Rohanó világ, ugrásszerűen fejlődő technika, virtuális közösségek, ismeretlen jelenségeket jelölő ismeretlen szavak. A kamaszlányok SMS-ei tele vannak megfejthetetlen rövidítésekkel, a nagymama nem érti, miről beszélgetnek unokái a vasárnapi ebéd közben. A kínos hallgatásnak, a nehézkes kommunikációnak kíván véget vetni a Netszótár.

Megértési nehézségek

Az „internetes kommunikációban való teljes értékű részvételhez” valóban szükség van az online közösség nyelvváltozatának ismeretére. Az információs technológia fiatalsága miatt nem alakulhattak ki az online kommunikációval kapcsolatos tudnivalók generációk közötti átörökítésének hagyományai, így az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy egy érdeklődő könyvhöz forduljon segítségért. Ilyen digitális útikalauzként ajánlja magát a Netszótár is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A célközönség minimális háttértudásának körvonalazása körül azonban annak ellenére is ellentmondásokat is fedezhetünk fel, hogy Veszelszki Ágnes szerkesztő határozott mondatokkal vázolja a kötet céljait.

Megfigyeléseink, felméréseink szerint egyre gyakoribbak az ún. digitális bennszülöttek és kintrekedtek közötti megértési nehézségek. […] A netszótár éppen e kommunikációs nehézség feloldását célozza, hiszen a digitális kommunikációban használatos új kifejezések bemutatására készült. […] A szótár célja nem egy újabb informatikai szakszótár létrehozása, hanem különösen a magánjellegű digitális kommunikáció (kiemelten a csetelés, a közösségi oldalak használata és az azon keresztül történő társalgás, a blogok, a fórumok, továbbá a számítógépes játékok) szókincsének dokumentálása. Vállalása […], hogy nyelvi segítséget nyújtson az informatika és az internet világával ismerkedőknek, de a digitális kommunikációban már jártas olvasók is haszonnal forgathatják.

A szerzőknek egyik vállalást sem sikerült maradéktalanul teljesíteniük. A virtuóz nethasználók számára – ha kétségük támad valamelyik internetes (szak)kifejezés jelentését illetően, és azt nem online próbálják meg kideríteni – a szótár főként a nosztalgia örömét tudja nyújtani, például a flopi vagy az iwiw szócikk olvasásával. A magányos felfedező pedig a Netszótárral nem útikalauzt, inkább hangulatjelentést kap a kezébe, mely talán színesíti, de semmiképp nem egyszerűsíti az online tájékozódást.

Ugyan, mama, még ezt se tudod?
(Forrás: Netszótár 150., 107. és 349. oldal)

Nehéz felismerni a szervező logikát, amely szerint az ’estét, aha („a digitális kommunikációban gyakran használt, a szóbeli társalgásból származó interakciós mondatszó, jelentése: igen”), aggyál („fonetikus írásmódú alak, jelentése: adjál”), haha („főként cseten használt hangutánzó kifejezés, a nevetést jelöli”) szavak egy digitális netszótár anyagát képezhetik. Míg a monitor definíciója, vagy a „Mindjárt megcsörgetem Szofit, hogy jöhet.” példamondatok alapján arra következtetünk, a szótár kezdő felhasználók számára íródott, addig az a „Bemegyek egy Wormhole-ba, kilövök pár sleeper-t, belootolok pár cuccot, majd gyártok egy T3-as hajót.” és „999-es pingel minden 3dik szerveren van ilyen játékos” példamondatokat sokkal inkább a rutinos felhasználók, online játékosok találkozhatnak.

