lehetséges párhuzamról tudomást sem szerez, illetve elég sokat kell olvasnia ahhoz, hogy megtalálja azt, amit szeretne.

Így ha sok mondást szeretnénk találni és a hasonló jelentéstartalmú kifejezésekre is kíváncsiak vagyunk, inkább O. Nagy Gábor művét válasszuk. Ha egy szinte letehetetlen olvasmányra vágyunk, ami visszaröpít minket a rendszerváltás utáni Magyarországra a mondásokon keresztül, akkor pedig Forgács művét vegyük elő. Mindkettőt érdemes.

Források

Forgács Tamás: Magyar szólások és közmondások szótára

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató 2015. október 9. 17:38

A cikk egy almát hasonlít össze egy körtével. Egy múzeumi relikviát egy napjainkban használatos tárggyal. Kérdés az, hogy egy múzeumban, a magyar nyelv múzeumában kívánunk-e nézelődni O. Nagy Gábor szótárának a segítségével, vagy arra vagyunk kíváncsiak, hogy korunkban, dokumentáltan milyen és milyen jelentésű frazeológiai egységeket használnak a magyarul beszélők, ill. írók. Az utóbbiakra kíváncsiak válasszák Forgács Tamás Szótárát. A Gábor nevű olvasó

Információ
X