nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szakiskolai kerettantervek
A közismeret-kerettanterv összement!

Az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egy évfolyamnyi közismereti óraszámot tartalmaz, és beépítik a szakmai gyakorlati órákat, amelyek a kilencedik évfolyam kezdetétől kötelezőek a képzésekben.

Korányi Margit | 2012. december 5.
|  

A szakképző iskolák közismereti és szakképzési kerettanterveit úgy kell elkészíteni, hogy együttesen biztosítsák az iskolai nevelés-oktatás Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai tartalmának feldolgozását. A kerettantervek meghatározzák a tantárgyak rendszerét, óraszámát, a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamokon. A kerettanterveket – megadott keretek között – az iskolák saját helyi tantervükhöz és pedagógiai programjukhoz igazítják. Az új Natnak megfelelően most a szakiskolák számára új kerettanterv született...

Egyszer volt, hol nem volt...

A Nat és a szakképzési kerettantervek célja is az, hogy az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez is igazodva készítse fel a diákokat a választott szakképesítésre, és segítse a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését is. A szakiskolák a nevelés-oktatást a kerettantervek alapján szervezik meg, amelyeknek a szakképzési törvényben meghatározott időkeretet kell biztosítaniuk a Nat követelményeinek megvalósítására.

2012. szeptember 1-jétől módosultak a szakiskolai kerettanterv közismereti tartalmának arányára vonatkozó szabályok. Egyetlen szó – a legalább – elhagyása alapjaiban változtatta meg a szakiskolások helyzetét. Így történhetett, hogy a jövőben a közismeret (a nem szakmai tantárgyak) aránya a szakiskolai évfolyamokon 33 százalék lesz. Ezt az arányt a módosítás következtében nem évfolyamonként, hanem a három évfolyam teljes képzési idejében kell biztosítani. A szakiskolai képzés összes tervezett óraszáma (három évfolyamon): 1260 + 1260 + 1120 + 300, összesen 3940 óra: ebből a szakmai óraszám (67 százalék): 2640, a fennmaradó 33 százalék, vagyis 1300 óra (3 évre) a közismereti. Lássuk, mit jelent ez az egyes tantárgyakra nézve!

Ketyeg...
Ketyeg...
(Forrás: Wikimedia Commons / Albert Jankowski)

Nem csalás, és nem ámítás, a döntéshozók véleménye szerint bőségesen elegendő 7 műveltségterületre heti 12 tanóra. Nem tűnik elrugaszkodott elvárásnak, hogy ebből a szűkös órakeretből legalább 3 magyar nyelv és irodalom (magában foglalva a művészeteket is), 2 matematika, 2 idegen nyelv, 1 társadalomismeret, 1 természetismeret, 1 informatika és 2 testnevelés legyen. De nem így történt! A heti óraszámokat tekintve így fest a szakiskolai tanterv:

Komplex műveltségterület Heti óraszám
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret – kommunikáció) 1
Idegen nyelv 2
Matematika 1
Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) 1
Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz) 1
Testnevelés és sport 5
Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés)  1
Összesen 12

Éves szinten pedig így oszlanak meg az óraszámok a szakiskola három évfolyamán:

Komplex műveltségterület 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 36 36 34
Idegen nyelv 72 72 68
Matematika 36 36 34
Társadalomismeret 36 36 34
Természetismeret 36 36 34
Testnevelés és sport 180 180 170
Osztályközösség-építés 36 36 34

A táblázatokban felsorolt óraszámok egészen más elképzeléseket tükröznek, mint amilyen célokat a közszereplők és a politikusok megfogalmaznak. S bizony, ha figyelembe vesszük az új oktatási jogszabályokat vagy a fentiekben vázolt célokat, meg kell állapítanunk, hogy a szakiskolai közismeret „összement”. Összement, s ezáltal máris kinőtte azokat a deklarált célokat, melyekkel a szakiskolás fiatalok munkaerő-piaci esélyeit és foglalkoztatását kívánták megalapozni. 

Nem osztogatnak, fosztogatnak

A testnevelés és sport helyi tantervének elkészítéséhez a szakiskolák is  a középiskolák számára készült  kerettantervet használhatják.  Szakiskolákban egy idegen nyelvet  kötelező tanulni. A nyelvválasztás – a helyi adottságok függvényében – szabadon történik.

Kicsit olyan ez, mint a régi vicc: A Pravda hétfői számában a címlapon óriási betűkkel a főhír: „Moszkvában az utcákon sportkocsit osztogatnak.” Kedden szintén a Pravdában, de az utolsó oldalon, apró betűkkel a helyesbítés: „Nem Moszkvában, Kijevben, nem sportkocsit, Moszkvicsot, nem osztogatnak, fosztogatnak.” 

A közismeret-kerettanterv összement!
Forrás: Wikimedia Commons / János Tamás / CC BY 2.0

Sok mindent mondhatunk, de azt nem, hogy a kormány nem következetes. Bizony, a mindennapos testnevelést nem vette tréfára. Az amúgy is rendszeresen fizikai munkát végző szakiskolások a szakmai gyakorlati napok végeztével szívesen átbuszoznak/vonatoznak esetleg egy másik településre – s mivel öntudatuk határtalan –, lelkesen átöltöznek a 45 perces megmérettetéshez. Óra után közösen elmondják: „lehet, hogy a folyosón kavartuk a port, lehet, hogy kicsit büdösebbek vagyunk, mint kellene, és lehet, hogy 180 percünk ment rá erre az egy órára, de jól érezzük magunkat”. Boldogan felszállnak a buszra/vonatra és hazamennek. Cserébe olvasással, számolással, nyelvtanulással, számítástechnikával, informatikával alig kell vesződniük. Emlékezzünk: ők azok a tanulók, akiknek a többsége úgy kerül ki az általános iskolából, hogy az alapvető írási, olvasási és számolási készségei hiányosak.

Elkészült tehát a szakiskolai közismereti kerettanterv: ugyanis nincs több választási lehetőség, egyetlen kerettanterv készült, amiből az következik, hogy minden szakmához ugyanazt kell alkalmazni. Ez pedig azt jelenti, hogy minden szakiskolás ugyanazt a matematikát, magyart stb. tanulja. A leendő dajkák, a ruházati eladók és persze a ruházatigép-szerelők is.

2x2 gyakran 5

A kerettantervben található komplex műveltségterületi témakörök kidolgozottsága, színvonala komoly eltéréseket mutat. Vizsgáljuk meg először matematikából a 9., természetismeretből és osztályközösség-építésből a 10. osztály végén a fejlesztés várt eredményeit. Matematikából a 9. évfolyam végén itt kell tartani:

A tanuló képes: elvégezni alapműveleteket és egész kitevőjű hatványozást racionális számkörben; behelyettesíteni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek értékét; megoldani egyszerű szöveges problémákat (következtetés, próbálgatás, elsőfokú egyenlet); értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (nem, és/vagy, ha, akkor, is); alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást; használni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket; elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat; felismerni szimmetriát, egybevágóságot; tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta-rendszerben; felismerni műveletsorokat, algoritmusokat; értelmezni, ábrázolni a tanultakhoz kapcsolódó grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; felismerni a matematika (halmazok, valószínűség, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre; új információkat keresni (könyvtárban) interneten.

Teljes megelégedettségünkre az elvárások közt szerepel, hogy a diák képes legyen „megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre”. De ez azt kell, hogy jelentse, hogy a pedagógusnak nemcsak képességek szerint, hanem szakmák szerint is differenciálnia kell. Így a heti egy órában esélyt kompenzál, tehetséget gondoz, és ráérő idejében szakmákhoz kapcsolódó feladatokkal bombázza a tanulókat. Azt, hogy minden szakmának megfelelnek-e ezek az eredmények, azt nem tudjuk.

A közismeret-kerettanterv összement!
Forrás: Wikimedia Commons / CanonLawJunkie

Dicső természet

Természetismeretből a tizedik évfolyam végére itt kellene tartani:

A tanuló értelmezze és ábrázolja a természetben megfigyelhető arányokat, ismerjen példákat vizsgálatuk módjára. Hozza kapcsolatba az anyagok szerkezetét tulajdonságaikkal, felhasználásukkal. Értse az elektromosság és mágnesesség alapjait. Értse az áram mágneses, valamint a mágneses tér változásának elektromos hatását. Értse a szervezetünkön átáramló anyag és energia szerepét, összefüggését egészségünkkel. Magyarázza az élőlények egymásra utaltságát. Magyarázza a biológiai rendszerek belső rendjét a szabályozás és vezérlés segítségével. Értse az alkalmazkodás szerepét az egyéni és társas viselkedésben. Értse az anyag atomos felépítését, ismerje a proton, neutron, elektron helyét és szerepét az atomon belül. Legyen tisztában a radioaktivitás okával és élettani hatásával. Legyen tisztában az atomenergia felszabadulásának módjaival és lehetőségeivel, környezeti hatásaival.

Ugyanabba a csapdába keveredünk a természetismeretnél is, mint a matematika esetében. A kerettanterv szerzője nem veszi figyelembe sem az éves óraszámot, sem pedig azt, hogy ezek a fiatalok szakmát tanulnak, azt is szakiskolai formában. Hosszas fejtörést követően sem tudjuk, vajon melyik szakmák tanulását, gyakorlatát segítik a 10. osztály végén a fejlesztés várt eredményei.

Magad, uram, ha szolgád nincs

Osztályközösség-építésből a tizedik évfolyam végén a következők a követelmények:

A tanuló részvétele a gyengébb eredményeket elérő tanulók tanulástámogatásában. A gyengébb eredményt elérő tanulók bekapcsolódása a kortárs tanulók tanulást támogató tevékenységébe. A tanulók aktív részvétele az osztályközösséget érintő programokban és feladatokban. A tanulók képesek saját jövőjüket illetően reális karriertervek végiggondolására. Tudatosan alakítják és fejlesztik az iskolai és osztályközösségen túli szakmai/közösségi és egyéni kapcsolataikat. Tudatosan építik/fejlesztik azokat a kompetenciáikat, amelyek a munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz nélkülözhetetlenek.

Az osztályközösség-építés sablonos, az elvárások általánosak, ugyanakkor a legfontosabb felelősséget a tanulókra hárítja: „Tudatosan építik/fejlesztik azokat a kompetenciáikat, amelyek a munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz nélkülözhetetlenek”.

Ha csak úgy nem…

Ugyancsak a matematikára vonatkozó részben olvashatjuk a következőket:

Folyamatosan kötődnie kell a szakmatanulás szükségleteihez, és eszközként kell alkalmaznia az informatikát (számítógép, oktatóprogramok).

Ugyanakkor a digitális kompetenciákat szakmai gyakorlat során kell fejleszteni, ugyanis a közismereti kerettanterv nem tartalmaz informatikát. Vajon ki és miért gondolja azt, hogy a szakiskolába kerülő 9. osztályos tanulók digitális kompetenciái közel egyforma szinten vannak? – Bizonyítható, hogy ebben a korosztályban a számítógép- és internethasználatot tudatosan fejleszteni szükséges. Sajnos azonban a kerettantervi vitába bekapcsolódók válaszként csak magyarázkodást kaptak a kerettantervet kifejlesztő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársaitól. E szerint a szűk órakeret nem tesz lehetővé külön tanórát erre, illetve a döntéshozók által kijelölt keretek megtöltése volt a feladatuk. Tanácsként pedig azt javasolták, hogy az iskolák és a tanárok eltérő lehetőségeikhez képest minden tantárgynál használják a számítógépet.

Forog a kerék, a szerencsekerék

Gondolkodási szintek

  1. Ismeret: tények, fogalmak, módszerek, szabályok
  2. Megértés: megérti, és fel tudja használni anélkül, hogy más tartalommal hozná kapcsolatba
  3. Alkalmazás: elméleti ismeretek, szabályok, módszerek használata konkrét, sajátos esetekben
  4. Elemzés: adott tartalom részekre bontása
  5. Egybefoglalás: adott elemek, részek felhasználása, ezek összeillesztése többféle módon és szempont szerint
  6. Értékelés: mennyiségi és minőségi ítéletek alkotása

Hogy a kerettantervben említett „várt eredmény” mit jelent, az nem derül ki sehonnan. Nem tudjuk, ezek a minimumot vagy a maximumot jelentik-e. Mindenesetre, logikusan arra következtethetünk, hogy legyen ez akármi is, minden diákra és minden szakmára egyformán érvényes.

A szerzők minimális szinten sem érvényesítik a gondolkodási képességek tudatos fejlesztését: az elvárások között leginkább az ismeretre és a megértésre építenek, ugyanakkor váratlanul megjelenik egyszer-egyszer az egybefoglalás szintje is. (A gondolkodási szintekről lásd rövid keretes anyagunkat.)

Azért az megnyugtató, hogy – még ha az utolsó helyen is – az osztályfőnöki órán a munkaerőpiacról is lesz szó. Lehet, hogy a három év alatt összesen csak 10 órában, mégis több a semminél. Főleg, ha tudatosítjuk magunkban, hogy ugyanezen időszak alatt 53-szor ennyi testnevelésóra lesz. 

Kommunikálj!

A legkorszerűbb pedagógiai felfogásban a Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom komplex műveltségterület programja készült. A tananyag minden évfolyamon négy területre koncentrál: 1. kommunikáció és nyelvtan, 2. szövegértés/szövegalkotás, 3. művészeti, irodalmi nevelés és 4. médiaismeret. A szerző arra buzdítja a pedagógusokat, hogy minden órán kerüljön sor a szóbeli és írásbeli kommunikációra, olvasásra, a helyesírás gyakorlására, valamint irodalmi művekkel és képekkel való találkozásra. A középpontban a kommunikáció áll, mivel annak eredményes elsajátítása a többi műveltségterület tanulásának és a diákok társadalmi sikerességének is feltétele. Kimondottan fontos, hogy a tanítás középpontjában nem az ismeretek elsajátítása, hanem a képességfejlesztés áll.    

A program minden évfolyamon két, egy-egy félévet átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó feladatot határoz meg, mely a komplex műveltségterülethez kapcsolódó fejlesztési feladatokon túl fejleszti az együttműködés, a tolerancia és empátia, az ön- és társismeret stb. képességét is.  

A probléma ott kezdődik, amikor ismételten szembesülünk a tényekkel: a középpontba állított négy csomópontra mindösszesen 8-8 tanóra áll rendelkezésre egy-egy évfolyamon. Ez az anomália eredményezheti például 10. évfolyamon az alábbiakat; a kommunikációs területhez kapcsolható fejlesztési feladatok (8 órában) a következők:

A kommunikáció kulturális meghatározottságának tudatosítása. A reklámnyelv megfigyelése és megértése különböző reklámhordozók esetében, a manipuláció felismerése. Filmnyelvi kommunikációs eszközök megismerése, felismerése és alkalmazása. A vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésének továbbfejlesztése. A színek jelentéshordozó szerepéről való tudás elmélyítése. Ismerkedés a zenei nyelvvel, és a nyelv zenéjének tanulmányozása. A hivatalos és a társalgási stílus megkülönböztetése saját gyakorlatban. A kommunikáció kulturális meghatározottsága, kulturális antropológiai szempontok; a divat, az öltözködés jelentéshordozó szerepe. Reklám, plakát, graffiti: meggyőzés vizuális eszközei, meggyőzés, manipuláció. Reklám: rádióreklám, internetes reklám. A meggyőzés hangzó és komplex eszközei, meggyőzés, manipuláció. A képi nyelvben és a verbalitásban rejlő meggyőzési lehetőségek, ezek kipróbálása. Megértés szöveggel és szöveg nélkül, a kontextus és a hagyomány szerepe, kulturális útjelzők. Hangzó szövegek és képi információk megértése. A filmnyelv mint kommunikációs forma. A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata. A vizuális kommunikáció eszközei, a képek jelentése és olvashatósága. A színek jelentése, színszimbolika a köznapokban és a művészetekben. Zene és kommunikáció, zenei nyelv, a nyelv zenéje. A zenei nyelv egyetemessége. Részvétel a hivatalos kommunikációban, a hivatalos kommunikáció aktuális műfajai: felelés, beszámoló, vizsga stb. Pályázatok. Állásinterjú. A hivatalos dialógus mint műfaj. Gyakorlatok, szerepjáték.

Vagy: az Irodalom – művészetek – média (szintén 8 tanóra) csomópont ismeretek/fejlesztési követelmények részében ezt olvassuk:

Irodalom: Oralitás – az irodalom kezdetei, népmesék, monda, legenda. Műköltészet: eposzok, fabulák, anekdota, aforizma. Legfontosabb alakzatok és szóképek (pl. versszak, rím, alliteráció, ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, metafora, megszemélyesítés, szimbólum). Önéletrajz, életrajz, útirajz az irodalomban. Dalszövegek, kortárs költészet, hangköltemények (pl. rap-szövegek, Lovasi András, Kiss Tibor, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Marno János, Ladik Katalin). Novella, regény. (Pl. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, F. Kafka, B. Hrabal.) Az elbeszélő szerepe és típusai. Cselekménybonyolítás, jellemábrázolás. Korrajz, társadalmi kontextus, szubkultúrák megjelenése a szövegben. Hagyomány, kánon, történetiség. Színhely, időkezelés, beszédmód, valóság és fikció.

Művészet/Média: Graffiti az őskorban és az ókorban. (Pl. barlangrajzok, pompeji falfeliratok, egyiptomi sírok). Graffiti ma: művészet vagy kulturális környezetszennyezés. A képregény mint műfaj, híres képregények. Képregények filmes adaptációi (pl. Superman, Batman, Pókember, Sin City, Amerika kapitány, Asterix stb.). A képregény mint művészet (pl. R. Lichtenstein). Művészfilm, kommerszfilmek, reklámfilmek, plakátok. Filmes gegek, átverés, képi humor, rajzfilm, némafilm (Pl. Chaplin, Stan és Pan, Buster Keaton). Film és irodalom kapcsolta – adaptáció vagy új műalkotás, remake-ek.

A maradék két területről nem idézünk. Meggyőződésünk, hogy az eddigiek önmagukért beszélnek. Nem tudjuk, lehet-e a tanórákat tömbösíteni, ha igen, mikor és hányat. Nem derül ki, hogy egy-egy területet egy blokkban tervez-e fejleszteni a szerző vagy a négy csomópontot váltogatva. S ezek talán a legegyszerűbb kérdések, amelyek bárkiben felmerülhetnek. Persze azt sem ártana tudni, miből, milyen taneszközökből és tanári segédanyagokból dolgozhatnak a kollégák. Sajnálatos, hogy egy kiváló program kerül ismét parkolópályára.

Ismétek

Ismét rohammunkával készült el valami az oktatás területén.

Ismét sikerült a korábbi fejlesztéseket elfelejteni.

Ismét kimaradtak a területen dolgozó pedagógusok a döntésből.

Ismét nincs idő a korrekt felkészülésre.

Ismét presztízskérdést csinálnak a fejlesztők a jó szándékú kérdésekből.

Ismét megelőzi a megvalósítás kényszere a segédanyagok elkészítését és a továbbképzéseket.

Ez az intézkedés ismét tanárok állásának a megszűnésével jár. És ez – valószínűleg – ismét az érintettek magánügye.

Forrás

Kerettanterv a szakiskolák számára: Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakiskola, 9–11. évfolyam közismereti képzés. 

2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről. Magyar Közlöny, 162. szám, 2011. december 29.

110/2012. (VI. 4.) Korm.rendelet  A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny, 66. szám, 2012. június 4.

Szakképzési tantervi ajánlások

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 pedagógia 2016. július 29. 17:55

Az a tapasztalatom, hogy heti egy vagy 2 hetente 2 órával lehet haladni. Nagyobb tömbösítésnek nem is nagyon lenne értelme. Olyannal is találkoztam (2 helyen tanítok, hiszen gondoljunk bele, heti 1-2 óra 1-1 osztályban...), hogy 9-10. évfolyamokon vannak ezek a közismereti tárgyak. 9.-ben 2, majd 10.-ben 1 órában. 1012-ben még a kísérleti tankönyv sem létezett, úgyhogy a tanár tananyagkészítésben teljesen magára volt hagyva. Most, ahol csak 9-10.-ben van társadalomismeret, természetismeret, komm-magyar, ott jelent valami támpontot, igaz, közben szövegértési gyakorlatok csak körültekintő tervezés mellett valósulhatnak meg. (Az a fő tevékenység, hiszen a szakiskolások szövegértése és matematikai kompetenciája már bemenetkor hátrányokkal indul. Ezt a képzés a tankönyv-és időhiány miatt nem kompenzálja.) A komm-magyar és társadalomismeret tantárgy szerkezete, koncepciója szimpatikus, csak sajnos a tanulói előzetes ismeretek sok esetben hiányosak, így azokra alapozva és integrált, nem mindenki számára rendelkezésre álló (kísérleti) tankönyvvel nehéz készséget fejleszteni. OK, igaz, fenn van a neten, de azért csak más a megbecsülése, ha naponta kézbe vehetik... Nincs mód az időhiány miatt a felzárkóztatásra sem.

Információ
X