A bloggerinák nem használnak leetspeaket

A szócikkek megválogatásában másutt is tapasztalhatók egyenetlenségek. Műfajként egyedüliként szerepel nevesítve a Netszótárban a beauty blog, de hiányoznak más népszerű blogműfajok, mint akár a gasztroblogok, elemzői blogok, érdekvédelmi blogok. Külön szócikket kapott a Tékozló Homár blog (mint tékozló homár fórum – kisbetűkkel!), de más, hasonlóan meghatározó tematikus vagy közéleti blogok nincsenek nevesítve. Hiányoltuk például a nagy népszerűségnek örvendő Leiter Jakabot, vagy a mémek révén a könyv témájába vágó szakblog, a Mémeskutat is. Szerepel a leetspeak, hiányzik viszont a lolspeak, vagy a Facebookon a leetspeakhez hasonlóan felhasználói nyelvnek választható fejtetőre állított angol.

Választható nyelv: fejreállított angol
(Forrás: insidefacebook.com)

Az elmúlt időszak legnépszerűbb mémjei közül szerepel a Y U NO Guy, de hiányzik például a Ceiling Cat vagy Success Kid. Szerepel a marginálisnak mondható diszlájk kifejezés („a Facebook közösségi oldalon nemtetszését fejezi ki a dislike [diszlájk] gombbal” – ez a gomb csak külön Facebook-bővítménnyel elérhető el), de hiányzik a minden Facebook-felhasználó számára rendelkezésre álló unlike.

A szerver szó unortodox illusztrálása
(Forrás: Netszótár 315. )

A „digitális generációszótár” anyagában némileg csodálkozva olvasunk a Google számára teljességgel ismeretlen kommunikációs binladenről („elektronikusan, mobiltelefonon nehezen vagy egyáltalán nem elérhető emberekre használt kifejezés”). Erősen felülreprezentáltak az egyes csoportnyelvekre jellemző túlbecézett alakok, mint például a beszcsizik ’beszélget’, a külcsi ’különös’, a csini ’csinos’, valamint a teljes értékű online életvitel folytatásához abszolút nélkülözhető szerelemes kifejezések (dúl a láv, cejetlek, szeri, stb.).

A nemi szerepek ábrázolása is hagyománytisztelőre sikeredett: a példamondatok szerint a fiúk főleg online szerepjátékkal múlatják az idejüket, a lányok (bloggerinák) kollektív videókat készítenek bevásárlókörútjaik során beszerzett zsákmányukról. A MILF pedig egy pejoratív kifejezés a szexuálisan vonzó középkorú nők, vagy a közreműködésükkel készült pornográf termékek leírására, de valószínűleg nem elég pejoratív ahhoz, hogy az illusztrátor ne helyezze egy hosszú hajú, nagy mellbőségű, MILF feliratú tapadós blúzt viselő nő képét a szócikk mellé.

Blogerina bevásárlókörúton?
(Forrás: Wikimedia Commons / Jason / CC BY 2.0)

Könyvekről olvasna?

További könyvismertetések a nyesten!

Az előszó szerint a kötet a digitális bennszülöttek és az offline társadalom között fennálló kommunikációs nehézségek eltüntetésében kíván szerepet játszani. Ez az állítás egyrészt azt sugallja, hogy az úgynevezett digitális bennszülöttek képtelenek a csoportjukon kívül állókkal megismertetni nyelvi szabályaik használatát, a sajátos nyelvi kifejezésekkel leírt valóság működését, vagy pedig nem áll szándékukban ilyen közvetítésben közreműködni. Másrészt, a kommunikációs árok betemetése nem is lehet sikeres addig, míg a Netszótárban az internetes nyelvi anyag sem teljesen, sem reprezentatívan nem tükröződik. Az eljárás így ahhoz hasonlítható, mintha a szótár készítői egy iskolai menza menüjének vizsgálata alapján próbálnák bemutatni az ország gasztronómiai kultúráját egy külföldinek. Érdemes és szükséges lenne szakítani végre azzal a szemlélettel, amely szerint az internet (és a hozzá kapcsolódó nyelvi változat) egy az életkora és szokásai alapján jól körülhatárolható társadalmi csoportra jellemző, a könnyűzenei trendekhez hasonlóan mulandó és jelentéktelen divatjelenség volna csupán, melyet használói ki fognak nőni és másra fognak cserélni.