-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Nyilván nem úgy vannak bizonyítva a nyelvészeti összefüggések és törvé...2024. 11. 06, 19:49 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mit mondunk, ha valaki utólag akar okos lenni? Vagy ha rettenetesen sír? Gazdag szólás- és közmondáskincsünkből válogatunk, és közben a tavaszi szél kettős szerepére is fény derül.
Ha azt mondja ránk valaki, hogy olyan pofát vágsz, mint a háromnapos esős idő, akkor tudjuk, hogy bizony, az elkeseredés kiült az arcunkra. Kommentelőink persze megjegyezhetnék, hogy a háromnapos esős időjárás semmilyen pofát nem szokott vágni. Nem is erre gondolunk, ha a mondást halljuk, hanem például arra, hogy olyan elkeseredett az arckifejezése, mintha már három napja figyelné a vigasztalanul eső esőt. Medárd napja alkalmából esővel kapcsolatos szólásokat, közmondásokat kerestünk.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
1. Eső után köpönyeg
Ezt a mondásunkat akkor használjuk, ha már valamilyen rossz dolog bekövetkezett, így hiába próbáljuk azt megelőzni. Ha már megtörtént a baj, hiába adunk jó tanácsokat vagy adunk ötleteket, hogy mit kellett volna tenni, azzal a mostani helyzeten már nem segíthetünk. Természetesen a jövőre nézvést ezek az ötletek akár hasznosnak is bizonyulhatnak, de az adott problémát már nem oldják meg, legfeljebb felmérgesítik az elkövetőt. Ugyanezt a gondolat fogalmazódik meg a következő közmondásokban is.
Elmúlt esőnek nem kell köpönyeg.
Késő eső után köpönyeget hozni.
Eső után késő a köpönyeg.
Késő bánat ebgondolat.
2. Májusi eső aranyat ér
A kelő vetésnek, a frissen kiültetett palántáknak nagyon jó, ha májusban esik az eső. Ám ennek nem mindenki örül: aki már napozni, strandolni, kirándulni szeretne, inkább morgolódik, ha elered az eső. Őket lehet vigasztalni a fenti mondással vagy ennek kevésbé ismert párjával: Márciusi por, májusi sár aranyat ér.
3. Sír, mint a záporeső
A záporesőről tudjuk, hogy ennek során hirtelen rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik. Ezért ha valaki nagyon hevesen zokog, akkor a sírását a záporesőhöz hasonlítjuk. A szólás egy kevésbé elterjedt változata így hangzik: Sír, mint a sebes eső.
4. Esőt, pulyát, rongyos gubát sohase kell kérni
Ezzel a közmondásunkkal azt fejezhetjük ki, hogy sok olyan dolog van az életben, amit kéretlenül is megkapunk. Ezek közé sorolja a mondás az esőzést, a gyermekáldást és az elrongyolódott ruhaneműt is. Az esőt és a gyereket nem kell hosszasan magyaráznunk. De mi az a guba?
A guba egy főként a szegényebb néprétegek által viselt meleg felsőruha volt. Gyapjúból szövéssel készített anyagból, az úgynevezett gubaposztóból készült. Ennek előállítása igen hosszadalmas volt, mert nem csak a gyapjúfonalat kellett előállítani és ebből megszőni a szövetet, hanem a szövetről lógó szőrfürtöket egyesével kellett beledolgozni a szövött anyagba. Az elkészült gubaszövetből igen hosszú ujjú, igen egyszerű szabású kabátot készítettek.
5. Őszi eső vizet áraszt, tavaszi szél utat száraszt
Míg az őszi borongós, ködös időben az utak nehezen száradnak fel, tavasszal eső után gyorsan megszáradnak az utak is – legalábbis így vélték azokon a vidékeken, ahol a fenti mondás járta. Másutt viszont pont azt hangsúlyozták, hogy a tavaszi szelek árasztják meg a vizeket, hiszen a tavaszi meleg légáramlatok hatására elolvad a téli hótakaró.
Forrás
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások